szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Tegyünk mindenbe krisztustövist?!

Sulyok Józsefné, 2014. ápr. 22.


Hihetetlen, hogy mi mindenre használható ez a különleges nevű fa! Magja kiváló főzeléknek, Gyümölcshúsa a gyerekek kedvence és nem véletlen, hogy a jégkrém összetevőjeként is találkozhatunk vele.

Tegyünk mindenbe krisztustövist?!

A Paliurus spina-christi lombhullató fa, mely elérheti a 40 méter magasságot. Több néven is ismert, pl. glédics, koronaakác, pulykatakony, szentjánoskenyérnek, de azzal nem azonos, mert az a mi éghajlatunkon nem fagytűrő.

Többnyire keskeny, felfelé erősen elágazó, kissé ívelt lombkoronája van. Ágai viszonylag vékonyak, néha kifelé állnak. Sötétbarna, vöröses a kérge, eleinte sima, később barázdák határolják. Az idősebb fák törzsén és a rügyek végén elágazó töviscsomók állnak ki, melyek eléggé szúrósak.

Levelei szórtan állnak, amelyek világoszöld, vagy sötétzöld színűek, májustól júniusig virágzik. A hüvely igen nagy, bőr-nemű, sötétbarna színű, gyakran spirálisan megcsavarodva vagy meggörbülve. Sokáig a fán marad, csak október végétől kezd hullani, ami akár tavaszig is eltart. A sok-magvú hüvely nem nyílik fel. Magja barna színű, csírázóképességét sokáig megőrzi, kis százalékban akár ötven évig is.

Észak-Amerika keleti feléről származik, nálunk díszfaként ültetik. Laza, homokos, jó vízáteresztő talajt kedvel, de a lúgos, savanyú talajt is elviseli. Jól tűri a szárazságot, jobban, mint az akác, de az árnyékot nem kedveli, a város szennyezett levegője sem károsítja.

Magja nehezen csírázik, ennek ellenére előfordul, hogy elvadul. Ha vetni szeretnénk belőle, előtte le kell forrázni. A világosabb magvú könnyebben csírázik. Gyorsan fejlődik, az első évben elérheti az 1 méteres magasságot. Az oltott példányok már 3 évesen teremnek, bizonyos források szerint dugványozni is lehet.

Sokoldalú a felhasználása. Mélyreható gyökérzete miatt erózió megállítására is telepíthető. Rügyeit az indiánok kanyaró és emésztési zavarok ellen használták. A gyümölcshúst gyakran a gyerekek szokták szopogatni, mert igen édes, tüdőbaj ellen hatásos szer. Hazájában cukrot, édesítőszert, italt készítenek belőle.

Magjából főzeléket készítenek, őrölve levesekbe teszik sűrítőként, de pudingokba is tehető. Magjának porát nátha esetén felszippantják, altató, kábító, ízületi gyulladást csökkentő, fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatású.

Magas a galactomannan tartalma, amit, jégkrémekben, sajtban, salátaöntetben, gyümölcs készítményekben alkalmazzák. A zsenge mag íze hasonlít a zöldborsóhoz, pirítás után kávépótlónak is használják.

A terméseket a teljes érés előtt, szeptemberben le kell szedni. A felhasított hüvelyekből a kocsonyás anyagot kaparjuk ki, a hűtőben egy ideig tárolható, de le is lehet fagyasztani.

A terméshüvely népi gyógyszer: gyomorrontás, emésztési zavar, vérbaj, meghűlés, kanyaró, vérzési rendellenesség, köhögés esetén köptető és nyákoldó. Kérgéből készült teát köhögésre, szamárköhögésre, bárányhimlő, láz ellen használjuk.

Mézelésre is kiváló, nektárt és virágport is termel. A mézét általában az akáccal együtt pergetik ki. A levele kiváló takarmány, jól silózható. A bárány képes a mag nagy részét megemészteni, azonban a teljes hasznosításhoz a magokat és a hüvelyt gépileg kell feldolgozni.
Fája is jól hasznosítható, erős, kemény, jól faragható. Készíthető belőle hangszer, kerítésléc, vasúti talpfa, jó tüzelő, hüvelye is jól ég, gyújtósnak is használható.

Gyűjtéskor csak szép, fényes, egészséges hüvelyeket szedjünk, mert a foltos, matt hüvely belül gombás, ehetetlen magot tartalmaz. Ha jól meg van szárítva, könnyen ki lehet szedni a magját.

Kapcsolódó cikk:

Chips, ami egészséges?! Ezt edd!




Hozzászólások (1)

tothem
2014. nov. 11. (1 806 napja)
Tisztelt Hölgyem!

Érdekelt a cikke, ezért elolvastam, de a képeket nézve több hibás állítást is észrevettem.
A cikkben leírt növény és a képeken szereplő nem azonos.
A képeken szereplő növény valóban a krisztustövis, amelynek latin neve Paliurus spina-christi. Viszont ezt nem nevezik a fent említett neveken, már csak azért sem, mert termése, amely a képeken is látható, nem hüvelyes, hanem szárnyas makktermés. Nem is nő olyan magasra, mint ahogy a leírásban szerepel, csupán kb. 3 méteresre, és nem fagytűrő. Mivel a benge-félék családjába tartozik, magjainak elfogyasztását sem javaslom.
A szövegben leírt növény a glédics, pontosabban gledicsia, amelynek latin neve Gleditsia triachantos. Ezt valóban nevezi a népnyelv krisztustövisnek, valamint szentjánoskenyérnek, és a szövegben szereplő állítások igazak rá. Kivéve a "pulykatakony" elnevezést, mert azon a néven teljesen más növényt neveznek.
Kérem, hogy a cikket legyen kedves a fentiek figyelembevételével javítani, mert a képeken szereplő növény elfogyasztása veszélyes lehet.
Üdvözlettel:
Tóth Emese
Kattintson a képre a nagyításhoz


Friss hozzászólások

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé

2019.szeptember 23., hétfő / 09:18

Gömjuhar törzsén betegség

2019.szeptember 23., hétfő / 00:06

Rododendronom levelei sodródnak.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia