szépzöld

Mindennapi kenyerünk: csapáti és paráta!

Orbán Krisztina, 2014. szept. 08.


Csapáti, roti, puri, paráta – voltaképpen ugyanannak a kenyérféleségnek különböző vidékeken, illetve más-más alkalmakkor fogyasztott változatairól, valamint ezek eltérő elnevezéseiről van szó. Lássuk, melyik mit is takar pontosan.

Mindennapi kenyerünk: csapáti és paráta!

A csapáti indiai eredetű kovásztalan lepénykenyér. Mindennapi eledelként fogyasztják India mellett Nepálban, Sri Lankán, Bangladesben, valamint természetesen Pakisztánban, ahol a kovásztalan kenyérféleségek közül ez a legelterjedtebb. Ismert és népszerű emellett Közép-Ázsia több vidékén, valamint Szomáliában, Kenyában és Etiópiában is.

A csapáti Dél-Ázsia északi részének búzafogyasztó vidékein már a XVI. században széles körben fogyasztott eleség volt, amire minimális nyersanyagszükséglete mellett az is magyarázatot adhat, hogy rendkívül egyszerűen és gyorsan elkészíthető ételről van szó. A csapátihoz ugyanis mindössze teljes kiőrlésű búzalisztre, valamint egy kis vízre és sóra van szükség. Ezeket tésztává gyúrják, azt pedig vidéktől függően különböző vastagságú (helyenként egyenesen papírvékonyságú) kerek lapocskákra nyújtják, amelyeket egy palacsintasütőre emlékeztető sütőformán, a taván addig sütnek, amíg a tészta labdaszerűen fel nem fújódik. A folyamat rendkívül gyors, a sütés maga mindössze 1 percig tart. Nepálban a csapátit sütés után néhány másodpercre nyílt tűz fölé tartják, amivel egy kicsit megkapatják.

Bár a csapátit főétkezéseknél a mi kenyerünkhöz hasonlóan jobbára köretként fogyasztják, ennek módja magyar szemmel kissé furcsának tűnhet. A csapátiból ugyanis ilyenkor kis darabkákat törnek, amelyek segítségével a közös tálból mintegy kikanalazzák az ételt, s a csapátit aztán az így kimert étellel együtt fogyasztják el. Lédúsabb ételek esetében merőkanálként is a csapátit használják – ilyenkor tölcsért formálnak belőle.

A roti valójában egy összefoglaló elnevezés, amellyel bármilyen kovásztalan lepénykenyérre utalhatunk. Gyakran használatos a csapáti szinonimájaként is, bár a pontos megfogalmazás valójában úgy szól, hogy a csapáti egy olyan roti, amely teljes kiőrlésű búzalisztből készül, és általában taván sütik meg. A tava anyaga és formája egyébiránt változó lehet: hagyományos értelemben egy mázatlan cserépedényről van szó, ma már azonban inkább fémből készül.

A puri, vagy poli, vagy paráta a csapáti tésztájából készülő, különböző vidékeken fogyasztott lepényféleség. Ezek esetében a tésztát jóval vékonyabbra nyújtják, és félbe-, majd ismét félbehajtják. Az egyes hajtások előtt olajjal, vagy ghível, azaz a romlékonyabb összetevők kivonásával elkészített vajjal kenik meg a tésztát, sőt gyakran meg is töltik, például spenóttal, vagy burgonyával. Az így létrejött négyrétegű tésztát olajban sütik ki, a megsült kenyér tetejét pedig ismét olajjal, vagy ghível kenik meg. A purinak nevezett változatot egyes ünnepnapokon cukorral készítik, vagy édes töltelékkel töltik meg.

Bár a tava egy hagyományos magyar háztartásban nem található meg, a csapátit mi magunk is bármikor elkészíthetjük, hiszen ehhez mindössze kb. 20 dkg teljes kiőrlésű búzalisztre, másfél deci meleg vízre, és egy kis sóra van szükségünk. Ezekből néhány perc alatt kemény, fényes tésztát gyúrunk, abból pedig 20 perc pihentetést követően a tenyerünkben elférő kis cipókat formálunk. A cipócskákat egy belisztezett gyúródeszkán kerek lapokra nyújtjuk, majd ezeket egy felhevített serpenyőben, vagy palacsintasütőben – zsiradék nélkül – gyakran forgatva 1-2 perc alatt megpirítjuk. (A már hólyagosodó kenyeret néhány másodpercig akár nyílt láng fölött is továbbsüthetjük.)

A paráta elkészítéséhez a fentieken kívül csak egy kis olajra, vagy vajra van szükség, amellyel összehajtogatáskor, valamint sütés után a tésztát lekenjük. A parátát a csapátival szemben bőséges olajban sütjük ki. A felszínre emelkedést, majd a felfújódást követően a tésztát megfordítjuk, s összesen mintegy két perc elteltével a parátánk már tálalható is.

Kapcsolódó cikk: Így leszel boldogabb a csokitól!




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2017.október 04., szerda / 22:53

Milyen kártevő rágja a díszalmafámat?

2017.október 02., hétfő / 20:01

Körtefa betegség, mi lehet ez?

2017.szeptember 26., kedd / 18:06

A gyümölcsfacsemete sikeres ültetésének feltételei

2017.szeptember 23., szombat / 16:55

Poloskák lepték el a paradicsomot, a szőlőt, a fügebokrot. Mit lehet ellenük tenni?

2017.szeptember 19., kedd / 11:12

Leyland ciprus gyökeresedés elősegítése

2017.szeptember 19., kedd / 11:05

citromfa betegség oka kezelése


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia