szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Varázserejű testdíszítés az ősi keletről - a hennafestés hagyománya 1. rész

Orbán Krisztina, 2014. szept. 10.


A henna egy Afrika északi és Ázsia déli területein őshonos növény, amelynek igen erős festékanyagát bőr, haj, szakáll, köröm, valamint selyem és gyapjú színezésére használják.

Varázserejű testdíszítés az ősi keletről - a hennafestés hagyománya 1. rész

A növény festékanyagára épülő testdíszítő eljárást őshazájában, Indiában mehndinek nevezik, míg közkeletű megnevezéseit a világ többi részén, így Magyarországon is az arab eredetű henna szóból képezik. A hennázás, vagy hennafestés napjainkra egy az ősi szertartások varázserejét és misztikumát a művészet alkotóerejével és szépségével ötvöző fogalommá vált, amely az általa takart egyszerű és fájdalommentes eljárásnak köszönhetően a nyugati kultúrákban is rohamosan hódít.

A hennafestés módszerét az emberi test díszítésére évezredek óta alkalmazzák. Az ókori Egyiptomban előbb kozmetikai, valamint gyulladáscsökkentő és gombaölő hatásának köszönhetően gyógyászati célokra használták a hennát, amely a sivatagi népeknél hűsítő hatása révén különlegesen fontos szerephez jutott: arcukat és talpukat a forró homok égetése ellen hennakenőccsel védték. Miután a henna nyoma hosszabb ideig látható maradt, idővel egyre kifinomultabb mintázatban vitték fel a bőrre, míg végül a növény természetes élőhelyein, vagyis Észak-Afrikában, az Arab-félszigeten és Dél-Ázsiában a hennafestés rohamosan terjedő ünnepi hagyománnyá, áldáshozó szertartássá vált. Európában a XIX. században terjedt el, mégpedig eleinte a hajukat vörösre festő művészek körében, mára pedig Észak-Amerikát és Ausztráliát is meghódította.

A növény maga egy fehér virágú, ágas-bogas cserje, amely rendkívül erős festékanyagát legfőképpen leveleiben és bogyóiban termeli. A festékanyag kivonása érdekében ezeket megszárítják, majd ledarálják, az így kapott illatos, száraz porból pedig a festés megkezdése előtt savtartalmú folyadék hozzáadásával egy a festésre alkalmas állagú, közepes keménységű krémet készítenek, amit hennapasztának is neveznek. A hennafesték akár ujjal is felvihető a bőrre, a finomabb minták megrajzolásához azonban az ecsettől a pálcikán át a fecskendőig sokféle eszköz alkalmazható: napjainkban leggyakrabban kis tömlőkből nyomják a hennát a bőrre, amelynek szűk nyílása alkalmas arra, hogy a pasztát a kifinomult minták körvonalain végigvezesse.

A motívumkincs igen változatos: az Indiában alkalmazott aprólékos, buja virágmintáktól az arab országok lendületesebb vonalú díszítésein át a leginkább Afrikában alkalmazott geometriai alakzatokig vidéktől, szokástól és alkalomtól függően ezernyi változatot találunk. Az egyes motívumok kultúrától függően boldogságot, bölcsességet, egészséget, termékenységet, szerencsét, vagy szépséget hozó képességüknél fogva, a hennafestés legújabb felbukkanási helyein pedig sokszor már csak egyszerű díszítő céllal kerülnek a bőrre.

Az évezredek során előbb a kéz-, majd a lábfejet díszítették hennával, alkalmazása azonban fokozatosan szinte az egész testre kiterjedt, aminek eredményeként újabb és újabb minták jelentek meg. Tekintettel arra, hogy a henna nem hatol a bőr mélyebb rétegeibe, csak a felszínen található hámsejteket színezi meg – ezért is alkalmazható csupán ideiglenes jelleggel –, a test ékítésére szolgáló minta igen gyakran változtatható, ami további lehetőséget ad a formavilág folyamatos alakítására, a szebbnél szebb minták kidolgozására és megjelenítésére.

A hennafestéknek a benne rejtőző teljes színvilág kibontásához időre van szüksége, így bár már néhány perc alatt megszínezi a bőrt, ez eleinte még csak halványsárga foltokat jelent, amelyek csak később sötétednek be. A hennával festett minta ily módon a festés időtartamától és a bőrtípustól függően a narancssárgától a mély vörösbarnáig bármilyen árnyalatban megjelenhet. (Az ezektől eltérő, ún. fekete hennának, illetve a semleges, vagy színtelen hennának a henna növényhez, s így a hennafestéshez valójában nincs köze.) A legteljesebb színhatás érdekében a hennát órákon át, néha pedig akár egy egész éjszakán át a bőrön kell hagyni. A hennafesték még a paszta eltávolítását követően is hosszan fejti ki a hatását – a leggazdagabb szín, a gyönyörű mély vörösbarna esetenként csak három nappal később jelenik meg. Ahol a színhatás a legintenzívebb, ott a minták akár több hétig is láthatóak maradnak, mielőtt a hámsejtek folyamatos cserélődése eredményeként a díszítés fokozatosan eltűnik a bőrről.

Kapcsolódó cikk: Serpenyő 1x1




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2020.február 17., hétfő / 20:02

Japán babérsomunkkal mi lehet?

2020.február 14., péntek / 22:02

Japán babérsomunkkal mi lehet?

2020.február 05., szerda / 21:52

Pettyeslevél virágzása

2020.január 29., szerda / 08:57

Miért filcesedik a fű?

2020.január 29., szerda / 08:54

Oszlopos gyertyán leveleinek betegsége mi lehet és mivel kezelhető?

2020.január 29., szerda / 08:51

Milyen gyümölcsfákat ültessek?


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia