Tengerek növényvilága
Szerző: Sulyok Józsefné Létrehozva: 2010. október 13.
Tudta, hogy a Földünk 71%-át tenger borítja? Így ne hanyagoljuk el annak növényvilágát sem.
Összehasonlítva a szárazföldi vegetációval, a tengeri flóra jellege eltérő, de ennek ellenére sok esetben azonos a feladata, mint a szárazföldi vegetációnak. A különbség abban nyilvánul meg, hogy a tenger növényvilága teljesen eltérő rendszertani csoportokat alkotnak.
Amíg a szárazföldön a magasabb rendű növények, főleg a zárvatermők dominálnak, a tengerekben csak mintegy 45-50 faját találjuk meg ennek a csoportnak. A szárazföldtől eltérően a tengerekben a fő szerep a különböző moszatoké, amelyekből 36 ezer faj létezik. Találunk itt apró növényeket, de vannak olyanok is, melyek elérik a 200 métert is, súlyuk pedig 45-50 kg-ot.
A tengerek növényvilágát két alapvető csoportra osztjuk: fitobentoszra és fitoplanktonra.
A legszínesebb a fitoplankton, amit főleg a hideg és mérsékelt övi tengerekben kovamoszatok, a trópusi és szubtrópusi övezetek tengereiben élő páncélos ostorosok, ostoros-moszatok és baktériumok alkotnak. A különböző típusok előfordulása a víz mélységétől és átlátszóságától függ.
A Földön élő összes növény közül egyedül ezeknek a szervezeteknek áll a rendelkezésükre minden, a létezéshez fontos tényező. A víz hőfoka sohasem süllyed egy fokkal fagypont alá, állandó napfényt kap, tápanyag utánpótlás folyamatos, amit a tengeri áramlások biztosítanak az óceánok mélyéről.
A tengeri élőlények létezésének a növényi plankton az alapja, amely hatalmas tömegekben mozog. Eközben a planktonok tápanyagot állítanak elő, folyamatosan megújulnak, és táplálékul szolgálnak a hasonló mikroszkopikus méretű állatok számára is. A növények és állatok ezen közössége, együttesen alkotja a tengerekben lebegő planktont. A puhatestűek, rákok kisebb halak ezt kis adagokban fogyasztják. A nagyobb halak a kisebbekkel táplálkoznak, így lényegében planktonnal is. A plankton tápláléka a nagyobb halnak, a cápának és az óriásbálnának is.
Még mi emberek is függünk bizonyos mértékben ettől az „úszó legelőtől”. Nagyobb a jelentőségük, mint a nagy füves területeknek, trópusi őserdőknek, vagy bármilyen ültetvénynek, mivel a légzéshez szükséges oxigént termelik.
A fitoplanktonnal ellentétben a vízfenék életközösségét alkotó fitobentoszt nagyobb, az aljzatban megkapaszkodó moszatok alkotják, melyek elborítják a tengerfeneket, vagy felfelé növő, elágazó száruk segítségével lebegnek. Kedvező feltételek mellett ez a növényzet sűrű, akár egy erdő.
A különböző moszatok között találhatunk virágzó fajokat is. Ezek alkalmazkodtak a tengerek sós vizéhez, és külsejükkel a moszatokra hasonlítanak. A partok mentén, ahol a folyók a tengerbe torkollanak, a tenger sós vize az édes vízzel keveredik, így keletkezik a brak-víz, amelynek sótartalma különböző lehet…
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter Google Digg Iwiw Delicious Technorati Startlap Reddit RSS
