Szalay Mihály
Szerző: Sulyok Józsefné Létrehozva: 2012. január 30.
Veszprémben született 1920. szeptember 9-én. Családja sokat nélkülözött. Édesapja géplakatos volt, hogy egyetlen fiát taníttathassa. A gimnáziumi évei alatt a gyengébben tanuló társak tanításával keresett pénzzel járult hozzá a család megélhetésének javításához. A nehéz helyzetet csak tetézte apja 1937-ben bekövetkezett korai halála, amikor Mihály éppen érettségi előtt állt.
Érettségi után szívesen választotta volna az orvosi vagy az állatorvosi hivatást, de a család rossz anyagi helyzete miatt másképp kellet döntenie. Keszthelyre iratkozott be a Gazdasági Akadémiára, ahol lényegesen olcsóbban és három év alatt oklevélhez juthatott.
Minthogy vizsgáik kitűnő eredménnyel tette le, így mindvégig teljes tandíjmentességet élvezett. Ekkor jegyezte el magát életre szólóan a vizek életének, a halaknak és a haltenyésztésnek mélyreható vizsgálatával. Tanulmányai mellett szabadidejében részt vett a Keszthely környéki vizek halbiológiai vizsgálatában, elért eredményeit a MTA természettudományi könyvvel jutalmazta. Belépett az Országos Halászati Egyesületbe is. Utolsó szünidejét már – a korábbi években szokásos mezőgazdasági munkák helyett – a pellérdi tógazdaságban töltötte.
1941-ben „kitűnő” oklevéllel végzett hallgatót tanárai a felsőoktatás, a tanári hivatás felé irányították, sőt számára kilátásba helyezték az állatorvosi kar elvégzésének a lehetőségét is.
1941 őszén egy pisztrángtenyészéssel foglalkozó tanfolyamot végzett el. Ezután decembertől megkezdte gyakornoki szolgálatát a debreceni Gazdasági Akadémián, Csukás Zoltánnak, az állattenyésztés professzorának tanszékén.
1942 végén Kolozsvárra helyezték át a Mezőgazdasági Főiskolára adjunktusi megbízással, ugyanitt egy 1000 holdas tangazdaság vezetője lett. 1943 őszén felvételt nyert a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának állatorvosi osztályára. Állatorvosi tudományait a háborús események szakították félbe, 1944 októberében katonai szolgálatra hívták be, majd szovjet hadifogságba került, ahonnan 1947-ben tért haza. Közben megtanult oroszul. Nemsokára folytatta állatorvosi tanulmányait, 1949-ben megszerezte végbizonyítványát. A diploma elnyerése azonban – bár szigorlatait jeles eredménnyel tette le – súlyos mellhártyagyulladás után történt beszűrődés és műtéte meggátolták. Hosszabb szanatóriumi kezelés után, 1950-ben a szarvasi Haltenyésztési Kutatóállomás tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett. 1953-tól 1957-ig a Földművelésügyi Minisztérium halászati osztályának vezetőjeként dolgozott, de ez idő alatt folytatta kutatásait és részt vett a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet (HAKI) kutatási bizottságának kifejlesztésében is.
1957-től a Kisállat-tenyésztési Kutatóintézet Haltenyésztési Osztályán dolgozott tudományos osztályvezetőként. Szarvasra 1968-ban nevezték ki igazgatónak. Szalai Mihály tudományos tevékenységéhez az elméleti és gyakorlati kutatások egyaránt nagy szerepet játszottak. Kitűnően elsajátított orosz nyelvtudásával számos szovjet szakirodalmi könyvet, cikket fordított magyarra, de részt vett az orosz – magyar mezőgazdasági szótár összeállításában és lektorálásában is. Számos referátumot készített szovjet szaklapok cikkeiről.
Több mint félszáz tudományos dolgozatában rendszeresen tájékoztatta a szakmai közvéleményt a halászat, halbiológia és halkórtan újabb eredményeiről. A többi között ivadéknevelés helyzetéről, a szaporaság fokozásának és hozamok növelésének, a természetes vizek hozamának vagy éppen a hasvízkór leküzdésének kérdéseiről. Eredményeit nemcsak a szakkörök ismerhették meg, hanem az öntözéses vidékek haltenyésztésével, valamint halgazdasági ismeretekkel foglalkozó könyvei a modern halászati szakemberek képzéséhez is nagymértékben hozzájárultak. Emellett rendszeresen tanította az Agrártudományi Egyetem Agronómiai Karán az öntöző szakon tanuló hallgatókat a halgazdaságtan tárgykörében.
Mintegy 70 hazai és külföldi kongresszuson tartott előadást. Számos külföldi tanulmányúton bővítette szakmai ismereteit. Arra törekedett, hogy valamennyi környező ország kutatóival szélesítse és elmélyítse a szakmai kapcsolatokat. A gyakorlattal szorosan kapcsolatban álló tudományos kutatásai szerteágazó témaköröket ölelnek fel. Foglakozott a rizsföldi kísérleti állomás létrehozásával, s ennek célja a rizsföldek komplex hasznosítása s a rizsföldi kiegészítő tógazdaság létrehozása volt. Vizsgálta az elöregedett rizsföldek halgazdasági hasznosításának gazdaságosságát, az átmeneti szikesek hasznosítását. Kidolgozta a mesterséges harcsaivadék-nevelés kizárólagosan mesterséges táppal történő, világviszonylatban is újnak mondható módszerét. Nevéhez fűződik a kora ívatási és gyorsított ivadéknevelési módszerek kidolgozása az artézi meleg-vizek felhasználásával, továbbá a ketreces haltartással történő tenyésztés kipróbálása is. Foglalkozott a vízi-szárnyasok halgazdaságban való hasznosításának, ezek kombinatív formáinak kidolgozásával is.
Munkásságának egyik fő műve a szarvasi Haltenyészési Kutató Állomás nemzetközileg is elismert kutató intézetté való fejlesztése. Az intézet eredményességét igazolja, hogy az a FAO támogatását is elnyerte, s így a nemzetközi tudományos kutatásokban is bekapcsolódhatott. A FAO európai tanácsadó bizottságának rendszeres előadója volt.
Ám nem sajnálta idejét és energiáját más teendőktől sem. Tagja volt több hazai tudományos tanácsnak, szerkesztőbizottsági tagja a „Halászat” című lapnak, dolgozott szakfilm forgatókönyvön, és mint Szarvas város tanácstagja, tevékenyen részt vállalt a helyi közügyekben is. Nagy mennyiségű publikálatlan anyagot gyűjtött össze, amelynek publikálására, feldolgozására már nem volt ideje.
Tragikus hirtelenséggel Szarvason, 1974. december 1-én, 54 évesen hunyt el. Munkatársai szerint, kikkel sok éven át együtt dolgozott, „nagy munkabírású, fáradhatatlan, az elképzelései megvalósításának érdekében szívósan kitartó, aktív halászati szakember volt”. Úttörő munkásságára méltán emlékeztek Szarvason 1986-ban. Emlékülés alkalmával a HAKI-ban felállított szobrát is leleplezték.
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
