szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Sályi Gyula

Sulyok Józsefné, 2012. szept. 05.


1903. március 3-án született Békéscsabán. Édesapja Sal Gyula, a 18. században Gyulára települt család leszármazottja, állami állatorvosként dolgozott. Középiskolai tanulmányait Veszprémben kezdte el, rövidesen azonban a gyulai katolikus gimnáziumba iratkozott át, ahol 1921-ben érettségizett.

Sályi Gyula

Édesapja szakmáját követve még ugyanebben az évben jelentkezett az Állatorvosi Főiskolára. A főiskolán 1926-ban szerezte meg az állatorvosi oklevelet, s mint fiatal állatorvos a főiskola Kórbonctani Intézetében Jármai Károly mellett kezdte el pályafutását. Az intézetben gyakornokként, majd tanársegédként dolgozott, közben letette a doktorátushoz szükséges szigorlatot, valamint elkészítette „A ló heréjének pigmentatiója” című disszertációját. A doktori címet 1928-ban szerezte meg.


Ugyanebben az évben jelentkezett szolgálattételre a főiskola Járványtani Intézetéhez, majd a rövidesen megalakult Országos Állategészségügyi Intézethez helyezték át beosztott állatorvosnak, később pedig az intézet osztályvezetőjének nevezték ki. 1930-ban hat hónapos tanulmányi úton volt a Berlinben, majd 1938-ban a müncheni egyetem állatorvosi kórbonctani intézetben töltött több hetet. Visszatérve, csaknem másfél évtizeden keresztül dolgozott az intézetben, ahol széles körű kórbonctani-diagnosztikai gyakorlatra és kutatói tapasztalatra tett szert. Intézeti tevékenysége kezdetén, 1929-ben tette le az állatorvosi tiszti vizsgát.

Érdeklődésének megfelelően magas szintű tudományos munkát végzett a fertőző betegségek okozta kórszövettani elváltozások vizsgálata terén. Gyakorlatilag valamennyi háziállatfaj fontosabb betegségeivel foglalkozott, míg a harmincas évek közepétől érdeklődése a vírusos fertőzések felé terelődött, s így a vírusok okozta betegségek kórtani témakörében végzett munkája alapján 1935-ben, 32 éves korában magántanári képesítést szerzet. Ekkor magyarosította nevét Sályira.


Tudományos eredményeit többnyire az „Állatorvosi Lapok”-ban jelentette meg. Számos publikációját azonban a külföldi szaklapok is szívesen közölték. Egykori tanárának, az iskolát teremtő Jármai Károlynak váratlanul bekövetkezett halálával méltán választották utódjául a fiatal, komoly szakmai hírnevet szerzett Sályi Gyulát. Előbb rendkívüli, majd 1943-tól egyetemi rendes tanárként vezette az egyetem Kórbonctani Intézetét.

Sályi Gyula nagyon nehéz időszakban kezdte el tanári működését és a körülményekből fakadó nehézségek 25 éves tanári pályafutását végigkísérték. Szakmai igényességével, tudományos és tanári elhivatottságával s emberi tartásával azonban úrrá tudott lenni a nehézségeken, fejlesztette intézetét, végezte tudományos kutatásait és tartotta előadásait. 1944. december 14-én katonai parancsra az egyetemi tanszázad Bécsbe, majd Németországba való helyezésével el kellett hagynia az országot, s csak 1945 októberében térhetett vissza. Hazatérve első teendője volt a tanszék szemléltetőeszközeiben és múzeumában bekövetkezett háborús károk pótlása és személyi állományának növelése.


A felszabadulást követő években az intézmény életében számos szervezeti változtatásra került sor, amelyeknek adminisztratív feladatában Sályi Gyulának, mint az intézmény egyik vezetőjének is rész kellett vállalnia. Az intézményt 1945/46-os tanévtől kezdve megalakult Magyar Agrártudományi Egyetemhez csatolták Állatorvos-tudományi karként, amelynek az 1950/51-es tanévben Sályi Gyula volt a dékánja. 1952-ben az intézmény visszanyerte önállóságát és Állatorvos-tudományi Főiskolaként szerepelt, amelynek 1957-ben igazgatóhelyettese, 1958-1962-ig pedig igazgatója volt.


Igazgatósága alatt, az intézmény megalakulásának 175. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián ünnepi tanácsülésen bejelentették, hogy a főiskola eddigi működése és eredményei elismeréseként az Állatorvos-tudományi Egyetem címét és rangját kapta meg. Az egyetem első rektora Sályi Gyula volt. Az intézmény legnehezebb feladatainak megoldásában megfontolt, körültekintő döntésivel, véleményével bizonyította vezetői készségét.

Sályi Gyula tudományos kutatásai az állatorvosi patológia széles területét ölelték fel. Különösen a vírusok kórokú betegségekkel összefüggő patológiai kérdésekkel foglalkozott szívesen. Alapvető kutatásokat végzett a sertéspestis, a sertéssalmonellosisok, az Aujeszky-féle betegségek, a veszettség, az állatok himlői, a ragadós száj és körömfájás, a juh ragadós hólyagos bőrgyulladása, a baromfi Marek féle betegségek, a fertőző gége és légcsőgyulladás, de még lehetne tovább sorolni. Eredményeit 48 tudományos dolgozatban adta közre, s megállapításai értékállóknak bizonyultak.


Sályi Gyula kiváló pedagógus és nagyszerű előadó volt. Környezetére akaratlanul is átragadt példamutató szorgalma. Előadásaira mindig nagy erőfeszítéssel készült. Mondanivalóját, gondosan megszerkesztette, tömören, enyhe humorral frissítve adta a hallgatóinak. Oktatói munkáját szervesen egészítette ki két tankönyve.

 

Elért eredményeit jelzik a megérdemelt tudományos elismerések és társadalmi kitüntetések. A Tudományos Minősítő Bizottság külön eljárás nélkül, addigi munkásságát figyelembe véve 1952-ben az állatorvos-tudományok doktorává avatta. A Magyar Tudományos Akadémia kiemelkedő tudósaink – Koltán Sándor, Manninger Rezső és Mócsy János akadémikusok – ajánlására 1962-ben, az Akadémia levelező tagjává választották. Az Állatorvos-tudományi Egyetem életműve elismeréseként 1975-ben tiszteletbeli doktorrá avatta. Tudományos, oktatói és vezetői munkája elismeréseként 1955-ben a Kossuth-díjat, 1964-ben a Magyar Agrártudományi Egyesület Hutyra Ferenc-emlékérmét, 1964-ben és 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg.

 

Ereje teljében, 1964 februárjában váratlanul érte a pályafutását derékba törő súlyos betegség (agyvérzés). Munkáját nem tudta folytatni és 1965-ben nyugállományba vonult. Csendes visszavonultságban élt hosszú éveken keresztül, volt munkatársai és tanítványai azonban nem feledkeztek meg róla, Sályi Gyula neve szorosan összeszövődött az egyetemes állatorvos-tudománnyal és a magyar állatorvosképzéssel.
1982. október 13-án halt meg, a Farkasréti temetőben búcsúzott tőle a magyar állatorvosi kar.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2018.november 19., hétfő / 17:16

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 19., hétfő / 17:02

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 15., csütörtök / 22:07

Gyep sárgulása, pókhálószerű foltok

2018.november 15., csütörtök / 22:00

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 15., csütörtök / 21:57

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 07., szerda / 14:56

Smaragd tuja kártevők!

2018.november 03., szombat / 11:52

Mi a neve ennek a növénynek?

2018.november 03., szombat / 11:50

Mi az oka a sárgulásnak a fűnél?

2018.november 03., szombat / 11:48

Felkészülés télre a gyep permetezésével


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia