Méhészet

A gyakorló méhészek, szakemberek között évtizedes vita folyik, a méhek beteleléséről. Milyen mézet hagyjunk, s mennyit a kaptárban, szabad-e cukorszirupot adni októberben, vagy már csak cukorlepényt? Mivel, s hogyan szűkítsük, takarjuk, védjük méheinket, hogy oldjuk meg a szellőztetést, hogy csökkentsük a téli vesztességet?

Mint minden mezőgazdasági termelőt, tenyésztőt, így a méhészeket is sok gond, előre nem látható probléma, felvásárlói, feldolgozói, forgalmazói diktátum éri.

Ennek a kicsi, csoda élőlénynek méregmirigyekben termelt, és méreghólyagban tárolt savas kémhatású méhmérge is kiváló gyógyszer lehet.

A méhpempőnek sok csodálatos hatást tulajdonítanak: oldja a stresszt, növeli az állóképességet, segít a teherbe esésben és táplálja a bőrt is. De vajon ezek az állítások megfelelnek a valóságnak?

Főleg tavasz végén, nyár elején a kerti és utcai fákon, ablakredőnyök üregében, gyakran szinte elképzelhetetlen helyeken sok-sok egyedből álló rovartömeg telepedik le. Ezek a rendszerint nagy riadalmat okozó rovarok, a méhek.

A méz és az almaecet kiválóan kiegészítik egymást. A méz enyhíti az ecet fanyar ízét és ráadásul ásványi anyagokban, vitaminokban, enzimekben, nyomelemekben, baktériumölő anyagokban gazdag.

A méz évezredek óta fontos gyógyító tápláléka az emberiségnek. Számos régészeti lelet (spanyolországi sziklarajzok, Ebers-papirusz, ószövetségi leírások) igazolja a méhészkedés, mézgyűjtés és a sokoldalú felhasználás történetét.

A mézet nem elég megtermelni, kipergetni, kiszerelni, csomagolni, eladni. Bizony a kereskedőtől a fogyasztóig érdemes lenne követni az útját.

Az anya tavasszal ébredéskor magános méhként kezdi az életét. Hosszú téli álom után a meleg napsugár csalja elő mohapárna-fakéreg alól, sziklarepedésből vagy valamilyen földalatti üregből.

Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a propolisz az állatvilág egyik csodaterméke. A sokoldalú felhasználósága mellett megszerzése nem jár az állat kínzásával  (kígyóméreg), elpusztításával (agyar, porc, belső szervek stb.).

Nem kifejezetten élelmiszer, hanem erősen gyógyhatású gyantaszerű anyag, természetes antibiotikum-féleség, melyben ezen kívül még értékes mikroelemek, főleg P-vitaminhoz hasonló flavonoidok is vannak.

A facélia (mézontófű) termesztése hazánkban az elmúlt harminc évben vált igazán kedveltté és ismertté. A növény magyar neve is mutatja, hogy rendkívül jó méhlegelő, s ezen túl gyönyörű növény, melyet képeink is bizonyítanak.

avagy mire jó a propolisz?

Íme néhány recept, melyeket a népi gyógyászatban évtizedeken át, féltve őrzött titokként kezeltek.

Sokféle méhfaj él a Földön. Van olyan, amelyik magányosan, földalatti üregben, van, amelyik vadként, de családban él. A házi méh földrajzi elhelyezkedése okán különböző szaporodási, hordási hajlammal, színességi, nagysági, stb. tulajdonságokkal rendelkeznek. A különböző fajták keresztezése, nemesítése eddig nem járt kitörő sikerrel.

A méhcsalád szűkebb fogalmán a benne együtt élő méhegyedek összességét értjük, függetlenül koruktól és fejlettségük szintjétől. A méhcsalád tágabb fogalmába a méheken kívül az otthon is beletartozik.

Előzménye: Méhcsalád, mint egység 1.

Az anya

Az anya a méhcsaládban az egyetlen, tökéletesen fejlett nőnemű egyed. A munkásméhektől inkább méreteiben, mint alakjában különbözik. Ugyanolyan karcsú, kecses termetű, mint vele együtt élő sok ezer lánya, illetve testvére. Feltűnő megkülönböztető jele a szárnyain túlnyúló potroha. A méhcsalád sok élettani érdekességének egyike, hogy a munkásméhek az anyának nem csupán lányai, hanem bizonyos feltételek között testvérei is lehetnek.