szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Modrovich Ferenc, az erdők nagy barátja

Sulyok Józsefné, 2013. aug. 14.


Mogyoróváron született 1887. április 28-án. A selmecbányai Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolára járt 1905-1909-ig. Már hallgató korában kitűnt társai közül a magas matematikai és fizika tudásával.

Modrovich Ferenc, az erdők nagy barátja

Erdőmérnöki oklevelének megszerzése után a besztercebányai Állami Erdőhivatal újbányai járási erdőgondnokságánál kezdte meg az államrendészeti szolgálatot. A közigazgatási jellegű munkaterület nem elégítette ki a mérnöki-műszaki elhivatottságú fiatal szakembert, s 1911-ben a besztercei Erdőigazgatósághoz helyeztette át magát. Itt készítette a Beszterce-völgyi erdei vasút terveit, majd a vasútépítési kirendeltség vezetője lett.

Az első világháború kitörésekor behívták katonának, s négyévi vasútépítő ezredbeli szolgálat következett, majd leszerelés után a Bükk-hegységben végzett vasútépítő munkát. Nevéhez fűződik a környék erdőségeit feltáró Szinva völgyi erdei vasút építése.

1923-ban az „Erdészeti szállítóberendezések” tanszék felállítását határozták el, és annak vezetésével Modrovich Ferencet bízták meg. A tanszék oktatta az erdei utak, vasutak, kötélpályák építését, a víz és hídépítéstan elemeit.

1927-ben a főiskola rendes tanára lett, 1938-ban az egyetem nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Időközben 1932-34 években, majd 1941-42-ben dékáni tisztséget is viselt.

Közel negyedszázadon át volt oktató és nevelő tanára a főiskolának. Vállalta a mechanika, illetve az alkalmazott szilárdságtan előadását is az erdőmérnök hallgatók részére. Igyekezett saját gyakorlati tapasztalatai alapján a megbízhatóságot, a célszerűséget a hallgatóság tudatába is átvinni. Tudományos munkássága is szaktárgyainak témáiban jelentkezik. Fő műve, az „Erdészeti szállítóberendezések” egyetemi jegyzet, amely évtizedekig keresett kézikönyve volt a műszaki beosztású erdőmérnököknek.

Két kötetben tárgyalja a szárazföldi és a vízi erdészeti szállítóberendezéseket. Különösen nagy figyelmet fordít az út, vasút-építéstani fejezetekre, részletesen ismerteti az előmunkálatokat, az elméleti számításokat. Részletesen foglalkozik a faanyagszállításban jelentős szerepet játszó sodronykötélpályák tervezési és üzemeltetési problémáival.

Vízi szállítások ismertetése a hagyományos úsztatás, tutajozás előfeltételeinek megteremtésével, lebonyolításával foglalkozik.
Több dolgozata jelent meg az Erdészeti Lapok, az Erdőgazdasági Szemle és a Magyar Erdőgazda hasábjain a főiskola műszaki oktatásáról, a segédjárművek erdőgazdasági jelentőségéről, az építőipari törvényről, a faúsztató berendezésekről.

Tanárelnöke volt az Ifjúsági Körnek több mint egy évtizeden át. Választott elnöke volt a Magyar Mérnők és Építészegylet soproni osztályának. Döntését mindig megelőzte a tényállás tisztázása, a jogszerűség, célszerűség figyelembevétele.

Nagy gondot fordított a kiemelkedő tanulók továbbképzésére. Ő volt az egyetlen tanár, aki a végzős hallgatók közül választotta ki tanársegédeit, akik általában egy évig dolgoztak a keze alatt, majd rendszerint államrendészeti szolgálatba léptek.

Modrovich Ferenc sokat tett a két világháború közti erdőmérnök-nemzedék arculatának formálásában.
Hosszas betegség után Sopronban halt meg 1947. július 15-én.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2020.február 17., hétfő / 20:02

Japán babérsomunkkal mi lehet?

2020.február 14., péntek / 22:02

Japán babérsomunkkal mi lehet?

2020.február 05., szerda / 21:52

Pettyeslevél virágzása

2020.január 29., szerda / 08:57

Miért filcesedik a fű?

2020.január 29., szerda / 08:54

Oszlopos gyertyán leveleinek betegsége mi lehet és mivel kezelhető?

2020.január 29., szerda / 08:51

Milyen gyümölcsfákat ültessek?

2020.január 29., szerda / 08:48

Mi történhetett a korall virágommal?


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia