Néprajz, Népszokások

Munkácsi Lajos munkássága

Előzménye: Fafaragók, faműves mesterek 1. rész és 2. rész

A „40-es” társasház pici pinceműhelyében fogadott. Invitált, hogy menjünk fel lakásába, de ragaszkodtam hozzá, hogy itt, szerszámai, alkotásai, félkész faragásai között beszélgessünk. Közel 30 éve ismerem a Tanár Urat.
 

Matiz János munkássága

Előzmény: Fafaragó, faműves mesterek
Tiszabűdön született 1936. május 17-én, Pünkösd első napján. A Mester utcában, mesterségek között nőtt fel, s talán innen ered a minden szakma iránti vonzalma, alázata. Az utcában naponta szembesült a kerékgyártó, asztalos, koporsós, kovács, csizmadia szakma szépségeivel, nehézségeivel, a mesterek emberi, szakmai tulajdonságaival.
 

Ádám Lajos munkássága

Amióta emberiség él a Földön, azóta él bennünk az önkifejezés vágya, szándéka, magunk és mások örömére. Volt, van, lesz ember, aki papírra, köbe, zenébe, agyagba, fémbe, fába vetette-veti, véste-vési álmát, tehetségét, mondanivalóját. Városunk fafaragói is e „kényszer” hatása alatt alkotnak, s nem csak fába álmodják a formát, figurát, de ki is engedik belőle.

Előzménye: Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 6.

A késő őszi hagyományos, rendszeres marasztalási eseményen dőlt el, hogy az urasági cseléd maradhatott, vagy új gazdát, más lakhelyet kellett cserélnie.
 

Előzménye: Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 5.

Idős Papp Lajos és családja 1940-ben a Forgácshátra, egy másik tanyára költözött. Rumpold Gyula (korábban tévesen írtam a nevét) intéző helyezte oda bizalmi állásba, kerülőnek.
 

Előzményei: Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén  1.,  2.,  3.,  4.  rész

Amilyen szegény volt a világ, olyan szegényes volt a tanyasi emberek ruházata is. Nem volt véletlen, hogy az asszonyokat többek között arról is megítélték, hogy az ura, gyermekei ruháját hogyan tudja megfoltozni.
 

Előzményei:

Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 1. rész, 2. rész, 3. rész

A tanyán az 1930-40-es években villany-közvilágítás nem volt. Koromsötétbe borult az éjszaka, ha nem világított a hold.

Előzményei:

Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 1. és 2. rész

A munkaidő a szezonális mezei munkásoknak napfelkeltétől napnyugtáig tartott. Reggel 9 órakor volt egy fél órás früstök, 12-és 1 óra között volt ebédszünet, míg a fél órás uzsonnaidő délután 5 órára esett.

Előzménye:

Tanyasi élet Bűd és Szentmihály környékén 1.
Az urasági tanyákon karácsony előtti napokban volt a nagy várakozás, izgalom, amikor is a szerződött gazdasági év végét járta.
 

Papp Lajos - mindenki Lajó bácsija - 83 éves Tiszavasvári lakos mesél a két világháború közötti tanyasi élet mindennapi valóságáról. A települések körüli urasági tanyák mindegyikét jól ismerte.

Előzménye: Lakodalmi előkészületek 1. rész

Milyen szokásokat követtek eleink a házasságkötéskor?

Hogyan zajlott egy igazi vidéki lakodalom?

Milyen szokásokat követtek eleink a házasságkötéskor?

Hogyan zajlott egy igazi vidéki lakodalom? Cikkünkből választ kapnak ezekre a kérdésekre.

Sokszor nem is gondoljuk, hogy szinte génjeinkben hordjuk a múlt szokásait. Megszóljuk a jelent, hogy nem úgy van már, mint régen volt, új szokásokat vettek fel a fiatalok.

A legény nősülésig otthon, az apja fennhatósága alatt állt, idejével, keresetével ő rendelkezett. „Minden krajcárt kéztől kap” ez azt jelentette, hogy még nem a maga ura. Kiházasítás előtt saját pad, szék a templomban sem illette meg. Csak nősülés után vették emberszámba, innentől indulhatott el az önállóság útján, ami bizony rögös és hosszú volt.

Örökérvényű gondolat az 1930-as évekből az emberi Természetről:
„Lassú vizű patak a néplélek, néha fenékig tiszta, néha elposványosodik, szétterül, megzavarosodik,…nehéz rajta eligazodni.”
 

Igen bonyolult és talán mai szemmel átláthatatlan és íratlan szabályok jellemezték az udvarlás rítusát.