szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Szemét vagy komposzt?

Scheftsik Tamás, 2013. jan. 04.


Amikor a kertben ültetünk és virágot vagy zöldséget nevelünk, akkor tudnunk kell, hogy ennek bizony ára van. Nem arra gondolunk, hogy meg kell venni a magvaikat, sokkal inkább arra, hogy a folyamatos és szép virágzás, valamint a zöldségek növekedése bizony nagyon sokat kivesz a talajból, annyira, hogy egy idő után bizony nem nagyon fog megélni benne semmi, vagy ha igen, akkor is csak nagy küzdelmek árán. A növények növekedéséhez ugyanis tápanyag kell, ami azonban nem áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségben.

Szemét vagy komposzt?

De mégis, miből lehet tápanyagot létrehozni? Nos több mindenből is. Első körben említhetjük a kémiailag létrehozott műtrágyákat, amik azonban nem a legjobb megoldások. Azonban az istállótrágya már tökéletes. Egy aprócska gond van vele, hogy elég nehéz hozzájutni, és igencsak drága is. A harmadik lehetőség, hogy növényekből készítünk. Igen, az a komposzt, ami az egyik legjobb minőségű humuszt eredményezi, ráadásul teljesen ingyen.

 

A komposzt készítése

 

Ahhoz, hogy megfelelően komposztálhassunk először is kelleni fog egy tároló. Ez lehet műanyag is, de tökéletes a raklapokból összeütött kocka is, hiszen a célnak megfelel. A lényeg, hogy lehetőleg ne süllyesszük be a földbe, mert a komposztálás egy oxidációs folyamat, ami azt jelenti, hogy szükséges a levegő hozzá (egész pontosan az oxigén). Ha azonban beássuk, akkor nem jut hozzá elegendőhöz, így rothadásnak indúlnak az alapanyagok, ami nem jó dolog. Tehát a föld felet és félárnyékban helyezzük el a komposztáló-ládánkat. Ha nem szeretnénk egész nap nézni, akkor kerüljön a kert végébe, a sarokba.

 

Mit lehet komposztálni?

 

Röviden: szerves anyagot. Azon belül is szinte minden szóba jöhet, de természetesen vannak olyanok, amiktől tartózkodni kell. Ilyen például a dió és a vadgesztenyefa levelei, mert ezek tartalmaznak egy olyan vegyi anyagot, ami nincs jó hatással a talaj mikroorganizmusaira. Bár való igaz, ezek a kemikáliák egy idő után lebomlanak, ám ez sokkal tovább tart, minthogy a fekete föld elkészülne. Ezenkívül ne tegyünk bele semmi olyasmit, ami nem bomlik le könnyen, tehát üveget, cserepet, fémet, stb. a műanyagokat is mellőzzük, mivel azok lebomlási ideje akár 5000 év is lehet, sőt egyes esetekben sohasem szabadulunk meg tőlük. Szintén tartózkodjuk a használt sütőolajtól, mert ez sem tesz éppen jót a komposztunknak. Tönkre ugyan nem teszi, de lassítja a folyamatot és csökkenti a közben felszabaduló hőt, így a bomlás sokkal tökéletlenebb lesz.

 

A konyha hulladékok többsége komposztálható. A zöldség és gyümölcsmaradékok, az ételmaradékok (kivéve a hús és a hal). A kávézacc, a teafű, a papírszalvéta, tehát szinte minden. A lényeg az, hogy ami a kertből származik, az vissza is térhet oda. A trágyával azonban vigyázni kell. A talaj számára ugyanis nem mindegy, hogy milyen állattól jön az anyag. Azok, melyek teljes mértékben növényevők, tökéletesek erre a célra, ám a mindenevők (mint a kutya és a macska) ürüléke nem megfelelő a trágyázásra.




Hozzászólások (1)

Mayerné Borics Erzsébet
2013. jan. 06. (2 356 napja)
Üdv!
Szeretném kiegészíteni a komposztálással kapcsolatostudnivalókat:
A másik fontos dolog, ami nélkül nincs igazi  komposzt: 
 A humuszgiliszták, amelyek feldolgozzák a szerves anyagokat. Emiatt fontos, hogy adjunk nekik lehetőséget, hogy hozzájussanak a komposztálóban a táplálékukhoz, vagy is még véletlenül se betonozzuk le a tároló alját!
Meggyorsíthatjuk a komposztálódás folyamatát, és elősegíthetjük a giliszták szaporodását, ha aprítjuk a zöldhulladékokat.Fontos még, hogy a komposztban megfelelő legyen a szén-nitrogén arány, ami annyit jelent, hogy feltétlenültegyünk bele fanyesedéket a zöldhulladék mellett.Akinek nagy kertje van, érdemes beruháznia egy gallyaprítóra, amellyel a fametszéskor, sövény nyíráskor keletkező hulladékot apríthatja,darálhatja le.A kertben keletkező növénymaradványok felaprítása is megoldható ilyen módon.Kisebb helyet foglal, gyorsabban komposztálódik. Néha érdemes meglocsolni vízzel, vagy növényi ázalékkal, hogy ne száradjon ki, és kémiai folyamatok elindításához is szükséges.
Egy másik ötlet: ha a fűnyesedéket és az aprítékot a komposztálón kívül prizmába rakjuk, locsoljuk és átforgatjuk néha, egy hét alatt beindul az érés. Kíváló mulcs anyagunk lesz.Ezzel a félkész anyaggal takarjuk a növények sorait és sorközeit. Ezt a vegetációs idő alatt többször ismételjük,és fontos, hogy nedvesen tartsuk. Ne a növények tövét locsoljuk!Nagyon jó ha sikerül szalmához jutni, és ezzel vegyesen alkalmazva már biztosan nem fog cserepesre száradni a veteményes.Nem kell kapálni, a gyomokat kézzel huzigáljuk ki. Akit érdekel ez a "technológia", a mulcsozásról keressen további részletesebb információt.A tavalyi szárazságban nekem rekord termésem volt a zöldségesben.Sok sikert kívánok!Mayerné




Friss hozzászólások

2019.június 20., csütörtök / 20:56

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 20., csütörtök / 20:46

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 18., kedd / 13:16

Selyem akác betegség

2019.június 18., kedd / 12:00

Selyem akác betegség

2019.június 17., hétfő / 01:16

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 17., hétfő / 01:05

Örökzöld magnólia-levélsárgulás ősszel

2019.június 14., péntek / 12:50

Paprika levél elváltozás

2019.június 09., vasárnap / 19:31

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban

2019.június 06., csütörtök / 15:12

A csodasövényen a képen látható elváltozás van, nagyon elterjedt , tavaly még nem láttam.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia