szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Rózsatörténelem - Videóval

Sulyok Józsefné, 2011. máj. 10.


A színe, szépsége, fensége és illata alapján a rózsát gyakran a „virágok királynőjének” nevezik. Az emberemlékezet óta talán a legkedveltebb virág, a költők gyakran megéneklik magasztosságát. Sok monda és mese fűződik hozzá.

Rózsatörténelem - Videóval

Az emberiség történelmében pótolhatatlan helye és szerepe van. Már az ókori Indiában, az egyik legősibb civilizációban is megbecsülték a rózsát. Olyan nagy tiszteletben állt, hogy létezett egy törvény, amely szerint az, aki az uralkodót rózsával ajándékozta meg, bármit kérhet. A papok rózsával díszítették a templomokat, az uralkodók pedig a lakosztályaikat.

 

Az első rózsákról szóló feljegyzésekkel a régi indiai mesékben találkozunk. Az egyik szerint a világ legszebb nője, Laksmí, fakadó rózsabimbóból született. Laksmí lett a szépség istennője és a rózsa, amelyből született, azóta is isteni titkok jelképe, a keleti népek szent virága. Az egyik ókori, perzsa monda szerint a virágok királynője maga Allah ajándéka. Az ókori görögök a rózsát az istenek ajándékának tekintették.

 

Görögországból az ókori Rómába is eljutottak a rózsák, de ebben a kultúrában más jelentést kapott. Amíg Görögországban a rózsa a szépség, a szerelem és a boldogság jelképe volt, addig a rómaiaknál az erkölcsi tisztaság szimbóluma lett, és a különleges cselekedeteket jutalmazták ezzel a virággal. Róma hanyatlásának idején viszont a rózsa a mulatozás, a vad orgiák és a gyönyör virága lett. A gazdag római polgárok gyaloghintón vitették magukat a város utcáin, s a hintó párnáit naponta friss rózsaszirmokkal töltették meg.

 

Néró császár palotájában, a hosszan tartó vendégségek és mulatságok alatt, a meghívottakra rózsaszirmokat hullattak. Az előkelők, ha kihajóztak a tengerre, a hajó köré annyi virágot szórattak, hogy a vizet szinte elborították a rózsák.

 

Az első keresztények a rózsát a hanyatlás virágának tekintették, mivel a „rómaiak bűnös mulatozásainak virágát” látták benne. Ez a csodálatos virág azonban fokozatosan elfoglalta méltó helyét a kereszténységben is. Pár évszázad elteltével a pápák a paradicsom virágának kezdték nevezni, és Szűz Mária szent virága lett. A rózsafűzért eredetileg összepréselt rózsaszirmokból készítették.

 

A muszlimok hite szerint a fehér rózsa a mennybe szálló Mohamed verejtékcseppjeiből nőtt ki, ezért a rózsának és a sziromleveleiből rózsaolajnak vagy rózsavíznek megtisztító ereje van.
Franciaországban is az összes virág közül a rózsát tartották a legtöbbre. A termesztésre is külön engedélyre volt szükség.

 

A 13. században a Párizstól nem messze lévő Provins járás volt a központja a rózsatermesztésnek. Innen származik az „apocatheri rózsa”, az angol királyi család címeres virága. A rózsa ebben az időben a tapintatosság és a hallgatás jelképe volt. A különböző összejöveteleken, ha a mennyezetre rózsát akasztottak, senkinek sem volt szabad megszegni azt az egyezményt, amit a rózsa alatt kötöttek.

 

Angliában a 14. századig szinte ismeretlen volt a rózsa, a királyi udvarban csak nem sokkal ezelőtt jelent meg, mielőtt a vörös és a fehér rózsa a két rivális nemzetség viszályának és a köztük dúló véres háborúnak a jelképe lett. Ez a harminc évig tartó háború a „rózsák háborúja” néven vonult be a történelembe.


Egyes rózsafajták olyan pompásan illatoznak, hogy az emberre gyakorolt hatásuk szinte hihetetlen. Az illatok hatással vannak az ember közérzetére, egészségére, érzelmeire. Befolyásolják a hallást, a látást, az agy működését, hatással vannak az izmok feszültségére, a légzésre és a szívműködésre. A rózsa illata jobban serkenti az agy sejtjeit, mint egy csésze kávé. A rózsaolaj illata nyugtatja, lassítja a légzést, csökkenti a vérnyomást. Az illatok segítenek a bánat feledésében, növelik a munkakedvet és segítenek abban, hogy az eseményeket intenzívebben éljük át.

 

Megközelítőleg 25-26 rózsaillatot különböztetünk meg. Jellegzetes „rózsaillata” rendszerint csak a vörös és a rózsaszínű rózsának van, míg a fehér színűnek illata a nőszirom, a citrom és az ibolya illatához hasonló. A narancssárga rózsák többnyire gyümölcsillatúak. Ritkább esetbe illatuk a moha, jácint, narancs, méz, gyömbér, muskátli, málna, petrezselyem vagy a lenolaj illatára emlékeztet. A sárga poloska szagot áraszt magából. A rózsafajták egyötöd részének van csak erős illata, a többi gyenge vagy egyáltalán nincs illata.

 

A vadon termő rózsa egyszerű bájával elbűvöli az embert, temérdek, fehér vagy rózsaszínű virágaival, amelyek tavasszal a kellemetlen, tövises bokrot egyetlen, hatalmas virágcsokorrá változtatják. A vadrózsa ritkás bozótosokban, széltől védett, erdők szélén, napsütötte lejtőkön gyakori.

 

A rózsa a rózsafélék családjában tartozó, kétszikű növény. A világon kb. 100 fajt különböztetünk meg. A mai nemesített rózsák őse a „gyepűrózsa”. Szlovákiában a gyepűrózsa tömeges előfordulásának helye Szitnyatő környéke. Andrej Kmet szlovák természettudós, a Szlovák Tudományos Akadémia megalapítója, ezen a lelőhelyen 300 különböző formát határozott meg.

 

A csipkerózsaként is ismert gyepűrózsának szép virágán kívül a termése is fontos. A csipkebogyót az őszi hónapokban leszedik, majd megszárítják. Gyógyászati célokra használják, főleg azért, mert 15-20-szor több C vitamint tartalmaz, mint a citrusfélék. B-, E-, K- vitaminokban is gazdag, tartalmaz továbbá cukrot, vasat, pektint, foszfort és gyümölcssavat. A csipketeát olyankor fogyasztják, ha a szervezetnek nagyobb mennyiségű C vitaminra van szüksége, de csak forrázni szabad, (kb. 10 perc) hosszabb forralás esetén a C-vitamin mennyisége csökken. A rendszeresen fogyasztott csipketea növeli a szervezet ellenálló képességét. Hatékonyan alkalmazzák megfázáskor, ínyvérzés, torokfájás és légcsőbántalmak esetén. De jó hasmenés és köhögés kezelésére is. A középkorban a csipkebogyót az étkezés után desszertként fogyasztották. A csipkebogyóból lekvárt is lehet készíteni, az első, gyengébb fagyok után szedett terméseket pedig bor készítésére használják.

 

 

 

A rózsát ősidők óta afrodiziákumnak is tekintették. A hagyomány szerint Kleopátra térdig rózsasziromban állva csábította el Marcus Antonius római hadvezért. Az esküvő alkalmával ma is gyakran szórnak az ifjú pár lába elé rózsaszirmokat, hogy házasságuk boldog legyen.

 

A fotón látható üvegben lévő rózsaolajat, melyben valódi rózsa van, a barátomtól, (ma a férjem) 1971-ben, (39 éve) kaptam. Frissen használtam belőle keveset, aztán eltettem emlékbe. Valamennyi párolgott el belőle, de az óta is nagy becsben tartom, nekem örök emlék marad. Nem beszélve arról, hogy most is, ennyi év után kellemes illatot áraszt.

 

  

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.április 25., csütörtök / 10:47

Miért sárgul foltokban a frissen lerakott gyepszőnyeg?

2019.április 24., szerda / 13:23

Miért sárgul foltokban a frissen lerakott gyepszőnyeg?

2019.április 24., szerda / 13:20

Szaraz foltok a gyepen

2019.április 24., szerda / 13:13

Flamingóvirágom levele barnul

2019.április 24., szerda / 13:12

Érdeklődni szeretnék hogy az orchideam szára el száradt és le vágtam jól tettem? A levelei szép zöldek! Válaszukat előre is köszönöm szépen!

2019.április 24., szerda / 12:21

Leander pajzstetűre milyen bio készítményt vásároljak?

2019.április 24., szerda / 12:19

erkélyre való porvédő növény

2019.április 24., szerda / 12:14

Miért sárgulnak, barnulnak a levélvégek ?

2019.április 24., szerda / 12:10

Fehér penész az Orchideán mit tegyek?


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia