szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Lónyay Ferenc

Sulyok Józsefné, 2012. febr. 20.


1861. január 8-án született Pazonyban (Szabolcs megye), édesapja Lónyay László, édesanyja Elek Teréz. Családja a Felső-Tisza vidék egyik legősibb nemesi családja, a Csák-nemzetségből származtatják eredetüket.

Lónyay Ferenc

 A történelem folyamán több jelentős személy került ki a Lónyayak közül; követ, Rákóczi Ferenc főhadbiztosa, történész, pénzügyminiszter, miniszterelnök. A gimnázium első négy osztályát magántanulóként szülei házánál, a felső gimnáziumi osztályokat a miskolci és budapesti ev. református gimnáziumokban, a jogot pedig a budapesti egyetemen végezte, ahol 1882-ben az államtudományok doktorává avatták. Állami szolgálatba 1883-ban lépett, amikor gróf Széchenyi Pál miniszter az akkori Földművelés, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztériumba fizetéstelen segédfogalmazóvá nevezte ki, és szolgálatra Miklós Gyula országos borászati kormánybiztoshoz osztotta be.


1886-ban segédfogalmazóvá, 1888-ban miniszteri fogalmazóvá, 1893-ban miniszteri segédtitkárrá, 1895-ben miniszteri titkárrá nevezte ki. 1898-ban miniszteri osztálytanácsosi címet kapott, 1907-ben címzetes, 1908-ban valóságos miniszteri tanácsos lett.

 

Lónyay Ferenc állami szolgálatát Miklós Gyula vezette Országos Borászati Kormánybiztosságánál kezdte, amelynek ebben az időben egyik legfontosabb feladata a filoxéra és peronoszpóra által jelentős károkat szenvedett hagyományos szőlővidékek szőlőinek pótlása, felújítása, a szőlőrekonstrukció volt. Lónyay Ferenc jelentős munkát fejtett ki a szőlőrekonstrukció idején. Később az önállóvá vált Földmívelésügyi Minisztériumon belül dolgozott a földművelési osztályon, a szakoktatásban, a borászati osztályon, amelyet 1900-tól vezetett. 1910-ben a szőlészeti-borászati főosztály vezetője lett, s megbízták borászati kormánybiztossági teendőkkel is.

 

1892-ben az Országos Gazdatanács jegyzője lett, 1892-1905 között a budapesti Felsőbb Szőlő és Borgazdasági Tanfolyamon a közigazgatás és a statisztika előadója volt. 1894-től 1909-ig a budapesti borvizsgáló szakértő bizottság titkárává választották. Az 1896-ban alakult szőlő-felújítási kölcsönügyi bizottság póttagjává, 1903-ban rendes tagjává, 1910-től nyugdíjazásáig elnökévé nevezték ki. Tanulmányútjain Németország, Franciaország, Ausztria szőlészeti-borászati viszonyait tanulmányozta.

 

Fiatalon, 57 évesen fejezte be a tisztviselői karrierjét, 35 éves állami szolgálat után. Nyugdíjba vonulását követően a Borvizsgáló Szakértő Bizottság elnökeként tevékenykedett. Maga is szőlőbirtokos lévén – Bereg megyében – közvetlen tapasztalatból ismerte a szőlősgazdák helyzetét, küzdelmét a szőlők felújítása körül. A borhamisítás elleni intézkedések, a múlt század végén nagy port felvert borhamisítási ügy kiderítése után léptették elő soron kívül miniszteri osztálytanácsossá. Az új bortörvényre vonatkozó törvényjavaslatot, valamint ennek végrehajtási rendeletét is ő készítette el. E törvények hatására kimutathatóan emelkedett borkereskedelmünk. A magyar bornak Ausztriában való jobb értékesítését, borkivitelünk emelkedését segítették elő Lónyay Ferenc tárgyalásai az osztrák kormánnyal, melynek következtében a silányabb dalmát borok Ausztriába való bevitelét megszigorították, s a magyar kívánságok a must cukrozásának, a törkölybor készítésének korlátozása terén is teljesültek.

 

Lónyay Ferenc nevéhez fűződik az olasz borvám-kedvezmény elleni javaslat is, amely szintén a magyar bor védelmét szolgálja. A budafoki pincemesteri tanfolyamon és az állami közpincék létesítése – Rácz Sándor elgondolása alapján – is az ő tevékenységének eredménye.
A filoxéra által bekövetkezett nagyarányú szőlőpusztulást kihevervén az ország, következő fontos feladatként a borértékesítés fellendülésére az állami közpincék létrehozása vált sürgetővé.


Lónyay Ferenc terve az I. világháború miatt csak részletekben sikerülhetett: Sátoraljaújhelyen, Miskolcon, Badacsonyban, Pécsen, Dicsőszentmártonban, Beregszászon hoztak létre közpincéket. A háború alatt a szőlősgazdák egyik legfontosabb problémája a rézgálic hiánya volt. Ennek enyhítésére alapított 7 új rézgálicgyárat.


Lónyai írásaiban nagy súlyt fektetett arra, hogy filoxéra és a peronoszpóra pusztítása elleni védelemre felhívja a figyelmet. Részletesen írt a filoxéra elleni védekezés különféle módozatairól. Fontosnak tartotta a szőlőfelújítás segítését állami kölcsönök útján, s a szőlődézsma megváltása körüli rendeletek sokaságának rendezését.  Részletesen ismertette, magyarázta az 1908-as évi bortörvényt, írt a borértékesítés, a szőlészeti-borászati szakoktatás intézményeiről, a hegyközségekről, statisztikai táblázatokat közölt Magyarország szőlőterületéről, szőlő és bortermeléséről, borforgalmáról.

 

Lónyay Ferenc nemcsak a hivatalos feladatait látta el lelkiismeretesen, de a magyar agrártörekvéseknek is hasznos munkása volt. A „Köztelek”-ben és számos más hazai gazdasági lapokban jelentek meg közleményei, a köztelki gazdatanácsokon tevékenyen részt vett, tagja volt az OMGE Szőlészeti és Borászati Bizottságának is. A szőlőrekonstrukció, borkereskedelem fellendítése és a közpincék létrehozása érdekében kifejtett tevékenysége a magyar szőlészet-borászat fellendítését eredményezte.


A közszolgálatban szerzett érdemei elismeréséül 1912-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta, 1916-ban a király legfelsőbb elismerésben részesítette.1945. április 11-én halt meg Budapesten.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2018.szeptember 14., péntek / 16:34

Szeretném megtudni a kertünkben lévő bokrok fajtáját

2018.szeptember 14., péntek / 15:24

Szeretném megtudni a kertünkben lévő bokrok fajtáját

2018.szeptember 14., péntek / 15:22

Szeretném megtudni a kertünkben lévő bokrok fajtáját

2018.szeptember 14., péntek / 13:40

Kókuszpálma levelinek barnulása

2018.szeptember 14., péntek / 13:37

Szeretném megtudni a kertünkben lévő bokrok fajtáját

2018.szeptember 12., szerda / 05:41

borgonya heljere mit erdemes vetni/ultettni jovore?


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia