Néprajz, Népszokások

Előzménye: Mesél a múlt 6.

Hajdani verselők
„Kuik Imre kisparaszt, főként politika tárgyú verseket írt. Függetlenségi, ’48-as és erősen ellenzéki beállítottságú ember volt. Verseit népgyűléseken is felolvasta.

Előzmény: Mesél a múlt 5.

Óév búcsúztató Szentmihályon

Az óévet búcsúztatva és az újévet köszöntve a kongatás, pergőzés terjedt el. Gyermekek, fiatalok, de néha felnőttek is csinálták.
 

Előzmény: Mesél a múlt 4.

Népies gyógyítási módok:

Füstölés: Ember és állatgyógyításnál is használták. Gyermekeknél szorulás esetében. A felnőttet is megfüstölték, ha veszett kutyától ijedt meg, vagy a nyálához ért. A „tudós asszony” kört rajzol a földre, s a közepébe parazsat önt, erre önti a füstölő anyagokat, melyek a vélt baj okától függően változnak.

Előzménye: Mesél a múlt 3.

Időjárással, állattartással kapcsolatos hiedelmek

Előzménye: Mesél a múlt 2.

„A magyarság pogány korában is ismert igézéseket, ige által való varázsolást áthozták a kereszténység korába. Mindig élt és még ma is előfordul a nép között bizonyos bajok elhárításában, vagy betegségek gyógyításában.

Előzménye: Mesél a múlt 1.

„ A kézi aratás (takarás), cséplés régen

A paraszt ember legnehezebb munkája az aratás. Összefog ilyenkor a család apraja, nagyja, a szomszédok.

Néhai Balogh László, nyugalmazott iskolai igazgató - apósa, a múzeumalapító Gombás András nyomdokaiba lépve - súlyos betegen, de vasakarattal írt. Mesél a múlt Tiszavasváriban című, 2006-ban kiadott füzetében a város föld- és néprajzán túl, régi történeteket, népszokásokat is megörökített, a volt Bűdszentmihályról.

Eredetileg Európa-szerte elterjedt pogány eredetű tavaszköszöntő, termékenység, aratási ünnep volt. Eső-varázsló rítusok, pünkösdi király/királyné-választás kapcsolódtak e hagyományhoz. A pünkösd szó maga a görög pentekoszté szóból ered, jelentése ötvenedik.

Éppen száz évvel ezelőtt, 1910 tavaszán hatalmas tűz pusztított a Szentmihály határában lévő, Dessewffy gróf tulajdonában álló Kashalom tanyán. A környéken nagy népességű tanyának számított, a mintegy 50 család által lakott telep.

Előzménye: Kor, család, helytörténet 1. rész, 2. rész, 3. rész

2001. január 1-én vette a nem mindennapi bátorságot Görög Kálmánné, sz. Balázsi Ilona, anyai nagynéném, hogy hangszalagra mondja élete, családja, felnevelő környezete történetét.
A ma 82 éves Ilonka néném hozzájárult, hogy írásban is rögzítsem az általa átélt, megismert eseményeket, emlékeket.
 

Előzménye: Kor, család és helytörténet,  Kor, család és helytörténet 2. rész
2001. január 1-én vette a nem mindennapi bátorságot Görög Kálmánné, sz. Balázsi Ilona, anyai nagynéném, hogy hangszalagra mondja élete, családja, felnevelő környezete történetét.
 

Előzménye: Kor, család és helytörténet

2001. január 1-én vette a nem mindennapi bátorságot Görög Kálmánné, sz. Balázsi Ilona, anyai nagynéném, hogy hangszalagra mondja élete, családja, felnevelő környezete történetét.

Ősök, elődök: A Guthi család földjét 1945-ig egy Weisz Zsigmond nevezetű zsidó ember bérelte.

- az 1930-50-es évekből

2001. január 1-én vette a nem mindennapi bátorságot Görög Kálmánné, sz. Balázsi Ilona, anyai nagynéném, hogy hangszalagra mondja élete, családja, felnevelő környezete történetét.
 

Kovács Béla munkássága

Előzmény: Fafaragó, faműves mesterek 3.

Több mint negyedszázada élünk egy utcában Kovács Bélával, akiről tudtam, hogy az Alkaloidában dolgozik és szinte megállás nélkül siet, rohan.

Előzménye: Tiszavasvári (Bűdszetmihály) népzenei világa
A volt segédprímás Kálniczki Zoltán 1950-ben szervezte újjá az együttest testvérei és Papp Lajos bevonásával.
 

Lajó bácsi (Papp Lajos), a maga 84 évével velősen, némi humorral, önmaga példájával szokta bemutatni a két világháború közötti emberi sorsokat.

Munkácsi Lajos munkássága

Előzménye: Fafaragók, faműves mesterek 1. rész és 2. rész

A „40-es” társasház pici pinceműhelyében fogadott. Invitált, hogy menjünk fel lakásába, de ragaszkodtam hozzá, hogy itt, szerszámai, alkotásai, félkész faragásai között beszélgessünk. Közel 30 éve ismerem a Tanár Urat.
 

Matiz János munkássága

Előzmény: Fafaragó, faműves mesterek
Tiszabűdön született 1936. május 17-én, Pünkösd első napján. A Mester utcában, mesterségek között nőtt fel, s talán innen ered a minden szakma iránti vonzalma, alázata. Az utcában naponta szembesült a kerékgyártó, asztalos, koporsós, kovács, csizmadia szakma szépségeivel, nehézségeivel, a mesterek emberi, szakmai tulajdonságaival.
 

Ádám Lajos munkássága

Amióta emberiség él a Földön, azóta él bennünk az önkifejezés vágya, szándéka, magunk és mások örömére. Volt, van, lesz ember, aki papírra, köbe, zenébe, agyagba, fémbe, fába vetette-veti, véste-vési álmát, tehetségét, mondanivalóját. Városunk fafaragói is e „kényszer” hatása alatt alkotnak, s nem csak fába álmodják a formát, figurát, de ki is engedik belőle.

Előzménye: Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 6.

A késő őszi hagyományos, rendszeres marasztalási eseményen dőlt el, hogy az urasági cseléd maradhatott, vagy új gazdát, más lakhelyet kellett cserélnie.
 

Előzménye: Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 5.

Idős Papp Lajos és családja 1940-ben a Forgácshátra, egy másik tanyára költözött. Rumpold Gyula (korábban tévesen írtam a nevét) intéző helyezte oda bizalmi állásba, kerülőnek.
 

Előzményei: Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén  1.,  2.,  3.,  4.  rész

Amilyen szegény volt a világ, olyan szegényes volt a tanyasi emberek ruházata is. Nem volt véletlen, hogy az asszonyokat többek között arról is megítélték, hogy az ura, gyermekei ruháját hogyan tudja megfoltozni.
 

Előzményei:

Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 1. rész, 2. rész, 3. rész

A tanyán az 1930-40-es években villany-közvilágítás nem volt. Koromsötétbe borult az éjszaka, ha nem világított a hold.

Előzményei:

Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 1. és 2. rész

A munkaidő a szezonális mezei munkásoknak napfelkeltétől napnyugtáig tartott. Reggel 9 órakor volt egy fél órás früstök, 12-és 1 óra között volt ebédszünet, míg a fél órás uzsonnaidő délután 5 órára esett.

Előzménye:

Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 1.
Az urasági tanyákon karácsony előtti napokban volt a nagy várakozás, izgalom, amikor is a szerződött gazdasági év végét járta.
 

Papp Lajos - mindenki Lajó bácsija - 83 éves Tiszavasvári lakos mesél a két világháború közötti tanyasi élet mindennapi valóságáról. A települések körüli urasági tanyák mindegyikét jól ismerte.

Előzménye: Lakodalmi előkészületek 1. rész

Milyen szokásokat követtek eleink a házasságkötéskor?

Hogyan zajlott egy igazi vidéki lakodalom?

Milyen szokásokat követtek eleink a házasságkötéskor?

Hogyan zajlott egy igazi vidéki lakodalom? Cikkünkből választ kapnak ezekre a kérdésekre.

Sokszor nem is gondoljuk, hogy szinte génjeinkben hordjuk a múlt szokásait. Megszóljuk a jelent, hogy nem úgy van már, mint régen volt, új szokásokat vettek fel a fiatalok.

A legény nősülésig otthon, az apja fennhatósága alatt állt, idejével, keresetével ő rendelkezett. „Minden krajcárt kéztől kap” ez azt jelentette, hogy még nem a maga ura. Kiházasítás előtt saját pad, szék a templomban sem illette meg. Csak nősülés után vették emberszámba, innentől indulhatott el az önállóság útján, ami bizony rögös és hosszú volt.

Örökérvényű gondolat az 1930-as évekből az emberi Természetről:
„Lassú vizű patak a néplélek, néha fenékig tiszta, néha elposványosodik, szétterül, megzavarosodik,…nehéz rajta eligazodni.”
 

Igen bonyolult és talán mai szemmel átláthatatlan és íratlan szabályok jellemezték az udvarlás rítusát.

Általános hiedelem volt a 19. században és a 20. sz elején, hogy nem szabad az utcán semmit sem takaratlanul vinni, mert az bajt hoz a házhoz.

Avagy a keleti végeken, a XIX. század fordulóján

Nemrégen olvastam, hogy az ember hite, szokása, mentalitása egy életre végérvényesen eldől attól, hogy hová született. Főleg, ha nem érik ezt megrendítő külső hatások, körülmények.