szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Szilvatörténelem

Sulyok Józsefné, 2011. aug. 24.


A szilva az egyik leggyakoribb gyümölcsünk, rendkívül változatos fajtái vannak, és általában nem igényel sok gondozást a termesztése. Ezt jelzi az is, hogy nagyon sok vadon termő szilvafát találhatunk az erdőkben, de akár lakott területek zöldövezeteiben is.

Szilvatörténelem

A szilva őshazája valószínűleg a Földközi-tenger keleti medencéje (Szíria, Irán, Görögország, Törökország Örményország), de régen ismert Dél-Amerikában és Kínában is. Az ókori görög írók művei alapján tudjuk, hogy először Szíriában termesztették a gyümölcsöt, és onnan szállították Görögországba. A Római Birodalom idején került a szilva Európa északabbra fekvő területeire. Ovidius írásaiban már többféle szilváról számol be, melyeknek színét, zamatát és lédússágát dicséri.

 

A középkorban sem hagyott alább a szilvatermesztés lendülete, lényegében minden kontinensre eljutott és ismert lett. 1864-re már 150 termesztett fajtáját ismerték, mára ez a szám meghaladja a 200-at.

 

Európában Magyarország a negyedik legnagyobb szilvatermelő ország Németország, Románia és Bulgária után. Hazánkban a gyümölcsfák egynegyede szilvafa. A statisztikák szerint évente fejenként kb. 7 kg szilvát fogyasztunk, ami nem mondható túl nagy mennyiségnek ahhoz képest, hogy milyen bőséges a hazai kínálat. Csak a színük alapján sárga, zöld, kék, lila és vörös csoportra oszthatóak a gyümölcs fajtái, ez is jelzi a rendkívüli változatosságukat. A vörös, a sárga és kék szilvákat kevésbé tartják értékesnek, mivel magasabb a savtartalmuk, így ezekből kisebb mennyiség fogyasztása javasolt.

 

A szilva rendkívül gazdag vasban és káliumban, emellett bőségesen található benne rostanyag, A-, C- és E-vitamin. Lekvárkészítéssel, aszalással ezek az értékes alkotórészek még inkább bekoncentrálódnak. Az antioxidáns vegyületek bőséges tárházát tartalmazza, amelyek a szervezetet károsító szabad gyökök hatástalanításában fontos szerepet játszanak, s ezáltal védelmet nyújthatnak az érfal-károsodással vagy akár a daganatos betegségek kialakulásával szemben. Különösen sok antioxidáns tartalmaznak a sárga színű szilvafajták.

 

Hashajtó hatása van, régóta használt módszer az aszalt szilva vagy a szilvalekvár evése szorulásos panaszok esetén. De legyünk óvatosak, mert a tej és szilva együtt fogyasztva komoly hasmenést okozhat. A gyümölcs antioxidáns hatása révén védi az érfalakat, magas káliumtartalma pedig kedvezően befolyásolják a vérkeringést. A magas vérnyomás megelőzésében, kezelésében jó eredményt érhetünk el a szilva rendszeres fogyasztásával. A rosttartalma révén csökkenti a bélből a koleszterin felszívódását is, így a rendszeres fogyasztása a koleszterinszint csökkenéséhez vezethet.

 

A csontritkulás kialakulásában számos tényező vesz részt, ezek közül az egyik a bór hiánya. A bór viszonylag ritkán fordul elő az élelmiszerekben, azonban a szilva rendkívül gazdagon tartalmazza, főleg aszalást követően. 10 dk aszalt szilvában megtalálható a napi bórszükségletünk (2-3 mg). Így az aszalt gyümölcs rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk csontjaink egészségéért is.

 

A népgyógyászatban a szilvát több betegségre alkalmazzák. Többek között veseműködés serkentőként, belső vérzések csillapítójaként, valamint májbetegségek ellen használják. Ezeket a hatásokat tudományos módszerekkel mindezidáig nem sikerült igazolni.

 

Kapcsolódó cikk:
A férges szilva okozója: az szilvamoly
Kerti Hírmondó 9.

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia