szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Nagy Sándor, a gyümölcsfák barátja

Sulyok Józsefné, 2015. nov. 09.


Hatvanba született 1905. március 1-én. A középiskolát szülővárosában végezte, majd a budapesti Kertészeti Tanintézetben tanult, 1934-37 között, itt szerzet oklevelet.

Nagy Sándor, a gyümölcsfák barátja

1937-ben a debreceni Kertészeti Főfelügyelőség ellenőrzése alatt működő nyíregyházi körzet kertészeti felügyelőjévé nevezték ki. Mint kertész  csatlakozott a mezőgazdászok azon csoportjához, akik új módszerekkel kísérletezve sikeresen próbálták termékennyé tenni az addig csak rozsot termő nyírségi és alföldi futóhomokot, bevezették a burgonya, majd a rozs termesztését. Westsik Vilmos munkássága hívta fel a figyelmét a homoki almatermesztés lehetőségeire.

A jonatán almát hazánkba Amerikából hozták be, s először a Szamos-Tisza mentén terjedt el. Őshazájában a lisztharmat szinte teljesen tönkretette ezt a fajtát, amely amúgy is érzékeny a betegségekre és a kártevőkre. Nagy Sándor nevéhez fűződik a jonatán elterjedése és a fajtaspecifikus technológia kidolgozása.

Felismerte, hogy szabolcsi homok ideális talaj a legértékesebb téli alma számára, de a hagyományos termesztési módok helyett új eljárást dolgozott ki , mellyel a jonatán sokkal ellenállóbbá válhat.

Az új eljárás Nagy Sándor-féle metszés, vagy szabolcsi metszés néven vált ismertté.

Lényegében sokrügyes metszés: a lisztharmattal fertőzött vesszőcsúcsokat eltávolítják, és a hajtásnövekedést fokozzák a termőrész-berakodással együtt. A visszametszés hatására 2-3 vesszőt és rövid termőrészeket kapnak. A következő évben csak egy vesszőt hagynak meg, rendszerint a vízszintes helyzetűt és azt is hosszan visszametszik.

A módszer bevezetése nem ment könnyen. A hagyományos, minden más fajtára alkalmazható metszés a korona kialakításával befejeződik. Majd 2-3 évenként következik a ritkító metszés. A parmen-félék a termővesszőket a korona felső felületén is kifejlesztik. A jonatán azonban a ritkító metszés után felkapaszkodik és termőrészei a korona külső felületén helyezkednek el, a belső részek kopaszok, keveset teremnek. A Nagy Sándor-féle metszés, négyszeresére növeli a metszés munkaszükségletét, évenként 50-100 kg termésnövelést jelent egy-egy vadalanyú, közepes törzsű, teljes korú fán.

Egy 1939-ben kiadott szabolcsi monográfiában már azt is írta Nagy Sándor: „A megye gazdái mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak a gyümölcstermesztés felé. Vármegyénk lakosságának egyik számottevő jövedelmét a gyümölcstermesztés biztosítja. Azokban a községekben, ahol intenzív gyümölcstermesztés folyik, munkaerőhiány van, sőt a gyümölcsök okszerű gazdálkodása folytán előálló munkaerő-szükséglet a környező községek lakosságát is foglalkoztatja. Ennek a termesztési ágnak további fejlesztése elsőrendű feladatát kell, hogy képezze úgy a közigazgatási hatóságoknak, mint azoknak a szerveknek, amelyek hivatva vannak a gyümölcstermesztés helyes irányába előmozdítani”.

Az almatermesztés az egész megye közgazdasági arculatát megváltoztatta. A falusi lakosság foglalkoztatása mellett a kereskedelmi és ipari szférában is struktúraváltozást hozott, a fejlődéshez gazdasági és anyagi alapot nyújtott.

A megyében a telepítési engedélyek 80-90 % - át Nagy Sándor adta ki, ismerte a megye valamennyi jelentősebb gyümölcsét. Szabolcsba kerülésekor egyetlen gyümölcstermelési szakember volt a megyében. Saját autójával, melyet egy gyümölcsös rendbehozataláért kapott honoráriumból vásárolta, járta a falvakat, kijelölte az újabb gyümölcsösök helyét, fajtákat javasolt, előkészítette a kártevők elleni védekezést, és a munkások sokaságát tanította a fák helyes kezelésére. Saját metszési eljárását tanfolyamokon, előadásokon népszerűsítette, terjesztette. Minkája nyomás az ötvenes évek végén 1 hold homok 80 mázsa almát adott. Az 1920-30-as években Magyarország almaimportáló volt. Az évi több tonna termés felét a nyírségi és szatmári termőkörzet adja.

Nagy Sándor módszerét a nyírségi tapasztalatokat az egész megyében átvették, nyírségi munkássága az egész országra hatással volt.

Inkább gyakorlati ember volt, kevés írása maradt ránk.

„Ápoljunk minden gyümölcsfát” c. tanulmányában metszési módszere mellett a spirális, jonatánra alkalmazható, kártevők és betegségek elleni védekezési eljárást írta le.

Az almatermesztésen kívül az értékesítés gondja is foglalkoztatta. Ő szorgalmazta a hatalmas, több vagont befogadó hűtőtárolók építését.

Családja ne volt, az egyszobás nyíregyházi lakásából szinte minden nap útnak indult a megye, az ország valamelyik gyümölcsösébe.

1952-ben, mint legjobb kertészeti felügyelőt tüntették ki, 1953-ban Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg. Állami Díjat és a Bugát Pál emlékplakettet adományoztak számára.

1965-ben nyugdíja ment, de munkáját folytatta haláláig.

1970. június 23-án halt mag Nyíregyházán.

Születésének 75. évfordulója alkalmából, 1980-ban a fényeslitkei HNF Kertbarát Klub felvette Nagy Sándor nevet, és célul tűzte ki a nyírségi almatermesztés ügyének támogatását. A Hazafias Népfront Szabolcs Szatmár megyei Bizottsága Nagy Sándor emlékplakettet alapított, a megye kertkultúrájában kiemelkedőt alkotók elismerésére. 

Kapcsolódó cikk: Beke László, az éghajlati tényezők tudora




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia