szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Sávoly Ferenc

Sulyok Józsefné, 2012. szept. 26.


1870. április 29-én született Alsóeleméren (Jugoszlávia). Középiskolát Nagybecskereken és Temesvárott végezte, majd a temesvári papnevelő intézetbe tanult tovább. Rövid ideig, mint segédlelkész, majd a verseci főreáliskolán, mint hittanár működött. Diplomáját a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán szerezte 1906-ban geográfia, kozmogáfia és filozófia szaktárgyakból.

Sávoly Ferenc

Még ez évben az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézethez került asszisztensként. Kezdettől fogva az agrometeorológia problémái foglalkoztatták, e téren kifejtett munkássága eredményeként a tervbe vett agrometeorológiai kutatóállomás vezetőjének szemelték ki. Az állomás létesítése nem vált valóra, csupán annyit sikerült elérni, hogy kezdeményezésre a Meteorológiai Intézetben 1921-ben megalakították az agrometeorológiai osztályt, amelynek vezetésével őt bízták meg.


1925-ben kezdte meg az előadásait az egyetem közgazdasági karán, mint megbízott előadó, gazdasági éghajlattantárgykörből. Ugyanott 1927-ben magántanári képesítést kapott, s 1934-ig tartott előadásokat. 1929-ben a földművelésügyi miniszter a Mezőgazdasági Múzeum megbízott igazgatójává nevezte ki. A Mezőgazdasági Múzeum átszervezési munkálataiban a nemzetközi mezőgazdasági kongresszus alkalmából tevékenyen részt vett. 1937-ben betegsége miatt nyugdíjazták. Röviddel a halála előtt a mezőgazdaság fejlesztése terén érdemei elismeréseként gazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki.


Sávoly Ferenc a mezőgazdasági kísérletügy vezető gárdájának tagjaként 32 éven át szolgálta a hazai mezőgazdaságot és tudományt. Kimunkálta a meteorológiai agrárvonatkozásait, elsőként hívta fel a figyelmet a meteorológiai kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának lehetőségeire, az ő nevéhez fűződik az agrármeteorológia megalapozása. 1906-tól a Konkoly Thege Miklós vezette Meteorológiai Intézetben először az ombrometriai (csapadékmérő) osztályhoz került, majd amint belemélyedt a meteorológiai ismeretekbe, egyre inkább az éghajlatnak és időjárásnak a növénytermesztésére és állattenyésztésére való hatását tanulmányozta, s ezen a téren kiváló eredményeket ért el. Tanulmányaiban kiterjesztette figyelmét a növényi betegségek és az időjárás közötti összefüggések kutatására is.

Ő dolgozta fel az Ampelológiai Intézet által akkoriba szervezett meteorológiai hálózat adatait. Istvánffy Gyulával, az Ampelológiai Intézet akkori igazgatójával folytatott eszmecseréik során kezdett foglalkozni a szőlő fejlődése és az időjárási viszonyok közötti összefüggésekkel. Ennek az együttműködésnek igen értékes eredménye volt az a munkája, amely a peronoszpóra fellépésének és terjedésének időjárás okozta változásaira hívta fel a figyelmet, s amely munkát Istvánffy Gyula bemutatta az MTA-nak és a Montpellier-ben tartott nemzetközi szőlészeti kongresszus előtt is ismertette. Ebben a tanulmányban megállapította a vegetáció teljes kifejlődése előtti időjárás és a kártevő élősdi lappangási idejének beszámításával a permetezésnek esetleges szükségességét és a védekezés időpontját. Ezzel az agrometeorológiai prognózissal a védekezés alapját vetette meg. Mikroszkópos vizsgálatok adatai alapján térképen meghatározták a peronoszpóra térbeli és időbeli terjedését, és elsőként mutattak rá a meteorológia ezen fontos, gyakorlati alkalmazására.


1912-ben a „Köztelek”-ben foglalkozott a mezőgazdasági meteorológiai hírszolgálat jelentőségével. Az akkor megindult időjárási rovat vezetőjeként feladatának tartotta, hogy a „Köztelek” olvasói hasznukra fordíthassák a Meteorológiai Intézet gazdag adattárát, s rendszeresen beszámolt az időjárási viszonyokról, tanácsival látta el a gazdaközösséget.


Sávoly Ferenc tudományos kutatásai nemcsak a növénybetegségek és az időjárás közötti összefüggésekre szorítkoztak, kiterjedtek az agrometeorológia más területeire is. Vizsgálta az egyes meteorológiai elemek időbeli lefolyásának hatását, a terméseredményeket, kimutatta az őszi esőzés döntő befolyását a búza kedvező hozamára. Foglalkozott a növények élettani igényeinek felderítésével, értékes megállapításokat szolgáltatott a nemes kömény és a ricinus termesztésére vonatkozóan.


Kutatta az Alföld klimatológiai viszonyait s ezzel kapcsolatban az Alföld fásításának lehetőségeit is. Megállapítása szerint mezőgazdasági életünk legfontosabb meghatározója a búza terméseredménye, s a búzához hasonlóan viselkedik legtöbb más növényünk is. Tehát az alap, amelyen az ország gazdasági rendje nyugszik, „az éghajlat és időjárás és e kettőnek a talajon és levegőkön keresztül való biologikus érvénysülése”. Elemezve a csapadékvíz szerepét, megállapítja, hogy az „Alföld mezőgazdasága valóban a legfontosabb éghajlati elemnek, a csapadéknak mostohasága folytán maradt egyoldalú és oly túlságosan extenzív”. Az alföldfásítás szükségességét hangsúlyozta, mivel az erdő konzerválja az esővizet, párát bocsát ki, tehát hűti a levegőt, és mérsékli a szél erejét.

Az alföldfásítással kapcsolatos elképzeléseit, megfigyeléseit „A Magyar Alföld szélviszonya, figyelemmel az erdősítésre” című cikkében fejtette ki részletesebben. Megállapítja, hogy az Alföld erdősítése általános mezőgazdasági szempontból bioklimatikus értéknövelést eredményezhet, kedvező változásokat hozhat bizonyos növényélettani szempontokból Az Alföld erdősítésének nem lesz közvetlen csapadékmennyiség növelő hatása, de megnő a páratartalom, várható a „harmatos éjjelek” valószínűségi számának megkétszereződése, s ez sem maradhat jelentékeny hatás nélkül a mezőgazdaságra – írta Sávoly.


Az Alföld az éghajlat főelemei szempontjából (csapadék, hőmérséklet, légköri nedvesség) egységes, de a levegő áramlása, a szélirányok tekintetében nem, mivel az Alföldhöz az atlanti-óceáni, a földközi-tengeri és a kontinentális hatások, időnként ellentétes szélirányokkal is, egyszerre érvényesülhetnek. Az erdősítés, fásítás azért fontos az Alföldön, hogy a nagy légáramlásokat mérsékelje, s ezáltal védje a talajfelszínt a kiszáradástól.


Sávoly Ferenc irodalmi működése igen tekintélyes volt. Már temesvári tanárkodása idején kitűnt Magyarország egyházmegyei térképének szerkesztésével. Rendszeresen írt cikkeket, tanulmányokat. „Az Időjárás” című lapban, 1910-1924 között minden füzetben megjelentette a „Havi jelentés Magyarország időjárásáról” című összefoglalását. Állandó munkatársa volt a „Köztelek”-nek, külön kiadványokban és szakfolyóiratokban számtalan közleménye jelent meg.
Sávoly Ferenc 1938. május 16-án hunyt el Budapesten.




Hozzászólások (3)

Mártha Izabella
2014. nov. 25. (1 457 napja)
Kedves Imre!

Érkezett egy levél Kováts Nóra olvasónktól, aki Sávoly Ferenc unokája.
Ő ezt írta: Kérem, szíveskedjenek továbbítani az erre adott válaszomat:
Sávoly Ferenc gyermekei: Eleonora 1908-1979, és ifj.Sávoly Ferenc 1912-1979. Utóbbinak nem voltak gyermekei. - Rokoni kapcsolat tehát nincs.
Dr.Sávoly Ferenc sírja az Óbudai temetőben van, ezt a Nemzeti Kegyeleti Bizottság néhány évvel ezelőtt védetté nyilvánította.
Üdv,
M. Izabella
Kiss Imre
2014. jan. 06. (1 780 napja)
195= 1954. Acsalagon van eltemetve.
Kiss Imre
2014. jan. 06. (1 780 napja)
Szeretnék érdeklődni, hogy gyermekeiről nincs-e véletlenül adat? Voltak-e, ha igen,mikor születtek, és hogy hívták őket? Nagyapám Sávoly Ferenc, aki 195-ben halt meg, és nem tudom, hogy esetleg lehetett-e közük egymáshoz. Köszönöm.


Friss hozzászólások

2018.november 21., szerda / 07:24

Tippek az elburjánzó növények elszaporodása ellen!

2018.november 19., hétfő / 17:16

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 19., hétfő / 17:02

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 15., csütörtök / 22:07

Gyep sárgulása, pókhálószerű foltok

2018.november 15., csütörtök / 22:00

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 15., csütörtök / 21:57

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 07., szerda / 14:56

Smaragd tuja kártevők!

2018.november 03., szombat / 11:52

Mi a neve ennek a növénynek?

2018.november 03., szombat / 11:50

Mi az oka a sárgulásnak a fűnél?

2018.november 03., szombat / 11:48

Felkészülés télre a gyep permetezésével


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia