szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Mesélő kert 2.

Sulyok Józsefné, 2012. nov. 30.


Előzménye: Mesélő kert

A letűnt emberi időszakok harmóniájára való emlékezés a későbbi korok emberét arra inspirálta, hogy időről időre felidézze a civilizációs út során elveszített kapcsolatát a természettel. Ennek a törekvésnek a kézzelfogható bizonyítéka a kert. Vegyük szemügyre az iszlám, a reneszánsz és a barokk által továbbgondolt kertkialakítást.

Mesélő kert 2.

 A Középkor – Európa és az Iszlám

 

A Nyugatrómai Birodalom bukása után, az ókori civilizációk vívmányainak őrzőivé a középkori kolostorok váltak. A kertépítészet, mint művészet, egy időre a feledés homályába veszett. A fallal körülvett kolostorok belső kertjében gyümölcsöket, haszonnövényeket, valamint gyógynövényeket termesztettek. Közkertekben, ebben az időben szinte csak templomok körül lévő temetők tekinthetőek.


A középkori ember körülményei, valamint a technika fejlettsége nem tették lehetővé, hogy az igényes kertművelésnek hódoljanak. A legtöbbször egy-egy körülkerített szabályos kis ágyás, esetleg egy gyepes pad jelentette a kertet.


Az iszlám kertépítészet eredete egészen a perzsa birodalomig nyúlik vissza, mely mezopotámiai, és így közvetve egyiptomi-görög stílusjegyekre épít. Ezt a tudást fejlesztve, továbbá átvéve az antik kultúrák eredményeit, egy olyan magas fokú kertkultúra alapjait teremtették meg, amely magasan túlszárnyalta a korabeli európai kertművészet színvonalát.


Részben a természeti adottságoknak köszönhetően az arab civilizációk számára legfontosabb motívum a kertben a víz, mely a fényűző és luxus jelképévé vált. Ennek szinte minden formáját alkalmazták, így a szökő és falikutakat, medencéket, mesterséges tavakat, csobogókat és csatornákat is.

 

A reneszánsz – Európa újra a művészet útjára lép

 

Az európai országok fejlődésével, a nemesség, valamint a városi polgárság anyagi helyzetének javulásával a természet iránti igény ismét előtérbe került, az építészek és a mérnökök itáliai hagyományokra építve újra felfedezték a kerttervezés és építés művészeti értékét.


Az ókori és a keleti civilizációkkal ellentétben a kerteket úgy tervezték, építették, hogy az ember természetformáló, alakító akarata érvényesüljön és szembetűnjön. A meglévő természeti adottságokat csak részben vették figyelembe, adott esetben vízesések, dombok, sziklák a megrendelő kérésére kerültek új helyükre. Az egyre komplexebb tervek, ötletek miatt már egész sor mérnök dolgozott egy-egy kert megépítésén, építészek, kertészek, gépészek.


Fő tervezési elv a különféle funkciók egymás mellé rendelése, valamint kialakult az épület közelében létrehozott, díszítőelemeket tartalmazó ágyás, parterre. A reneszánszban közkedveltté vált a különlegességek, ritkaságok gyűjtése, pl.: az ókori kultúrák emlékeinek (szobrok, domborművek) beillesztése a kerti kompozíciókba.

 

Barokk – Itáliai és francia kertművészet

 

A barokk építészet stílusjegyei a kert kialakításában is érvényesülnek. Az egyes elemek már nem egyenrangúak, hanem jó előre meghatározott alá-fölé rendelési viszonyban állnak egymással. A növényeket sem hagyták meg a természetes formájukban, különféle módon, különböző alakúra nyírták, alakították őket, jellegzetes növényei a tiszafa és a bukszus, de ezek is alá vannak rendelve a mértani ábráknak, és így nem teljesedhet ki igazán a karakterük.


A parkok egy fő tengely köré szerveződnek, amelyet másodlagos tengelyek, sugár irányú sétautak, körkörös vagy félkör alakú medencék tagolnak további részekre. Mindent a szimmetria és a szabályos elrendezés ural, a különféle kerti elemek akár monumentalitásukkal, akár díszességükkel az ember hatalmát szimbolizálják.


A kerttervezésnél fő szempont, hogy a kastélyból jól átlátható legyen a park és a benne futó sövény és úthálózat. A barokk kerteket ma elterjedési pontjuk után szokás francia-kertnek is nevezni. Tipikus eleme a sövényből formázott labirintus, az útrendszert pedig hosszú allék alkotják, amelyek sugarasan futnak az épülettől. Ennek a kerttípusnak a legjelentősebb fennmaradt példánya a francia tájépítész, André Le Notre merész Versailles-i kastélyparkja.

 

Kapcsolódó cikk:

Az angolkert szépsége

 

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.április 25., csütörtök / 10:47

Miért sárgul foltokban a frissen lerakott gyepszőnyeg?

2019.április 24., szerda / 13:23

Miért sárgul foltokban a frissen lerakott gyepszőnyeg?

2019.április 24., szerda / 13:20

Szaraz foltok a gyepen

2019.április 24., szerda / 13:13

Flamingóvirágom levele barnul

2019.április 24., szerda / 13:12

Érdeklődni szeretnék hogy az orchideam szára el száradt és le vágtam jól tettem? A levelei szép zöldek! Válaszukat előre is köszönöm szépen!

2019.április 24., szerda / 12:21

Leander pajzstetűre milyen bio készítményt vásároljak?

2019.április 24., szerda / 12:19

erkélyre való porvédő növény

2019.április 24., szerda / 12:14

Miért sárgulnak, barnulnak a levélvégek ?

2019.április 24., szerda / 12:10

Fehér penész az Orchideán mit tegyek?


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia