szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Rózsát gabona helyett?!

Sulyok Józsefné, 2013. máj. 28.


Avagy a rózsa kalandos és története
Évezredek óta fontos szerepet töltött be a rózsa a kertészeti termesztésben. A művészetekkel és az orvostudománnyal is szoros kapcsolatban állt. Eredetéről azonban keveset tudunk. A kertekben díszítési céllal ültetett sokszirmú fajták kialakulásának idejét viszont nem tudjuk. 


 

Rózsát gabona helyett?!

Az kétségtelen, hogy már a legrégebbi feljegyzésekben találunk említést róluk. Az ásatások során felszínre került leletekből megállapítható, hogy a rózsákat nagyon megbecsülték, és a jobb típusokat kertek díszítésére már a történelmi események feljegyzése előtt felhasználták.


A biblia is sok helyen tesz említést a rózsáról. Az ókor híres nagyasszonya, Kleopátra is szívesen használta a rózsát az egyiptomi szertartásoknál. A római birodalomban a rózsa mindenkor nagyon népszerű volt. A rómaiak a rózsákat pazar bőséggel használták fel ünnepségeik fényének emelésére. A kereskedelmi rózsatermesztés nagyon kiterjedt volt, egész vidékek foglalkoztak intenzíven vele. Beszédes tény, ami a rózsa fontosságát mutatja, hogy a Róma körüli birtokokon rózsát termesztettek, a gabonát viszont importálták a provinciákról.

 

A római birodalom bukás után a rózsa kultusza évszázadokon át háttérbe szorult. A termesztett fajták közül csak egy-kettő maradt meg a kolostorkertekben, ahol terméséből rózsafűzért, virágjából orvosságot készítettek.

 

A rózsakultusz második felvirágzása az arab birodalom Európába való behatolásakor kezdődött. Később ismét hanyatlás következett. Az ozmán birodalom elevenítette fel újra a rózsák kultuszát. Hazánkban ennek emlékét őrzi a Rózsadomb. A rózsakultusz a reneszánsz idején lendült fel, amikor a kertészet iránti érdeklődés előtérbe került.


A rózsatermesztés fellendítésért legtöbbet Napóleon felesége tett. Az ő anyagi segítségének köszönhető, hogy a rózsa visszanyerte, sőt meg is haladta népszerűségét. 1804-ben Párizs mellett létesítette híres rózsakertjét. Több író is megemlékezik arról, hogy Napóleon katonái a meghódított országokban sokféle rózsát fedeztek fel és szállítottak.

 

A rózsa kultusza fokozatosan elterjedt nemcsak más európai országokban, pl. Angliában, hanem Észak-Amerikában, sőt Ausztráliában is. Hazánkban – az egykori írások szerint – már az Árpádok idején keletkeztek virágoskertek és gyümölcsöskertek. A magyar főurak kastélyaik építésekor az építészekkel, szobrászokkal és mesteremberekkel együtt kertészeket is hoztak külföldről, akik a parkosítást végezték. A magyar főurak világviszonylatban is pompás parkokat építettek.

 

Mária Terézia a budai királyi palota kertjét is átépítette, ahol 300 rózsafajtát ültettek. Az idegenből érkező kertészek, a nyugati rózsakultuszt meghonosították hazánkban is. A főúri kertek növényanyaga lassan eljutott a polgári kertekbe is. Ezzel együtt a korabeli rózsák is elterjedtek.
A modern magyar rózsatermesztés legkiválóbb úttörője Geschwind Rudolf korponai erdőmester volt, aki az 1800-as évek végén számtalan új fajtát állított elő, és a nemesítésben világviszonylatban is elismert munkát végzett. Munkásságáról ma már csak a külföld emlékezik. Irodalmi munkássága is számottevő volt.


Kapcsolódó cikk:
Így gondozd a rózsádat!


 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia