szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Tévhitek a kókuszpálmáról

Sulyok Józsefné, 2014. febr. 12.


A kókuszpálma tipikus ismeretlen ismerős mindenki számára. Van néhány tévhit vele kapcsolatban. Az egyik, hogy maga a kókuszdió elnevezés. De akkor hogyan hívjuk helyesen?

Tévhitek a kókuszpálmáról

A pálmák az egyszikű, zárvatermő növények egy ősi családját alkotják. Virágkorukat mintegy 100 millió évvel ezelőtt élték, amikor szinte az egész Földön elterjedtek. Jelenleg 230 nemzetséget és mintegy 3400 pálmafajt különböztetünk meg. A pálmák a trópusi és a szubtrópusi övezetben honosak.

A kókuszpálma valószínűleg Polinéziából származik. Jellemző rá a sudár, rugalmas törzs és annak csúcsán az összetett levelekből álló, üstökös korona.

A kókuszpálma levelei közül nőnek ki az apró virágokból álló füzérvirágzatok, amelyekből a beporzás után a növényvilág majdnem legnagyobb magjai fejlődnek ki. Ezeket gyakran és helytelenül kókuszdiónak nevezik. Valójában ezek nem diók, hanem csonthéjas magvú, kb. fél kg súlyú, húsos termések.

A tengeri áramlások tengereken, akár óceánokon át, szigetről szigetre viszik ezeket az úszó terméseket. Akár négy hónapos tengeri utat is átvészelnek sérülés nélkül, és csak a szárazföldre kerülve kezdenek csírázni. Képesek megkapaszkodni a tengerpartok sós homokjában is, elegendő mennyiségű saját nedvességüknek és tápanyaguknak köszönhetően.

A csírázás megindulásakor a sziklevél megnyúlik, megduzzad, szivacsszerű szövetté alakul és lassan teljesen kitölti a termés üregét. Hozzáilleszkedik a táplálószövethez, és az abban felhalmozódott tápanyagokat a csíra felé továbbítja.

A termésfalat borító, sima bőrszövet eltávolítása után láthatóvá válik a barna rostok szövedékével burkolt tömeg. A coir-nak nevezett vastag rostokat, mint mellékterméket használják fel, amiből szőnyeget, és különféle durva szövésű textíliákat készítenek.

A kókuszpálma sokoldalúan felhasználható, nagy gazdasági jelentőségű növény. Levelét kerítések készítésére, kunyhók befedésére használják. Összefonva különböző használati cikkeket készítenek belőle. Kemény és rugalmas fáját hidak, házak, hajók építésére használják.

A kókuszpálmákat megtalálhatjuk a Föld trópusi éghajlati övezetének bármely részén. Valóban a legelterjedtebb pálma.

A pálmák törzse a tenyészőkúpon éri el a maximális vastagságot, és ezután már másodlagosan nem vastagodik. Ez azt jelenti, hogy egy fiatal pálma törzsének az átmérője ugyanolyan, mint egy kifejlett pálmáé. A kókuszpálma 55-60 méterre is megnőhet. Szárnyasan osztott, nagy levelei mélyen szabdaltak. Hatalmas rügyből fejlődnek ki, amit a pálma szívének is neveznek. A pálma, növekedése alatt, szinte ontja a leveleket. A hatalmas levelek bizonyos idő elteltével elpusztulnak. A pálmafák törzsén lévő jellegzetes körkörös mintázatot a lehullott levelek után ott maradt hegek okozzák.

A magban lévő fehér táplálószövet 60-70 % olajat tartalmaz. Szárítva korpának nevezik, amiből kókuszlisztet és kókuszolajat készítenek. A mag belsejében lévő üreget kellemes ízű, fehérjében gazdag folyadék tölti ki, ami tulajdonképpen a kókusztej.

Kapcsolódó cikk:

Mi mindenre jó a lestyán? Gyógyulj vele!




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.szeptember 15., vasárnap / 15:21

Rododendronom levelei sodródnak.

2019.szeptember 03., kedd / 18:54

Nem tudom milyen novenyt vettem? Az elado sem tudta megmondani.

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia