szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Palántázási 1X1

Sulyok Józsefné, 2012. ápr. 23.


Lelkesedésünk mit sem ér, ha valamit nem úgy csinálunk, mint kellene. Vétek lenne a reménybeli termést már a kezdetek kezdetén megtizedelni
Ha megtehetjük, palántáinkat kiültetés előtt készítsük elő. Az edzetés során nappalra tegyük ki őket a szabadba, hogy ismerkedjenek a nappal, a levegővel és a hőmérséklet-ingadozással. Lehetőleg május második felében, fagyosszentek után palántázzunk.

Palántázási 1X1

Ennél korábban különösen a paprikát nagy bátorság kiültetni. Legjobb, ha a leendő zöldséges ágyások földjét ősszel betrágyázzuk. Közvetlenül kiültetés előtt minden esetben készítsük elő a palánta számára a terepet. Forgassuk át ásóval a földet, és tisztítsuk meg az elhalt fás részektől, felületét gereblyézzük el. Jelöljük k a sorok helyét, döntsük el, mi hová kerüljön.


Paprika: a növekvő palántát támogassuk extra tápanyaggal. Érdemes ültető-gödrébe két marék komposztot tenni.

Paradicsom: palántáit érdemes mélyen ültetni, mert a szárán járulékos gyökereket fejleszt. Márpedig minél több a gyökér, annál erősebb a növekedés és több a termés.
Karfiol: csak az ép és egészséges palántát ültessük ki. Termést csak az hoz, amelyiknek látható a csúcsrügye.
Padlizsán: erősen melegigényes, palántáit csak május végén szabad kiültetni. Locsoljuk sokat. A jó tő bőséges termést hoz.
Uborka: kimondottan érzékeny a hidegre, kiültetésével ne kapkodjunk. Ha fészkét trágyával dúsítjuk, az alulról melegen tartja a palántát.
Saláta: zsenge levelei a földdel érintkezve könnyen megbetegedhetnek. Ezért 3-4 leveles palántát magasan kell ültetni, hogy alájuk fújhasson a szél.
Kelkáposzta: ügyeljünk arra, hogy se túl gyenge, se túl öreg ne legyen a palánta. Csak a fejlett gyökérzetű példányok maradnak meg.
Karalábé: érzékeny a fagyra, május második felében kerüljön ki a kertbe.


Ültessünk tőveszteség nélkül!


Minden egyes palánta számára alakítsunk ki megfelelő méretű ültető-gödröt, mégpedig a fajta igényeinek megfelelő távolságban. Egy régi bevált trükk szerint az ültető-gödörbe illesztett palántákat érdemes nedves hamu-kertiföld keverékével körbeszórni. Sokan emiatt egész télen gyűjtik a tüzelés során keletkező hamut. Jöhet az alapos belocsolás, kannával dolgozzunk. A vízzel elárasztott üregben a talaj szegmensei kíméletesen veszik körbe az igencsak sérülékeny, zsenge gyökérzetet, és így minden egyes gyökér-szálacska úgy süpped bele a földbe, mintha puha párnában feküdne.

 

Töltsük fel a horpadást normás kerti földdel, kézzel kicsit rányomkodva stabilizáljuk a töveket. Locsolni ekkor már nem kell. A beiszapolt talaj a gyökerek kötéséhez épp elég vizet tartalmaz. A felső, viszonylag szárazabb réteg dunsztként őrzi az alul lévő nedvességet. Ezzel a módszerrel szinte palánta-vesztesség nélkül telepíthetjük be a veteményesünket.
Sokan puszta kézzel palántáznak, pedig ültetőfa vagy ültető-kanál segítségével szaporábban haladunk. A palántát úgy helyezzük a lyukba, hogy a gyökerek függőleges helyzetben elérjék a mélyedés alját. Guggolni, hajolgatni fárasztó, nem szégyen egy kis sámlit rendszeresíteni a kerti munkákhoz.

 

Szebben nyílik a virág, egészségesebb és nagyobb lesz a gyümölcs, ha a növény jól érzi magát a helyén. Ennek alapfeltétele a jó föld. Minden növény mást szeret. A virágföldek homokból, humuszból, tőzegből, kőzettörmelékből, agyagból és egyéb adalékokból (mulcs, kéreg, kókuszrost, granulátum stb.) készülnek. Az összetétel arányától függ, hogy az adott föld mennyire morzsalékos, milyen a vízáteresztő, vízmegtartó és levegőző képessége, illetve milyen a kémhatása. Ez utóbbi tulajdonság az egyik legfontosabb, hiszen bizonyos növények csak a savas, míg mások inkább a lúgos talajon érzik jól magukat. 
 

Tápérték növelése céljából tavaszi ültetéshez használhatunk természetes szarvasmarhatrágyát és tőzeget. Előbbi főleg az örökzöldek, dísz és gyümölcsfák jobb fejlődését szolgálja. Az utóbbi a bogyós termésűek (ribizli, áfonya) és az árnyékban is virágzó hortenziák, alapvető igénye. A heteken át virágzó balkonnövények esetében különösen fontos a nyári tápanyag-utánpótlás, míg a szobanövények egész évben igénylik az ilyen jellegű figyelmet.

 

Egyes növények speciális igényűek, optimális fejlődésükhöz külön neki összeállított tápoldatra van szükségük. Ezek szintén megtalálhatók a szaküzletekben. Cserépbe ültetéskor az edény aljára kerüljön egy vízelvezető réteg kavicsból vagy agyag-granulátumból. A növények legfőbb ellensége ugyanis a pangó víz. A földfelszínre szórt fenyőkéreggel a túl gyors párolgást, az ültető-közeg felmelegedését akadályozhatjuk meg.

 

Kapcsolódó cikk:

Vetési ABC

Eszter és a palántázás

Bora, a talaj házörzője

Uborka, a melegkedvelő kabakos
 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.március 07., csütörtök / 13:04

Orchidea termesztése házilag

2019.február 12., kedd / 12:10

Levélsárgulás a friss hajtásokon

2019.február 12., kedd / 12:03

Mi baja lehet növénynek?

2019.február 12., kedd / 11:55

Mi baja lehet növénynek?

2019.február 10., vasárnap / 20:00

Babérmeggy leveleinek foltosodása

2019.január 28., hétfő / 19:11

Szeretném tudni mi a neve a növénynek

2019.január 26., szombat / 11:13

Szeretném tudni mi a neve a növénynek


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia