Novellás kötet

Egy munkanélküli kilenc éve, tizenöt (kór)képben

Írta: Bekecsi Szabó László

Ibrányban az 1970-es évek közepén felkeresett egy faluszéli tanácstag. Azt kérte, hogy adjak neki rendkívüli szociális segélyt.

Kisvárosi, falusi helyen az emberek ma még erősen számon tartják, ha valaki körükből szerintük sokra vitte az életben. Egyfajta büszkeség keveredik az „én is lehettem volna, ha az életem másképpen alakul”, vagy „jobb tanuló voltam, jobb képességű, de nem volt szerencsém…” irigységgel. Ha ezt az irigységgel kevert figyelmet, tiszteletet kellő alázattal fogadja a valamilyen okból kiemelkedett iskolatárs, kortárs, falubeli, akkor a rokonszenv erősebb lesz. A nagyember lettél, sokkra vitted megjegyzéseket ezért is csínjával illik kezelni. Remélem nekem sikerült.

Az 1990-es évek derekán, az egyik nyári nap kora délutánján érkeztem vissza a hivatalba egy nyíregyházi értekezletről.

Egy alacsony köpcös, kissé esetlen járású, de jó természetű ember volt 70-es években az ibrányi TSZ párttitkára. Olyan volt, akivel lehetett évődni, viccelni, mert csak órákra haragudott meg és nem volt haragtartó.

Az 1960-as években a vásárosnaményi Járási Tanácsnál dolgozott B. Lajos. Jellegzetes, hosszú bőrkabátjában és a tőle elválaszthatatlan szolgálati kerékpárjával rótta a járás községeit és italboltjait. Szorgalmasan vizsgálta, többek között a kiszolgált italok milyenségét. Ezért mindig mosolyogva integetett, köszönt az ismerősöknek, s állt meg velük egy kis beszélgetésre a Főtéren.

Naplótöredékek az I. világháborúból. 2. rész, Előzménye: Naplótöredékek az I. világháborúból 1. rész

Tréfás, verses háztartási elvárások 1915-ből

Nagy M. István az 1915. május. 13-tól datált hadifogságában, a kevés pihenő időben, az állandóan magával hordott noteszába a napi események, álmok, félelmek, remények, időjárás rögzítése mellett - valószínűleg fogolytársai közreműködésével - leírja, hogy egy új asszonynak milyen stafírunggal, eszközökkel kellett rendelkezni, milyen elvárásai lehettek férjével szemben. Ezt tréfás, verses formában örökíti meg, ceruzás írással.

Hívatlan vendégek

Előzmény: Pofon és frakk
A szovjet tisztek Hazsega György házában voltak elszállásolva, mert a tanító úr jól beszélt oroszul, s ő tolmácsolt nekik. Több bűdi asszony, lány odamenekült a tisztek védelme alá, mert az előző napokban komoly zavargások történtek, főleg a szélső utcákban voltak veszélyben a nagyobb lányok, asszonyok. Mert nem egyet közülük a család tagjai szeme láttára vittek el, erőszakoltak meg, ezekről valamit mindenki tudott, sejtett, de mélyen hallgattak róla.
 

Az ibrányi községháza és a mellette lévő tűzoltó szertár közelében, a fő utcán az egyik nagygazda gazdasági udvarán lévő pajtában tűz ütött ki.

Szerző: Sulyok József

Előzménye: Szentmihályi szilánkok 3.

Paraszti bölcsesség

R. Kovács Laci bátyám mostanában lenne 100 éves. Hite szerint mondhatjuk: Isten nyugosztalja haló poraiban is. Alacsony, mokány, olyan 150 cm-es, piros arcú, mindig mosolygós, huncut szemű parasztember volt. Áradt belőle a paraszti bölcsesség, a segítő készség, és ahogy divatosan szoktuk mondani, az építő kritika is.

Előzmények: Katonasors a II. világháborúban 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész

Bűnhődések

Akármennyire is volt biztonságos a szénbánya, odalent nem lehetett dohányozni, szigorúan meg volt tiltva. Mindenki kapott cigaretta, mahorka fejadagot, s mellé erősítőként napi két evőkanál kristálycukrot.
 

Előzmények: Dicséret 1., Dicséret 2.

Az ibrányi tanácsházán évente 100-120 szabálysértési eljárást kellett lefolytatni. Nem volt hálás feladat, de el kellett végezni. Annál is inkább, mert a felettes szervektől, ügyészségtől megkülönböztetett figyelemmel kísérték az ügyintézés törvényességet.
 

Hetekkel a halála után méltóbban nem tudok elbúcsúzni Tibor barátomtól, mint ahogy tették a megható, Igaz Emberről szóló, csodálatos gondolataikkal a temetési szónokok. Sorrendben: Dr. Nagy Ferenc, Berencsi Béla, Juhász Ferenc. Ezért egy régi történettel szeretném a sokakban Róla élő emlékeket gazdagítani.

„Feri” bácsi évtizedeken át volt a városi zártkert mindennapos munkása. Lovát szekerébe fogta, a szükséges mezőgazdasági szerszámokat felrakta, szántott, boronált, vetett, húzatott, terményt hordott rendelés és kívánság szerint.

Előzménye: Katonasors a II. világháborúban 1. rész , 2.rész

Találkozás az oroszokkal

A kiéhezetett, legyengült, magukra hagyott magyar katonák nagyon el voltak keseredve. Állandóan azon törték a fejüket, hogyan lehetne ebből a reménytelen helyzetből megszabadulni. Ahogy vonultak vissza, a vele tartó bűdi Kiss Mihály azt javasolta, hogy kölcsönösen lőjék át puskával egymás kezét.
 

Talán a véletlennek köszönhető, hogy közel 100 éves korú naplótöredék került a birtokomba.
Minden tiszteletem Lajos József Tiszavasvári lakosé, aki megőrizte Nagy M. István ceruzával írott, az I. világháborúban és az orosz hadifogságban szerzet emlékeit.