szépzöld

Mozogj, hogy élj! A mélyvénás trombózis veszélyeiről

Orbán Krisztina, 2014. okt. 08.


Talán döbbenetesen hangzik, de a szervezetünkben időről időre kialakuló vérrögök végső esetben akár még egy huzamosabb időn át tartó mozdulatlan ülés esetén is halált okozhatnak. Pánikra természetesen nincs ok, a veszéllyel azonban érdemes tisztában lennünk, hogy a „végső eset” elkerülése érdekében mindent megtehessünk.

Mozogj, hogy élj! A mélyvénás trombózis veszélyeiről

A vérrögképződés, vagyis a trombózis a véralvadás természetes folyamatának eredménye. Az egyébként zavartalan vérkeringés mellett az érfalon megtapadó kisebb vérrögök gyakran gyorsan és nyom nélkül feloldódnak szervezetünkben úgy, hogy kialakulásukról tudomást sem szerzünk. A vérrög szervezetünk számára valódi veszélyforrást akkor jelent, ha akkorára nő, hogy már akadályozza a vér szabad áramlását. Ez leggyakrabban a lábszár, a kar, illetve az ágyék mélyvénáiban fordul elő. Az itt kialakuló vérrögökből leváló darabkákat ugyanakkor a vérkeringés testünk bármely pontjára eljuttathatja, így ezek a kialakulás helyétől távol is képesek érelzáródást, vagyis embóliát okozni. Az abnormális vérrögképződés egészségünkre nézve tehát valós veszélyt jelent, ami gyorsan életveszéllyé is válhat – a bal koszorúérbe, illetve a tüdőverőérbe jutó, s ott elzáródást okozó vérrögdarab ugyanis hirtelen halált is előidézhet.

„Leülepedett vörösvértestek”

A mélyvénás trombózis kialakulásának több oka is lehet, amelyek között első helyen a mozgáshiány áll. Megnövekedett kockázattal az alábbi esetekben kell számolnunk:

- 65 éven felüliek esetében,
- csípő-, medence-, illetve lábszárcsont törését követő időszakban,
- daganatos megbetegedések esetén, illetve ezek kezelésének időszakában,
- műtétet követően,
- hormontartalmú fogamzásgátlók szedése esetén,
- szélütés (stroke), paralízis, vagy szívbetegség esetén,
- azok esetében, akiknél korábban már alakult ki trombózis,
- azok esetében, akiknek családjában már előfordult trombózis,
- azok esetében, akik a nap nagy részét ülő, illetve fekvő testhelyzetben töltik,
- azok esetében, akik több mint egy órán át változatlan testtartásban utaznak, például autóban, vagy repülőgépen.

Orvosi vizsgálat nélkül a vérrög jelenléte egyértelműen nem állapítható meg, ám egészségünkre jelentett veszélyei miatt nem árt, ha felismerjük azon tüneteket, amelyek arra utalhatnak, hogy szervezetünkben vérrög képződött. Ilyen a lábszáron, vagy a karon észlelt dagadás, érzékenység, illetve fájdalom, valamint az, ha lábszárunkon meleg tapintású, kipirosodott terület mutatkozik.

A tüdőembólia a mélyvénás trombózis egyik leggyakoribb szövődménye – egyben az egyik leggyakoribb halálok. Tüdőembóliára utaló jel lehet, ha hirtelen légzési nehézségek, vagy mellkasi fájdalom lép fel, illetve szapora szívverés, eszméletvesztés, hőemelkedés, vagy – esetlegesen véres köpettel járó – köhögés jelentkezik. E tüneteket nemcsak tüdőembólia okozhatja, észlelésük esetén azonban – különösen, ha a fentiek közül egyidejűleg több is jelentkezik – azonnal orvoshoz kell fordulni.

"Véna"

A tüdőembólia megelőzésének elsődleges és legjobb módja a mozgás: a végtagok mozgatása hosszabb ágynyugalmat igénylő állapotban, például sérülést és műtétet követően, illetve bénulással járó betegségek esetében is a legalapvetőbb módja a vészhelyzet elkerülésének. Nagyobb kockázat esetén a tüdőembólia megelőzésére orvosunk kompressziós harisnya viselését is előírhatja, a veszély elkerülését azonban magunk is segíthetjük azáltal, ha

- nem viselünk szoros nadrágot, zoknit vagy harisnyát,
- fekvéskor lábainkat felpolcolva 15 cm-rel a szívünk fölé emeljük, vagy ágyunk láb felőli oldalát 10-15 cm-rel megemeljük,
- testhelyzetünket – utazás során is – gyakran változtatjuk,
- nem ülünk, vagy állunk egyhelyben több mint egy órán át,
- üléskor nem keresztezzük a lábunkat,
- kevesebb sót fogyasztunk.

A mélyvénás trombózis másik igen gyakori szövődménye a krónikus vénás elégtelenség, amelynek esetén a vénák a vért az alsó végtagokból nem képesek megfelelőképpen visszajuttatni a szívbe. Ennek tünetei lehetnek a visszér, a boka megdagadása, a lábszár viszketése, illetve a láb éjszakai görcsölése. Krónikus vénás elégtelenség esetén hatékony segítséget nyújthat a népi gyógyászatban alkalmazott vadgesztenyemag-kivonat, amelynek hatékonyságát a tudomány eszközei is bizonyították.

Az abnormális vérrögképződés által okozott egészségi problémákat elsősorban vérhígító injekciókkal és gyógyszerekkel kezelik. A kezelés általában 3-6 hónapig tart, és jelentős mértékben segíti megelőzni a problémák kiújulását.

Kapcsolódó cikk: Filléres tippek az egészségért




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2018.június 22., péntek / 17:00

Gyenge, sárgásodó fü

2018.június 22., péntek / 16:55

Bebarnultak a pálmám levelei

2018.június 18., hétfő / 16:51

Kiskertek, házikertek időszerű növényvédelmi teendői (8)

2018.június 18., hétfő / 10:58

Borostyán kárzevője

2018.június 18., hétfő / 10:50

Nyárfa hajtás írtás

2018.június 15., péntek / 09:53

húsz éves fagyal helyén jelenleg két éves fagyal van, mely tavaly is, idén is sárgul. Mi lehet a betegsége? Évente kétszer kap műtrágyás oldatot. Köszönöm a választ.

2018.június 15., péntek / 07:52

Kövèrporcsin írtàsa vetemènyesből

2018.június 11., hétfő / 18:18

Mivel írtsam ki a gyomot?


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia