Lukácsy Sándor
Szerző: Sulyok Józsefné Létrehozva: 2011. november 28.
Lukácsy Sándor 1815. január 20-án született Tápiósápon. Családi körülményeit nem ismerjük. Eredetileg ügyvédnek készült, később kertészetre, gyümölcsészetre adta magát. 1848 előtt Káposztásmegyeren csemeteeladással is foglalkozó faiskolája volt.
Az 1848-as szabadságharc bukása után több kísérletet is tett egy kertészeti egylet kialakítására. Közben Rákospalotán gyümölcsöskertet és faiskolát alapított. 1858-ban megalakította a „Magyar Kertészeti Társulatot” báró Prónay Gábor elnöksége alatt. E társulatban, kezdetben több mint 2000 tagja volt. Kapcsolatban volt vele egy kertészeti és gyümölcsészeti központi csarnok, Komáromban egy fiókcsarnok, s ügynökségek szerte az országban.
Rákospalotai gyümölcstelepén „faápolókat képező intézetet” szervezett. Nyilvános szakközlönye a „Kerti Gazdaság” volt. A Nemzeti Múzeumban több kiállítást is szervezett. A kertészeti társulat 5 év után megszűnt. A hatvanas évek végétől kezdődően a közösségi faiskolák alapításával és felügyeletével megbízott miniszteri kormánybiztosként tevékenykedett. Erdélyben Désen egy gyümölcsészeti - kertészeti társulat megalakításán fáradozott.
Írt cikkeket a „Falusi Gazdá”-ba, a „Gazdasági Lapok”-ba, a „Néptanítók Lapjá”-ba. Ugyancsak szerkesztője volt a „Kertészetünk” című kiadványnak és még sok más lapnak. Hasznos útmutatókat írt a népiskolák számára a fatenyésztésről. Bevezetésként a fatenyésztés hasznáról ír, majd a faiskolákról, azokban való munkákról (földmegmunkálás, magvetés ideje, dugványozás, öntözés). Külön szól a nemesítésről, az oltásról, annak különféle módjáról, a szemzésről, majd a díszfák, bokrok nemesítéséről. Szól röviden a szőlőkről is, majd végül egy hasznos kisnaptárt állít össze a faiskola kezelő munkáiból. A múlt század közepén fellendülő selyemhernyó tenyésztésről könyvet írt. Ebben elemzi a selyemtenyésztési rendszereket, a selyemhernyó fajtáit, a tenyésztéssel kapcsolatos munkákat, az eperfatenyésztés gondjait, munkálatait.
Szakírói tevékenysége igen sokrétű: írt a szőlők kerti műveléséről, az 1863. évi tenyészet és termés után leírta Bogyai Lajos badacsonyi szőlőgyűjteményének lajstromát.
A múlt század második felére a szőlőhegyen nagyban termesztett borszőlőktől a kerti művelésű csemegeszőlő termesztése elvált, s Lukácsy szükségét érezte a kerti szőlő művelésének ismereteit összefoglalni.
Az aszályos Alföld terméketlenségének okát az erdők kipusztításában s a csapadékvíz gyors lefolyásában látta. „ A magyar Alföld befásítása” című könyvében a fásítás célját az alábbiakban látja:
1. A futóhomok megkötése
2. A talaj vízháztartásának javítása
3. A szelek megfékezése
4. Állattenyésztés számra kisebb pagonyok, enyhelyek befásítása
5. Települések határának fásítása, kertek gyümölcstelepítése.
Könyvének érdemi részében ismertette a Magyarországon, szabadon tenyésző fákat, bokrokat, amelyek az Alföld befásítására sikeresen használhatók. 103 fát, cserjét, bokrot sorolt fel, megjelölve származási helyét, talajigényét, szaporítás módját, a mag vetésidejét, stb. Felsorolta a nagyobb, tenyésztésre alkalmas fákat, majd a befásítás gyakorlatát ismertette.
Lukácsy nyilvános jelentésben ismertette a törvényhozói intézkedéseket, rendeleteket a faiskolák létesítésére. Ismertette az 1874-ben kiadott miniszteri biztosi utasítást a községi faiskolák telepítésére, melyekben a községek határának telepítéséhez csemetéket nevelnek, nemes gyümölcsfajokat szaporítanak, s mindezekbe a munkálatokba bevonják a tanuló ifjúságot is. Jelentős szerepet szánt Lukácsy a homok megkötésében is a faiskoláknak.
Lukácsy Sándor személye elsősorban azért fontos a magyar kertészet történetében, mert ő az, aki a vállalkozó szellem ösztönzése céljából megindította a rendszeres magyar kertészeti szaksajtót, létrehozta az első kertészeti társulatot. Egyéb kertészeti tevékenység mellett mindig fontos szaklapot szerkesztett egészen haláláig.
Budapesten halt meg 1880. december 14-én.
Főbb munkái:
Selyem és eperfatenyésztés
A szőlő kerti mívelése rajzokkal
A magyar Alföld befásítása
Gazdasági kiskáté
A fatenyésztés, olvasó könyv a népiskolák használatára.
Kapcsolódó cikk:
Szaniszló Albert
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
