Liszka Jenő
Szerző: Sulyok Józsefné Létrehozva: 2011. január 12.
Liszka Jenő jómódú családból, 1898. október 12-én született Kecskeméten. Elemi iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában végezte. Már a középiskolában kitűnt matematika iránti tehetségével és érdeklődésével. Az iskolapadból azonban nem egyetemre, hanem háborúba vezetett az útja. Alig 17 évesen, 1916 tavaszán vonult be katonának.
A katonaság és a történelmi események miatt csak később, 23 éves korában kezdhette meg felsőfokú tanulmányait. 1921-ben iratkozott be a Kertészeti Tanintézetbe. Itt tehetségével és szorgalmával a legjobbak közé tartozott, és 1924-ben kitűnő eredménnyel fejezte be tanulmányait. Ő azonban elégedetlen volt tudásával, és a diploma kézhezvétele után ismeretei bővítése céljából Nyugat-Európába utazott.
Először Németországba ment, ahol Berlinben, mint rendkívüli kertészhallgató tanult és közben L. Spath kerttervező irodájában dolgozott. A következő évben tanulmányutat tett Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában és Franciaországban. Hazatérve, mint neves kertészek közül többen, az Unghváry faiskola R.T.-ben helyezkedett el. Itt elsősorban a kertészeti munkák szervezésével foglalkozott. 1925-27-ig dolgozott ennél a cégnél. Közben folyamatosan képezte magát. Munkájával párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta tanulmányait és fizika – kémia – matematika szakon 1927-ben abszolutóriumot nyert.
Ebben az évben rövid ideig Törökországban dolgozott kertépítőként, majd addigi üzemtani munkásságát értékelve 1928-ban előadó tanárnak hívták meg a Kertészeti Tanintézetbe. Az üzemtani és kereskedelemtani kollégiumok előadásaira kapott meghívást. Két év múlva Liszka Jenő már kinevezett tanár és az üzemtani tanszék vezetője.
Első munkája, a Mohácsy (Mohács) Mátyással közösen írt „Kertészeti Üzemtan érték és jövedelem számítástan”, 1927-ben jelent meg. Ez a könyv már jelezte, hogy Liszka Jenő új utakat fedezett fel. Kétségtelen, hogy több külföldi forrásból merítettek, azonban a megjelent mű úttörő jellegű volt, mert sem itthon, sem külföldön nem került még kiadásra olyan egységes üzemtan, mely részletesen tárgyalta volna a jövedelemszámítást és a becslést is. Ezeket a fejezeteket a szerzők saját tapasztalataik alapján állították össze.
A könyv első része az üzemtani alapismeretek összefoglalása, a kertészeti termesztés és forgalom szempontjából, erősen kiemelve a tőke szerepét. A második rész gyakorlati jellegű, amelyben a gyümölcstermesztésnek, zöldségtermesztésnek, faiskolai termesztésnek, a kertépítésnek, a kertészet főbb ágainak az üzemtannal kapcsolatos kérdéseivel foglalkozik. Ez a könyv egyrészt tankönyvül szolgált a kertészeti és mezőgazdasági iskolák számára, másrészt mezőgazdászok, kertészek, bírók, ügyvédek nélkülözhetetlen munkaeszköze volt.
A másik nagyobb terjedelmű munkája a kéziratban már 1934-ben megjelent „Kertészeti üzemgazdaságtan” átdolgozása volt. Könyv formájában 1937-ben látott napvilágot. Liszka Jenő ezzel az összefoglaló művével valóban megvetette a kertészeti üzemgazdaságtan alapjait. Elsőként hangsúlyozta a kertészet kettős, agrár és iparszerű voltát, és az egész mű a kertészet sajátos - a mezőgazdaság egyéb ágaitól eltérő – tulajdonságaira épült.
Ezzel a megközelítéssel eltért a korábbi szakmunkáktól. Megfogalmazta a kertészeti üzemgazdaság célját is, mint a sajátos kertészeti gazdasági problémák vizsgálatát. Gyakorlati példákkal, minta üzemtervekkel segítette a korszerű kertészeti gazdálkodás és árutermelés fejlődését.
Kutatásainak az eredményét foglalta össze vállalat-gazdaságtani doktori értekezésében, melynek „Az értékelés kérdése a kertészetben” címet adta. A kertészeti értékelés elméletét alkotta meg ebben a munkájában, amely előzőekhez hasonlóan úttörő jelentőségű a magyar kertészeti irodalomban. Közgazdaságtudományi doktori címét a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem közgazdasági karán „summa cum laude” minősítéssel szerezte meg.
Liszka Jenő is azok közé a tudósok közé tartozott, akik állandóan képezték magukat. A kertészeti tanintézeti diplomája mellé nemcsak a bölcsészdiplomát és a doktori címet szerezte meg, hanem 1939-ben József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztályán kertésztanári oklevelet is. Amellett hogy a kertészeti üzemtan megalapítója és fejlesztője volt, a kertészet csaknem minden ágát művelte. Több mint 60 eredeti értekezést közölt a szaklapokban. Írt, szerkesztett, szervezett, kísérletezett, fényképezett. Írásainak témája kitűnően mutatja páratlan felkészülését. 1933-tól kezdve főleg a „Magyar Gyümölcs”-ben, a „Kertészeti Szemlé”-ben, a „Kertészeti Tanintézet Közleményei”-ben, a „Kertészet”-ben és a „Növényvédelem”-ben jelentek meg írásai. Állandó témái közé a kertészeti termények kiviteli lehetősége, elsősorban a gyümölcs-kereskedelem, gyümölcsértékesítés kérdései tartoztak.
Több tanulmányban saját, illetve közös kutatások eredményeiről írt. A kertészet fejlesztésért átfogóan munkálkodott. Számos kísérletet végzett a permetezőgépek minél jobb alkalmazhatósága érdekében. A permetezőgépekről több ismertetést is közölt.
Liszka Jenő céltudatoson küzdött a magyar kertészet tudományos színvonalának emeléséért, a kertészet önálló tudományának fejlesztésért. Az 1944. december 26-án a főváros ostromakor az eltévedt gránát egy nagy-tudású tudós életpályáját szakította félbe, 46 évesen.
Kapcsolódó cikk:
Villási Pál
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
