szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Sárkányvérfa

Orbán Krisztina, 2014. aug. 22.


Az Indiai-óceánban fekvő Szokotra-szigetcsoport jelképévé vált bizarr megjelenésű sárkányvérfa egy teljesen egyedülálló élővilággal büszkélkedő, földönkívüli tájra emlékeztető vidék túlélésért küzdő fafajtája.

Sárkányvérfa

A Jemenhez tartozó Szokotrán 307 endemikus, vagyis kizárólag itt megélő növényfajta található. Ezek közül az egyik legjellegzetesebb a Dracaena cinnabari, azaz a sárkányvérfa, amely elnevezését sötétvörös gyantájáról kapta. E különleges formájú, örökzöld növény tömzsi, dichotóm ágait vaskos törzsének tetején növeszti, amelyek azonban az akár 60 cm hosszúra is megnövő levelekkel együtt más egyszikű fajoktól, például a pálmáktól eltérően az ég felé néző, tömött koronát alkotnak.

Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a növény túlélésének kulcsa épp furcsa alakjában rejlik. Folyamatos vízforrását a hajnali köd biztosítja, amely viaszos levelein lecsapódik, s a víz a törzsön végigfolyva egészen a gyökerekig csorog. A közben földre hulló vízcseppek párolgásának minimalizálásáról a növény koronájának árnyékával gondoskodik, amely kiemelkedő szerepet játszik a talaj nedvességének megtartásában. De a korona árnyéka teszi lehetővé a palánták túlélését is, hiszen a fácskák a kikelést követő első száraz időszakban a tűző napon azonnal kiégnek – ezért is találjuk a sárkányvérfákat legtöbbször erdőt alkotva, egymás közelében. A száraz, tápanyagszegény vidéken élő növény leginkább széles sziklarepedésekben szeret növekedni, hiszen ezeken keresztül nagyobb esők után a víz és a tápanyagot tartalmazó talaj egyaránt lejut a gyökereihez, és a párolgás mértéke is csekély.

Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Socotra#mediaviewer/File:Under_the_Dragon%27s_Blood_Tree,_Socotra_%2814073482425%29.jpg

Hasznosítás szempontjából a növény leginkább gyantájáról ismert. A gyanta a kéreg repedésein át természetes úton kicsordogál, s általában kinyerése is ezek kiszélesítése útján történik. Az anyagot régebben gyapjú és lakk színezésére, illetve agyagedények díszítésére használták, a gyógyászatban pedig fertőtlenítő, vírusellenes hatása révén jutott szerephez.

A gyanta-kinyerés mértéke az utóbbi évtizedekben a kereslet visszaesése miatt jelentősen csökkent, ám a növény fennmaradását így is számos tényező veszélyezteti. A favágást, a túllegeltetést és az infrastrukturális fejlődést messze meghaladóan az elsődleges veszélyforrást Szokotra folyamatos kiszáradása jelenti, amelynek több száz éve tartó folyamatát a globális klímaváltozás jelentős mértékben felgyorsította. Bár Szokotra egyike a világ leginkább érintetlenül hagyott fél-trópusi szigeteinek, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai már itt is érezhetővé váltak, s az egyébként őshonos sárkányvérfa életterében máris szűkülés figyelhető meg. Legfőbb élőhelyén, a hajhiri hegyvidéken ugyan még aktívan regenerálódó, jó korszerkezetű, nagy egyedszámú populációkban él, a sziget keleti és déli mészkőfennsíkjain azonban több helyen már a regeneráció hiánya figyelhető meg, más területekről pedig a növény már teljesen kiszorult.

A fa életben maradása a monszun által biztosított folyamatos szitálás függvénye. A monszun időszakának rövidülése miatt a korábban teljes virágpompában álló fák sokszor már csak a korona egy részén bontanak virágot, néhány helyen pedig erre már egyáltalán nem is képesek. Az előrejelzések szerint az egyre növekvő szárazság miatt a sárkányvérfa élőhelyének területe a következő 60 évben csaknem felére zsugorodik majd.

Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Socotra#mediaviewer/File:Skeletal,_Dragon%27s_Blood_Tree_%2813510165865%29.jpg

A Szokotra-szigetvilág biodiverzitásának megőrzésére számos terv és intézkedés született. Szokotrát az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította, a sárkányvérfát pedig a nemzetközi kereskedelem alól a CITES listára való felhelyezése védi. Mindazonáltal az IUCN Vörös listáján már jelenleg is a fenyegetett fajták között, a „Sebezhető” kategóriában szerepel, s a kedvezőtlen éghajlati változások kivédése nélkül e különleges fafajta túlélési esélyei igen csekélynek látszanak.

Írta: Orbán Krisztina

Kapcsolódó cikk: Mit kell tennünk a szép és egészséges pázsit érdekében?

 




Hozzászólások (1)

Bakurecz Tamás
2014. aug. 24. (1 732 napja)
Hát én még ilyen szép nagyra nöt fát most láttok az életembe és ez nagyon szép!!


Friss hozzászólások

2019.május 15., szerda / 23:33

Gyep színe nem egyenletes, foltokban jobban nő

2019.május 14., kedd / 09:28

Gyomnövény meghatározás

2019.május 14., kedd / 09:17

Gyomnövény meghatározás

2019.május 12., vasárnap / 12:09

Milyen növény lehet ez?

2019.május 12., vasárnap / 12:05

Milyen növény lehet ez?

2019.május 11., szombat / 18:53

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2019.május 05., vasárnap / 14:49

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2019.május 02., csütörtök / 18:51

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2019.április 28., vasárnap / 08:32

Lyukacsos a szilvafa levele.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia