szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Mesélő kert

Sulyok Józsefné, 2012. nov. 26.


Az ember és a természet kapcsolata egészen ősi múltra tekint vissza. Kezdetben az ember számára csak élettér volt környezete, mely nap, mint nap kihívások elé állította, később megtanulta használni a természetben, de alakítani évmilliókig nem volt képes. Idővel, ahogy fokozatosan fejlődött eszköz és anyaghasználata, felfedezte az első föld és kertművelő szerszámokat, majd lassan elkezdődött az állatok és növények háziasítása.

Mesélő kert

Ez a kezdeti harmónia a későbbi korok emberét arra inspirálta, hogy időről időre felidézze a civilizációs út során elveszített kapcsolatát a természettel. Ennek a törekvésnek a kézzelfogható bizonyítéka a kert.

Az ókori civilizációk – Egyiptom, Mezopotámia, Hellász és Róma

Az emberiség történetének első igazán jelentős birodalma Egyiptom, melynek létrejötte az i.e. 3200-as évekre tehető. Már az Óbirodalom idejéből maradtak fent kertészeti munkákat bemutató sírfeliratok, míg a Középbirodalomból egész kertábrázatokat is ismerünk. Az újbirodalmi emlékek között már komplett kertrajzokat is találhatunk, melyekben a tervszerűség elemei is fellelhetőek.

A kerteket a társadalmi tagozódáshoz hasonlóan három főbb típusra különítjük el: lakó, palota és templomkert. Ez a tagozódás később mindegyik folyam menti civilizációnál felismerhető.

A mezopotámiai birodalom életében is fontos szerepet kapott a háziasított és a vadonból szelektált-nemesített növények kertművészeti felhasználása. Több híresebb uralkodó palotájának parkját ismerjük, legismertebb Semiramis függőkertje.

 

A görögöknél négy főbb kerttípust tudunk megkülönböztetni: a haszonkerteket, a közkerteket, szentelt ligeteket, valamint a versenyjátékok színhelyeit körbeölelő, parkokat. A görögök főként a természetes szépségű helyekre építettek – ekkortól különül el markánsan a funkció az esztétikumtól és a létesítményeket próbálták lehetőség szerint a tájba illeszteni.

A magánkertek a hely szűke miatt a városfalakon kívülre kerültek. Több híres kertet is ismerünk a görög írók műveiből, levelezéseiből.

A Római Birodalomban új kerttípus jelenik meg. A szakrális és városi közkerteken túl megjelennek a villák, valamint a császári paloták parkjai is. A villák főként a kedvelt nyaralóhelyeken, valamint a városokon kívül helyezkedtek el. A rómaiak idejében már jellemző a víznek, mint természeti elemnek sokrétű felhasználása, valamint hangsúlyt kap a tájolás, a kilátás pontos meghatározása. A császári kertek hatalmas méreteikkel, óriási medencéikkel, valamint fényűző megjelenésükkel, az épülethez hasonlóan, az uralkodó dicsőségét és nagyságát hirdették.

 

Távol-Keleti kultúrák – Kína és Japán

A kínai kertépítészet célja a harmónia megteremtése az ember és a természet között, valamint a táj és a természet kompozíciós összehangolása az építészettel. A tervezési elveknek, technikájának a hagyományai a 11. századig nyúlik vissza.

Sajátos stílusa a kertépítésnek a miniatürizálás. A rendelkezésre álló helyhez arányosan alkotják meg a kertet, melynek érdekében kifejlesztik a mostanában nagyon felkapott bonsai technikák alkalmazását.

Az eurázsiai hagyományokhoz hasonlóan a Távol-Keleten is három főbb kerttípus fejlődött ki: a magán, a templom és a császári kertek, parkok. Japánban a kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy a természetesség illúzióját teremtsék meg. Még ma is olyan motívumokat, képeket használnak, amelyek az évszázadok során alakultak ki. Nem tesznek olyan határozott különbséget a természet, a kert és az építészet között, mint az európai kultúrák.

 

A távol-keleti kertek és parkok a modern korban is megőrizték ősi jellegzetességüket. Nyugaton és hazánkba is nagy érdeklődés övezi a filozófiai tartalmat, a szimbolikát és a letisztult formákat övező japán kertet, de a koncepció átvétele csak részben sikeres. Ennek okát a keleti és a nyugati szemléletkülönbségben kereshetjük. Az európai adaptációk főként növényhasználatukban közelítenek az eredeti vonulathoz, jellemző növények a színes levelű japán juharok, a különböző bambuszok és a törpe örökzöldek, melyek beleillenek a manapság divatos minimál-stílusba is.
A legfőbb tervezési elv a kínai kertművészethez hasonlóan a Jin és Jang harmóniája, azaz mindenben két egymásnak megfelelő ellentétes erő hatása érvényesül. Már szinte a kezdetektől fogva ismert a mesterségesen tó, sziget, valamint az épített domb, mint alapvető motívum.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia