szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Magyar szőlőfajták 2. – Budai zöld, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér és Hárslevelű

Topor Erika, 2012. szept. 03.


Előzmény: Magyar szőlőfajták: Csabagyöngye, Kunleány, Királyleányka


A magyar szőlőfajták igazi tájjellegű, hazai ízlésvilágú, különleges fajták. Mind a négy fajta, telepítésre engedélyezett fajta, mai napig kedveltek.
 

Magyar szőlőfajták 2. – Budai zöld, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér és Hárslevelű

Budai zöld: Régen közkedvelt fajta volt, de termőterülete a főváros terjeszkedésével csökkent. A filoxéravész óta a Badacsonyi borvidéken termesztik. 1941-ben a badacsonyi –balatonfüredi – csopaki borvidéken az új szőlők telepítéséhez és az ültetvények felújításához használták. Vastag levélszövetű, gyapjas fonákú, levélszéle csipkés. Bőségesen terem, fürtje nagy, tömött, átlagosan 160 gramm; bogyói közepesen nagyok, kissé megnyúltak, zöldessárgák vagy zöldes fehérek, kissé pontozottak. A kéknyelű elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. Hazánkban csak Badacsonyban ismert szőlőfajta, bora fajtatisztán elkészítve kemény, de nem egysíkú, unalmas bor. Íz harmóniában az Ezerjóra hasonlít. Késői érésű, október második felében szüretelhető.


Cserszegi fűszeres fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte az Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajtákból. A fajtának nem volt rögtön átütő sikere, csak elszórtan telepítették. Közepes ellenálló képességű, terhelésre érzékeny fajta. Korai érésű, ígéretes magyar keresztezés. Halvány húspiros bogyói közepes nagyságú, vállas fürtöt képeznek. Bora félszáraz fehérbor, fajtajelleges illatú, fűszeres zamatú, harmonikus savtartalmú, extraktumban gazdag, ami önmagában vagy házasított formában értékes lehet. A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált.


Irsai Olivér: 1930-ban nemesítette Kocsis Pál a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével alkotta a Cserszegi fűszeres szőlőfajtát. Korán érő fajta, már augusztustól szüretelhető. Közepes méretű, vállas fürtű, aranysárga színű, muskotályos ízű szőlő. Bora lágy karakterű, friss és illatos. Kiváló élvezeti értékű bor, bár hosszú érlelésre nem alkalmas. Magyarországon nagyobb mennyiségben a Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik. Kocsis Pál a II. világháborút követően nagy mennyiségű vesszőt adott Oroszországnak (akkor Szovjetunió), ahol a mai napig nagy felületen termesztik. Nevét onnan kapta, hogy a fajtából készült bort elsőként egy szegedi borkereskedő, Irsai Olivér vette meg, aki 100 pengőt fizetett azért, hogy a fajtát róla nevezze el.


Hárslevelű régi magyar szőlőfajta, a 9. legkedveltebb hazánkban. Általában október közepére érik be, gyakran magasabb, mint 20 mustfokkal. Fürtje hatalmas, kicsiny, gömbölyded, zöldessárga, vékony héjú, lédús és édes bogyói a napos oldalaikon rozsdásodnak. Bora nagyon illatos, hársmézre emlékeztető fajtajelleggel, testes, igen finom savakkal. Igazi Hungaricumnak számít. Több magyar borvidéken – mint pl. Mátraaljai (Debrő), az Egri és a Villány–Siklósi borvidékeken – termelik. Leginkább a Tokaj-hegyaljai borvidék jellemző fajtája, ahol Furminttal keverve a Tokaji aszút állítják elő belőle. A Tokaji-hegység északi, szlovákiai részén és Dél-Afrikában szintén termelik.

 

Kapcsolódó cikk:

Cabernet szőlők – Miért szeretjük?

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás

2019.július 20., szombat / 17:26

Cukkini termése elrohad

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia