• Gyep
• Örökzöld
• Szobanövény
• Balkonnövény és virág
• Szőlő
• Gyümölcsös
• Zöldségnövény
• Kertszépítés
• Hasznos tudnivalók

Mérgező növények

Szerző: M. Ildikó   Létrehozva: 2010. augusztus 05.  

A mérgező növények miatt az aggodalom néha indokolatlan. Ezeket a növények kellő körültekintés közepette helyezzük el a veszély jelentősen csökken. Természetesen sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk azokra a kertekre, ahol kicsi gyerekek is élnek.

Fontos dolognak tartom, hogy pontosan tudjuk, mi van a kertünkben, környezetünkben. Néhány növénynek csak egy része mérgező, másik része ehető. A következőkben felsorolt növények jelentős veszélyt hordoznak, ezért tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy egy ismeretlen kerti vagy szobanövény semmilyen részét ne vegyék a szájukba. Bővebb lista: http://www.manovirag.hu

 

Gyűszűvirág:

A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó, erdei irtásokon, sík és hegyvidéken előforduló növényfaj. Európa legnagyobb részén megtalálható, az északi részek kivételével. Magyarországon vadon nem fordul elő, azonban kertekben dísznövényként használják. Erősen mérgező!

 

A piros gyűszűvirág kétéves növény, az első évben fejlődnek ki a levelei, a második évben alakul ki a virágos hajtása. Az egész növényt finom szőrök borítják. Szára 50–70 cm magas, egyenes. Levelei durvák, lándzsa alakúak, 20–40 cm hosszúak, nyelük szárnyas. Virágai 3–4 cm hosszúak, lecsüngők és harang alakúak, a pártatoroknál sötét foltok láthatóak. Virágai a hajtáson, azonos oldalon alkotnak fürtöt. Termése toktermés, tojásdad alakú, 1,5 cm hosszú, fekete színű.

Tiszafa:

A közönséges tiszafa vagy tiszafenyő (Taxus baccata) a tiszafafélék (Taxaceae) családjába, a Taxus nemzetségbe tartozó, Magyarországon védett, örökzöld növényfaj. Korábban egyszerűen tiszafának hívták, ám ahogy a nemzetség többi faja is ismertté vált, a „közönséges” előnevet kapta. Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, Északnyugat-Afrikában, Észak-Iránban és Délnyugat-Ázsiában honos. Magyarországon is őshonos, középhegységi faj; megtalálható például: Bükkben és még sok helyütt diszperz jelleggel.

Lassan növő, de igen hosszú életű növény, példányai 500-1000, egyes esetekben akár 2000 évet is megérnek. Közepes hőigényű, árnyéktűrő, mezofil, baziklin növény. Fája vörösesbarna, igen kemény, tömör. A nyesést jól bírja, így parkokban, kertekben szép formák hozhatók ki belőle – több mint 200 termesztett változata ismert.

 

Apró vagy közepes termetű örökzöld fa, tipikusan 10-20 m magasra nő meg. Ormós, csavarodott göcsös, elágazó törzsének átmérője 2 méter is lehet. A kéreg vékony, vörösesbarna, cserepesen leváló. Hajtásai vékonyak, hajlékonyak, Levelei lándzsásak, sötétzöldek, 1-4 cm hosszúak és 2-3 mm szélesek, a tűk a vezérhajtáson körkörösen, az oldalhajtáson fésűsen állnak. A levelek igen mérgezőek, a magköpeny kivételével a növény minden része mérgező.

Többnyire kétlaki, de egyes példányok egylakiak is lehetnek, sőt ivart is válthatnak. A porzós tobozok gömbölyűek, 3-6 mm átmérőjűek, kora tavasszal szórják el pollenjüket. Magvas tobozaik redukáltak, csupán magános magkezdemény fejlődik. A 4-7 mm hosszú, kemény magot részben fedő pikkelyekből 6-9 hónappal a beporzás után, augusztus-szeptemberben húsos, élénkpiros, bogyóra emlékeztető, felül nyitott, 8-15 mm hosszú magköpeny fejlődik. Az igen édes ízű magköpeny nem mérgező, így a madarak megeszik, és a magokat emésztetlenül elpottyantják. A magköpeny érése 2-3 hónapos időtartamban elnyújtott, így növelve a magok terjedésének esélyeit. Maga a tiszafa magja rendkívül mérgező és keserű.

Lassan nő, ám igen magas kort megérhet, az eddig mért legnagyobb törzsátmérővel, 4 méterrel rendelkező példány valószínűleg 2000 éves is lehet. A tiszafák pontos korát igen nehéz megállapítani: a fa igen kis része olyan idős, mint az egész példány, az ágak pedig a korral üregessé válnak, ami az évgyűrűkön alapuló kormeghatározást lehetetlenné teszi. Állítólagosan 5000-9500 éves fák is léteznek, de a növekedés sebességéből és a környező területek régészeti vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy a legidősebb fák, mint például a skóciai fortingalli tiszafa is inkább „csak” 2000 év körüliek lehetnek. Még ezt az alacsonyabb becsült életkort figyelembe véve is, a közönséges tiszafa a leghosszabb életű európai növényfaj.

 

Aranyeső:
Az aranyeső (Laburnum) a hüvelyesek (Fabales) rendjéhez, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjához tartozó nemzetség. Magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide, a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik.

Európa déli területein őshonosak, Franciaországtól a Balkán-félszigetig. Egyes botanikusok ide sorolnak egy harmadik fajt, a Laburnum caramanicum-ot, de ezt a Délkelet-Európában és Kis-Ázsiában élő növényt általában a zanótokhoz (Cytisus) közelebb álló Podocytisus nemzetségbe sorolják.

A közönséges A. fája kémény, fénylő, sárga, gyakran feketebarna gyürürétegekkel, szépen simítható és fényesíthető, azért mint álébenfát finomabb munkákra dolgozzák fel. Magva mérges, alkotó része a hashajtó és hányásra ingerlő cytisin; sőt gyökere a cukorkóróéval felcseréltetvén, kitünt, hogy mérges. A vitorlás virágvak között különben kevés a mérges növény. Lombját a juh meg a kecske ártalom nélkül megeszi, virágát a méh szereti.

Angyaltrombita:
Az angyaltrombita (Brugmansia) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe tartozó burgonyafélék (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége hét fajjal. Sokáig a maszlag (Datura) nemzetség részének tekintették, majd újra önálló nemzetséggé minősítették.
Közép- és Dél-Amerikából származik; de látványos virágzata miatt már a 17. században kedvelt dísznövény volt; Magyarországon főleg vidéki kúriákban ültették. A világ számos trópusi, illetve mediterrán éghajlatú részére betelepítették.

 

Mintegy 1,5 méter magasra növő cserje, kisebb fa vagy kúszócserje. Egyes fajok évelők, mások egynyáriak. Illatos, nagy, trombita alakú virágai rendszerint elefántcsontszínűek vagy fehérek — szórványosan sárga, rózsaszín és kék virágú fajták is előfordulnak. A trombita alakú tölcsér az öt, összeforrt sziromlevélből alakult ki. Termése bogyó. Minden része mérgező.

 

Gyöngyvirág:

A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a Nolinoideae alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos, elsősorban tölgyesekben fordul elő, de megterem lombos erdőinkben, ligetekben és bárhol, ahol a talaj nyirkos. Még meszes talajon is tenyészik, ha árnyékba telepítik, és a föld nem szárad ki hamar. Kedvelt lágyszárú, évelő virág és gyógynövény, sokfelé kertekben ültetik.

A talajban tarackszerű, vékony, elágazó rizómái futnak. Ebből fejlődik a hajtás, aminek a csúcsi részén hártyás allevelek és 2 hosszú nyelű, élénkzöld lomblevél fejlődik. A levelek lemeze 10–20 cm hosszú, elliptikus, hegyes csúcsú.

Drogja a lomblevele (Convallariae folium), amit a gyógyszeripar dolgoz fel. Mérgező növény: szívglikozidjai és szaponinjai rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak. Csak nagy mennyiségben veszélyes. Külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, más anyagai szívgyógyszerek.
A virágzási ideje május-június között van.

 

Rebarbara:
A rebarbara (Rheum) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, lágyszárú növénynemzetség, kb. 60 jelenkori fajjal. A növényeknek nagy, háromszögforma leveleik vannak, húsos levélnyéllel. A kétivarú virágok aprók, színük a zöldesfehértől a rózsavörösig terjed, bogas fürtvirágzatba tömörülnek.
Számos faját termesztik gyógynövényként vagy emberi fogyasztásra - ide tartozik a zöldségként termesztett Rheum rhabarbarum vagy Rheum x hybridum, illetve a Rheum rhaponticum faj is. Bár a levelek mérgezők, a levélnyeleket fanyar ízükért felhasználják.

 

Kapcsolódó cikk:

 Ártalmatlannak hitt mérgező növények

 

 

Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS

Hozzászólások

Még nem készült hozzászólás. Legyen ön az első!