szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Tuzson János

Sulyok Józsefné, 2008. júl. 01.


Ki volt Tuzson János, aki  - többek között - a nyíregyházi Botanikus Kert névadója ? Mit tud az utókor róla? Jellemző, hogy a botanikusok, mind az erdészek maguk közé tartozónak vallják.

 

Tuzson János

1870. május 10-én született Szászcsanádon, régi erdélyi földbirtokos család tagjaként. Középiskoláit Nagyszebenben, és Budapesten végezte, majd l887-től a Bányászati és Erdészeti Akadémia erdészeti szakának hallgatója lett Selmecbányán. Okleveles erdészként a kincstári erdészetben dolgozott. 1894-től a selmecbányai akadémián tanársegéd, majd 1898-tól ugyanott Erdészeti Kutató Állomáson adjunktus. Közben tanulmányútra ment Münchenbe. 1899-ben a kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori címet szerzet. 1902-től selmecbányai akadémián növénytan helyettes tanár. Majd 1903-ban ismét tanulmányútra ment, ezúttal Berlinben és Koppenhágában végzett botanikai tanulmányokat. 1904-ben a budapesti József Műegyetem növénytani tanszékén lett adjunktus, majd magántanár. 1909. ápr. 19-én addigi tudományos eredményeit elismerve a Magyar Tudományos Akadémia, levelező tagjává választotta.


A növényszövettan és a paleobotanika mellett egyre többet foglalkozott fejlődéstörténeti, rendszertani és növényföldrajzi kérdésekkel. 1910. dec. 12-én olvasta fel székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián „Magyarország fejlődéstörténeti növényföldrajzának főbb vonásai” címmel, melyben szembeszállva az addigi elméletekkel, a magyar pusztai flórát nem a dél-orosz sztyeppekről, hanem Délnyugat-Európából származtatja. 1912-ben az Akadémiától megbízást kapott a dél-orosz pusztákra teendő tanulmányútra. Ezt követően arra a meggyőződére jutott, hogy amíg a dél-orosz puszták klimatikusan fátlan sztyeppek, addig az Alföld másodlagosan fátlan, azaz kultúrsztyepp.


1912-ben a Budapesti Tudományegyetem tanársegédnek kérte fel a Növényrendszertani és Földrajzi Tanszékre. Majd 1918-tól ennek az intézménynek a vezetője lett. Az intézmény megszervezésekkor arra törekedett, hogy az megfelelő könyvtárral és minél gazdagabb növénygyűjteménnyel rendelkezzen. A törzsgyűjteményt a saját gyűjteménye alkotta, melyet az intézetnek ajándékozott. Későbbiekben is állandóan gazdagította a növényanyagot. Hetvenéves koráig, 1940-ig állt az intézet élén, ekkor ment nyugdíjba.

 

Tuzson János tudományos munkássága igen szerteágazó. Jellemző, hogy a botanikusok, mind az erdészek maguk közé tartozónak vallják. Pályája kezdetén a fás növények anatómiájával, szövettanával, mikológiával és patológiával foglalkozott. Jelentős munkásságot fejtett ki az élő fák és faanyagok gombakárosítóinak a kutatásával, az ipari szempontból kártékony gombafajok ismertetésével. Mint magántanár, foglakozott még fejlődéstörténeti, rendszertani és növényföldrajzi kérdésekkel is. Az „Élők világa” c. kötetben megírta a „Növények belső szerkezete és „ A növényország rendszeres áttekintése” fejezeteket. A rendszertani kérdésekbe munkája során egyre jobban elmélyedt és elkezdte egy tudományos igényű növényrendszertan kidolgozását is. Publikáció közt egyaránt fellelhetők a növénykövületekről, a növényvilág fejlődéstörténetéről, a fosszilis flóráról, fajtakeresztezés történeteiről szóló írások.

 

Egyik fő műve a „Rendszeres növénytan” I. kötete, amelyben részben az alaktani és szövettani sajátosságok fejlődéstörténeti értékét tárgyalja és a virágtalan növények ismertetését tartalmazza. A dél-orosz sztyeppéken folytatott növényföldrajzi, botanikai kutatási anyagát több dolgozatban publikálta. Oroszországi útja után újból az Alföldet vizsgálta. Ezek az összehasonlító vizsgálatok vezették el az Alföld változatos növényföldrajzi adottságainak megismeréséhez. Az Alföld több növényformációját és növénytársulását írta le és felfedezte a bátorligeti ősláp reliktum /maradvány/ jellegét. Dolgozatai az 1914-15 évben főleg az Alföld-kutatások eredményeit tükrözik: ” A Magyar Alföld növényformációi”, „Képek a Magyar Alföld növényvilágából”, „ A Magyar Alföld növényföldrajzi tagolódása”.


A világháború évei visszavetették az intézet és Tuzson János munkásságát is, majd ismét fejlődött. A húszas évek elején a Borbás-hagyaték másik része, a könyvtár is, az intézet tulajdonába került. A trianoni döntés következtében megváltozott történelmi és gazdasági helyzetben a fahiány enyhítésére az Alföld fásítása kínálkozott. Ennek a munkának az irányítására az Alföldet, a növényeket, az éghajlatot és talajt jól ismerő erdész-botanikus Tuzson János volt a legalkalmasabb. Taron faiskolát létesített külföldi fajok honosítása céljából és gyógynövényekkel is sikeresen kísérletezett.


A gazdasági jellegű szakmai munka mellett folytatta elméleti jellegű tevékenységét is. Az oktatás mellett elkészítette a „Rendszeres növénytan” második kötetét. 1928-tól feladata lett az egyetem Füvészkert vezetése is. Könyvek, tanulmányok írása mellett szakfolyóirat-szerkesztésre is vállalkozott.


Tudományos munkásságát nemzetközileg is elismerték, több dolgozata jelent meg külföldi szaklapokban. Az általa létrehozott Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézet 1940-ben – nyugdíjba vonulásakor – 400.000 lapos növénygyűjteménnyel, 9.000 kötetes könyvtárral, 2.600 növénykövületet tartalmazó paleobotanikai gyűjteménnyel rendelkező tudományos intézmény volt.
Tuzson János rendkívül sokoldalú tudós volt. Külön érdeme, hogy saját korábbi állásfoglalását is felülvizsgálva jutott el újabb eredményekhez.
A köztiszteletben álló tudós, hetvenévesen 1940-ben vonult nyugalomba és l943. dec. 18-án halt meg Budapesten.

 

Főbb munkái:

- A vörösfenyő tenyésztése az alsóbb vidékeken s e fanem gomba és rovar ellenségei.
- A fenyőcsemeték Botrytis-betegségeiről.
- Mit tudunk az erdei fenyő kóros tűhullásáról s az ellene való védekezésről.
- Adatok Magyarország fosszilis flórájához I.- II.-III. rész.
- A bükkfa korhadása és konzerválása.
- Adtok egyes növénykórt okozó gombafajok felismeréséhez.
- Magyarország fejlődéstörténeti növényföldrajzának főbb vonásai.
- Rendszeres növénytan I.-II. rész.
- A Magyar Alföld növényföldrajzi tagolódása.
- Kitaibel Pál emlékezete.
- Adatok a Magyar Alföld őskori növényzetének ismeretéhez.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2018.november 19., hétfő / 17:16

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 19., hétfő / 17:02

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 15., csütörtök / 22:07

Gyep sárgulása, pókhálószerű foltok

2018.november 15., csütörtök / 22:00

Helyre vetett gyümölcsfa kontra elvágott gyökérzet .

2018.november 15., csütörtök / 21:57

Száraz agyagos, vályogos talajra milyen gyümölcsfát érdemes ültetni?

2018.november 07., szerda / 14:56

Smaragd tuja kártevők!

2018.november 03., szombat / 11:52

Mi a neve ennek a növénynek?

2018.november 03., szombat / 11:50

Mi az oka a sárgulásnak a fűnél?

2018.november 03., szombat / 11:48

Felkészülés télre a gyep permetezésével


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia