szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Petőházi Gábor az állattenyésztés reformere

Sulyok Józsefné, 2013. júl. 01.


Körmenden született 1922. április 22-én. Apja Póczek Kálmán, földműves gazdálkodó, anyja Timár Julianna. Elemi iskoláit Körmenden végezte, majd a szülői háznál besegített a gazdálkodásba. 1938-39-es tanévben téli mezőgazdasági szaktanfolyamon vett részt, ezt követően a cserhalmi mezőgazdasági iskolában tanult, ahol dicséretes eredménnyel végzett. 
 

Petőházi Gábor az állattenyésztés reformere

Majd tanulmányait Keszthelyen állattenyésztési ellenőri tanfolyammal egészítette ki. Ugyanebben az évben a lévai Állattenyésztő Egyesülésnél alkalmazták, mint törzskönyvi előadót. Alig egy éves munkaviszony után, 1943 októberében katonai szolgálatra hívták be. A katonaságtól 45 márciusában megszökött és a felszabadulásig a szülei házánál rejtőzködött.

A felszabadulás után azonnal bekapcsolódott az aktív társadalmi életbe. A kőszegi járás földigénylő bizottság alelnökeként és a kőszegi járás Nemzeti Bizottság tagjaként részt vett a földosztás munkájában. 1945 áprilisától közreműködött a Nemzeti Paraszt Párt Vas megyei szervezetének megalakulásában, amelynek megszűntéig tagja, megyei vezetőségi, majd országos választmányi küldöttje volt. Közben 47-ben nevét Petőházira változtatta.

A földreform végrehajtása után Petőházi Gábor a Nemzeti Bizottság javaslatára a körmendi járási rendőrség politikai osztályának lett a vezetője 1949 augusztusáig. Ekkor az állami gazdaságok megalakulásával pártfeladatként eredeti szakmájába került vissza és a Zalalövői Állami Gazdaság főagronómusának, majd igazgatójának nevezték ki. 1952-ben Budapestre, az Állami Gazdaságok Minisztériumába helyezték át. A szárazság miatt ebben az időszakban nagy nehézségek adódtak, és a létrehozott takarmány-ellenőrzési csoport vezetője lett, később pedig az Állami Gazdaságok Dél-dunántúli Igazgatósága főosztályvezetőjeként tevékenykedett.

1955-57 közepéig a Baranya megyei Állami Gazdaságok igazgatóságát vezette, majd augusztustól a Földművelésügyi Minisztériumba nevezték ki miniszterhelyettesnek. Ebben az időszakban a mezőgazdasági termelés irányításában gyökeres változások következtek be. Petőházi, aki az állami gazdaságok megalakulásától kezdve a gyakorlatban dolgozott, jól ismerte azokat a problémákat, amelyek a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségek kibontakozását korlátozták.



Állandóan képezte magát, még 1954-ben elvégezte a Mezőgazdasági Akadémia, levelező tagozatát, s figyelemmel kísért minden javaslatot. Látta, hogy az állattenyésztés fejlesztésének legfontosabb alapja a takarmány, és azt nem elegendő megtermelni, hanem megfelelő módon tartósítani is kell. Az ő kezdeményezésére kezdték el gyártani az első forrólevegős lucernalisztet, amelyet a gyakorlatban sokszor Petőházi-féle lucernalisztnek neveztek a gazdák.

Figyelmét leginkább a baromfitenyésztés kötötte le. Minden anyagi lehetőséget előteremtett az első baromfi-rendszerek megvásárlásához, de ugyanakkor elősegítette, hogy magyar technológiákat dolgozzanak ki. Ezen területen végzett fáradozásai alapján, mint az egyik legjobb szakértőt nevezték ki 1964-ben Rimler Károly nyugalomba vonulása után a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet igazgatójának. Vezetése alatt az intézmény tevékenységében lényeges változások következtek be.

Kutató munkatársai fokozottabb mértékben vettek részt a nagyüzemi termelés igényeinek megfelelő takarmányozási kidolgozásában. Petőházi időben figyel fel a pecsenyenyúl-tenyésztéssel kapcsolatos javaslatra és azonnal kutatócsoportot szervezett magyarországi nagyüzemi nyúltenyésztés technológiájának kidolgozására. A munkában közvetlenül is részt vett, és tagja volt annak a kollektívának, amely a fehér gyöngy nevű magyar hibridet előállította. Tevékenysége során a kisállattenyésztő kutató a Kiváló Intézet kitüntetését nyerte el.

Noha idejét főleg szervezési és vezetési munka foglalta el, a mezőgazdasági termelés kérdésével, az állami gazdaságok munkájával, a baromfi és nyúltenyésztéssel kapcsolatban számtalan cikke jelent meg a Nemzetközi Mezőgazdasági Szemlében, a Baromfitenyésztés c. lapban. 1963-ban az Állami Gazdaságok üzemi szakosításnak lehetősége című disszertációja alapján kandidátussá minősítették.

Szakmai tevékenysége mellett részt vett a politikai és társadalmi szervek munkájában is. A Nemzeti Paraszt Párt megszűnése után 1950-ben felvételét kérte a MDP-be, s ettől kezdve alapszervezetének minden megmozdulásában részt vett, többször viselt különböző tisztségeket is, s a Párt legnehezebb időszakában, következetesen kiállt elvei mellett. Részt vett a Magyar Agrártudományi Egyesület munkájában és tagja volt az MTA Állattenyésztési Szakbizottságának.

Munkássága során számos állami és társadalmi kitüntetést kapott. 1959 és 1970-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki, 1970-ben megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet is. Ezen kívül több külföldi kitüntetésben is részesült. Sokirányú érdeklődésének köszönhetően bőségesen rendelkezett a szükséges információs anyagokkal és ennek köszönhetően döntéseit gyorsan és határozottan hozta meg. A munkatársak problémájának megoldásában is segítőkész volt, ezért őszinte megbecsülés övezte.

Petőházi Gábor a nagyüzemi gazdálkodás megszületésétől kezdve közel három évtizeden keresztül a gyakorlati vezetés legnehezebb posztjain dolgozott, a megfeszített munka kimerítette és elfárasztotta idegrendszerét. Gödöllőn, 1978. május 18-án önkezével vetett végett életének.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.

2019.május 23., csütörtök / 22:28

Volt egy barka fánk valami a föld alatt két-három centire teljesen elrágta a szárát.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia