szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Így kell felderíteni méhmódra!

Sulyok Józsefné, 2013. szept. 23.


Lenyűgöző a szervezettség és az a céltudatosság, amely a méhcsaládokat jellemzi. Áldozatkész módon nap, mint nap elindulnak felfedező útjukra vállalva a veszélyt. Létezhet olyan, hogy a méheknek nincs kedvük dolgozni és lustálkodnak egy kicsit? Nézzük, mi is az igazság!

Így kell felderíteni méhmódra!

A munkásméhek a gyűjtőtevékenységet már 15-20 napos korukban megkezdik. Sokan vannak, amelyek valamivel korábban, vagy néhány nappal később térnek haza első ízben a rakományaikkal. Ismert olyan eset is, hogy öt napos méh kezdett gyűjtőmunkába. Ez akkor fordul elő, ha a fiatal méhek egy része munka nélkül marad, vagy amikor a méhcsaládból hiányzik a gyűjtőkorban lévő nemzedék.

A rendszeres gyűjtőmunka megkezdése után a méhek halálukig a virágokat látogatják. Kivétel, amikor a belső munkarend felborul és a munkaerőt át kell csoportosítani. A gyűjtő korú egyedek száma a méhcsalád népességével párhuzamosan növekszik. A méhek azonos időjárási és virágzási viszonyok között sem dolgoznak mindig azonos szorgalommal. Van olyan időszak, amikor a meleg, szélcsendes időben is jóformán kihalt a méhes környéke. Máskor viszont, amikor kedvezőtlenebb az időjárás, élénk mozgást érzékelünk. (Mi emberek is tudjuk, hogy naponta mi a feladatunk, mit kellene elvégeznünk, de sajnos nincs hozzá kedvünk. Talán néha a méhek is így vannak ezzel).

A levegő felmelegedése után a méhlakás ajtajában megjelenő egyedek feladata a gyűjtési lehetőségek felmérése és társaik tájékoztatása. Ezeket az egyedeket „felderítő, mozgósító” méheknek nevezzük.  Ha a virágokban nincs nektár, a mozgósítás elmarad. A felderítők nem csak a gyűjtési lehetőséget közlik társaikkal, hanem arról is tájékoztatják őket, hogy a felfedezett táplálékforrás bőséges vagy szűkös. A közlés a felfedezett élelem illatára is kiterjed. A nektárnak ugyanis a virágra jellemző illata van. A tájékoztatásban nem csupán a virág illatának, hanem a méhek illatmirigye által termeltnek is fontos szerepe van. A felderítő méhek az eleségforrás környékét illatosítják, szinte illatfelhővel veszik körül. Ez a méhek tájékozódását nagyon megkönnyíti.

A mozgósító méhek viselkedését a felfedezett élelem mennyisége és minőssége is befolyásolja. Társaikat erről is képesek tájékoztatni. Ha sok eleség található, akkor élénken táncolnak, ha a méhlegelő szűkös lehetőséget kínál, akkor társaikat nem tájékoztatják. Hasonlóan viselkednek, ha a nektár kevés cukrot tartalmaz.

A méhek közlekedését, a helyi irány megtartását a környezet tárgyai is segítik. A méh annyira megszokja azokat, hogy azonos út többszöri megtétele után már gondolkodás nélkül követi őket. Ilyenkor már gépiesen halad a megszokott úton. Nem mindegy, hogy mennyire ismeri a méh azt a virágot, amelyről gyűjt. Az egyikben a nektár mélyen van, a másik tágas, de a méhnek a porzószálak ellenállását kell leküzdenie, hogy a nektárhoz jusson. De van olyan is, amelyből annyi virágpor hull a méh fejére, hogy szinte látását is elveszíti.

Vannak virágok, amelyeknek virágpora nehezíti a gyűjtést, mert olyan erősen tapad a méh testéra, hogy nehéz tőle megszabadulni. A fogságból kiszabadult méh gyakran úgy húzza maga után a virágporcsomókat, mint valamilyen béklyót.

A legtöbb virág rövid ideig, néhány óráig, vagy néhány napig nyílnak. Tömegesen előforduló, azonos növények virágzása is ritkán tart 2-3 hétnél tovább. A legtöbb mézelő csupán egy alkalommal virít évente. Számos jel arra mutat, hogy ezzel a méhek is tisztában vannak. Mindegyik méh ismeri saját területét. Az egyedek ugyanis nem egy nagy területhez, hanem annak csupán egy kis részéhez kötődnek. Az egyedek saját gyűjtési területükhöz erősen ragaszkodnak. Hiába csábítja őket a röppályájuk alatt illatozó, kedves mézelő-növény színe, illata. A saját területükhöz érve leszállnak, itt kezdenek munkához, száll virágról virágra. Addig kutakodik, amíg meg nem rakodik, majd a levegőbe emelkedik. Terhének lerakása után ismét saját területe fölött válik ki a méhfolyamból, hogy folytassa gyűjtőmunkáját.

A gyűjtésben fontos szerepe van a méhek emlékezőképességének és időérzékének is. Emlékeznek az otthonuk helyére, a méhlegelő fekvésére, az ahhoz vezető útvonalra. Ha a méhek rendszeresen este egy adott időpontban kapják a kaptárba helyezett etetőben a mézet vagy a cukorszirupot, akkor néhány nap múlva ebben az időpontban már tömegesen várják azt.

A megszokott időben akkor is megjelennek az etetőn, ha abba nem tettek eleséget. Ilyenkor elvesztik türelmüket, izgatottan egymást lökdösve nyüzsögnek, futkosnak az etetőn és körülötte. Hosszú időbe telik, amíg megértik, hogy most nincs ott mit keresniük. Ettől kezdve számuk rohamosan csökken, de teljesen csak órák múlva nyugszanak meg, és tűnnek el az etető környékéről. Ha naponta többször is etetünk, akkor is képesek pontosan megjelenni. A méhek időérzéke anyagcseréjükkel van kapcsolatban. Az időérzék mesterséges fényben és a föld alatt is zavartalanul működik.

Kapcsolódó cikk:

Meddig repülnek el? Méhek élete a szabadban




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.

2019.május 23., csütörtök / 22:28

Volt egy barka fánk valami a föld alatt két-három centire teljesen elrágta a szárát.

2019.május 15., szerda / 23:33

Gyep színe nem egyenletes, foltokban jobban nő

2019.május 14., kedd / 09:28

Gyomnövény meghatározás

2019.május 14., kedd / 09:17

Gyomnövény meghatározás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia