szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Nem minden kaktusz, ami pozsgás

Sulyok Józsefné, 2013. dec. 17.


Csodás növények, melyek Földünk száraz területeit kifejezetten kedvelik, de ugyanakkor lakásunk díszei is lehetnek megfelelő ápolás mellett és minimális vízmennyiséggel is teljes szépségükben pompáznak. Szerény igényük miatt, az ápolásuknál a kezdő virággondozók is eséllyel indulnak!

 

Nem minden kaktusz, ami pozsgás

A húsos szervezetű növényeket pozsgásoknak vagy szukkulens növényeknek nevezzük. A pozsgás növénytípust elsősorban a mostoha környezeti viszonyokhoz, többnyire a tartós vízhiányhoz való alkalmazkodás hozta létre. A növények sok vízraktározó szövetet tartalmaznak, így a víz felhalmozódásával a növény húsossá, pozsgássá válik.

Ha egy pozsgás növényt mikroszkóppal megvizsgálunk, a testét védő bőrszövet sejtjeiben nagy központi „hólyagocskák” láthatók, melyek bőségesen tartalmaznak sejteket. A bőrszövet a víztartó szövet szerepét is betöltheti, s ha a növényben vízhiány lép fel, a vizet az alatta lévő szövetnek átadja. A sejtnedvben, de még a sejtfalban is öt szénatomos cukorszerű vegyület és számos nyálkaanyag található. A nyálka vízfelhalmozódó képességének döntő szerepe van a növények kiszáradásának megakadályozásában. Segítségével a növény sejtjeinek víztartó képessége megnő.

A pozsgások nehezen szerzik meg a vizet, de a meglévővel jól gazdálkodnak. Mivel bőrszövetük külső fala igen vastag, párologtatásukat minimálisra csökkenthetik. E célt szolgálja a bőrszöveten gyakran jól látható viaszréteg, amely a növények díszítő értékét is növelik.

A pozsgás növények párologtatásában és gázcseréjükben döntő szerepe van a légző vagy gázcsere-nyílásoknak. Az aránylag kevés és kisméretű légcserenyílások működésükben eltérnek a többi, nem pozsgás állományú növényekétől. A pozsgások sztómiákat nappal zárva tartják, vagyis nappal nem párologtatnak, csak éjszaka nyitják fel, rövid időre. Az anyagforgalom is általában éjszaka folyamán bonyolódik le. Az asszimiláció a pozsgásoknál is nappal megy végbe. Az anyagcsere-folyamatok következménye a pozsgások nagyon, lassú fejlődése. A kisméretű lakásokban könnyen elhelyezhetünk olyan pozsgás növényeket, amelyek nem növik ki gyorsan a helyüket.

A pozsgás növények nagy számára jellemző, hogy például a kaktuszfélék családjába csaknem 3 000 faj tartozik. Az összes pozsgáshoz viszonyítva számuk viszonylag mégis kevés.

Földünk sivatagjainak nagy részén az éghajlat jóval melegebb, mint nálunk, de az évi csapadékmennyisége a nálunk lehullottnak legfeljebb csak egyharmadára tehető. Vannak olyan területek, ahol 3-4 év is eltelik anélkül, hogy egyszer is esne eső. Szinte csoda, hogy ezeken a területeken még van élet. Van, csakhogy itt a növények megküzdenek az életük fennmaradásáért. Ez a szárazság elleni küzdelem számos különleges színű, formájú és tulajdonságú növényt hozott létre, melyben gyönyörködhetünk.

Évmillióknak kellett eltelniük, hogy az állandó környezeti viszonyok között a növények, fenn tudják tartani létüket. Ilyen hosszú fejlődés eredménye a szárazságtűréshez való alkalmazkodás is. A pozsgás növények igazi hazája a sivatagok. A sivatagon, félsivatagon élő növények ritkán kapnak esőt, de amikor kapnak, esetleg az egész évi mennyiség esik le egyszerre, víz nélkül pedig nincs élet. A növények létének ez az egyik alapfeltétele. A növényekben lejátszódó fotoszintézisnek is a víz az egyik kelléke.

A levegő széndioxidjából ugyanis a víz és napfény segítségével alakul ki a szőlőcukor. A táplálkozáshoz szükséges ásványi sók felvételéhez is vízre van szükségük, a párologtatáshoz is sok vizet igényelnek. Hogy a növény azt a kevés vizet hogyan tudja felvenni, azt a talaj minősége is befolyásolja. Vannak olyan növények, amelyek a vizet szükségük szerint tudják raktározni és felhasználni (pl. a legtöbb magasabb rendű virágos növények). Egyes alacsonyabb rendű növények viszont vízháztartásukat képtelenek szabályozni (mohák).

A pozsgások hő tűrő képessége is kiváló, pl. a kövirózsák, amelyek 50-60 fokot is elviselnek. Ez a hasznos tulajdonság a vastag bőrszövetnek, a sejtekben lévő szénatomos cukorszerű vegyületeknek és a nyálkaanyagoknak köszönhető.

Kapcsolódó cikk:

Csináld jól! Pozsgások szaporítási trükkjei

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás

2019.július 20., szombat / 17:26

Cukkini termése elrohad

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia