szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Vigyázat, húsvét közeleg!

Sulyok József, 2015. ápr. 01.


A húsvét a tavaszi megújulás ünnepe, igen régi ünnep: a kereszténység is régebbi vallásokból vette át és alakította saját képére. A tojások festése, írása magyar nyelvterületen olyan régi és olyan általánosan elterjedt, hogy változása, átalakulása alig észlelhető.

Vigyázat, húsvét közeleg!

A húsvéthétfői locsolás szokásai a hosszú évtizedek alatt jelentősen átalakult. A magyar falvakban még hideg vízzel, vödörből öntözték a lányokat. A falusi lányok húsvét hétfőjén ócska ruhát vettek fel, és elbújtak a padláson (ahol azért természetesen rájuk találtak a legények), s néha többször is átöltöztek, hogy a vizes ruhájuktól megszabaduljanak.

Mégis szomorú lett volna az a lány, akit senki sem öntöz meg az ünnepen, mert a sok locsoló, a lány népszerűségének jele is volt. Ezt a tréfás, de meglehetősen durva locsolást már a két világháború között sok helyen felváltotta a „szagos-vízzel” való öntözés. Régen a locsolók hímes tojást, kalácsot, egy pohár italt kaptak a lányoktól. Ma elterjedtebb a pénzadomány. Ez a változás nem zajlott le mindenütt egy időben, s még biztosan találunk olyan falvakat, ahol továbbra is hideg vízzel öntözik a lányokat, asszonyokat.

Hasonló változáson ment át a húsvéti tojás elkészítése, megírása is. A tojásfestés és díszítés szokása olyan régi, hogy kezdetei felderíthetetlenek. Ismerik az egész Európában, az észak-európai népeknél azonban, ahol a baromfitartást az éghajlat ne tette lehetővé, vadon élő madarak tojását festették meg húsvétra. És ismerik nem csak Európában, de néhány ázsiai területen is.

A tojásfestés legegyszerűbb módja az otthon készített növényi festőanyaggal (pl. hagyma-lével, vadalma héjának főzetével) készült színezés. Ma már a növényi festékanyaggal díszített húsvéti tojások egyre ritkábbá válnak, és már falun is többnyire üzletben vásárolt gyári festékkel színezik a tojásokat. Magyar nyelvterületen kétségkívül a piros tojás volt a legnépszerűbb, míg más népek másféle színeket részesítettek előnyben.

 

A magyar falvakban a húsvéti tojás készítésekor szívesen alkalmazták a levélrátéttel való festést, a viaszírásos technikát, a karcolással való díszítést és a savas marási eljárást. A patkolt tojások készítése már különleges ügyességet kíván, és a patkót falusi mesteremberek, kovácsok készítették.

Napjainkban a tojásfestés művészete egyre inkább háttérbe szorul. Sok helyen már a falusiak is üzletben veszik húsvétkor gyárilag készített csokoládé és cukortojásokat, és ezzel ajándékozzák meg a locsolókat. S a városi üzletekben is megjelennek húsvét előtt az eladásra készített hímes tojások, melyeknek művészi értéke igen különböző.

A húsvéti locsolás számunkra annyira magától értetődő, hogy alig vesszük tudomásul. Azonban sok európai ország nem ismeri ezt a szokást, illetőleg egyes szomszédos népeknél a lányok megvesszőzése foglalja el az öntözés helyét. (Néhány magyar faluban is feltűnik a húsvéti vesszőzés.) A locsolás és a vesszőzés egyaránt félig mágikus, félig tréfás céllal történik. Azért öntözik vagy vesszőzik meg a lányokat, hogy frissek, üdék legyenek.

A húsvétot megelőző időszak, s a húsvétra következő fehérvasárnap még sok egyéb népszokást is életre hívott. A festett tojással a gyerekek hagyományos vetélkedő játékokat játszottak: a tojásokat összegyűjtötték vagy legurították egy dombról. Az lett a nyertes, akié nem tört el, s övé lett a többiek összes hímes tojása.

 

Nagyhéten szokás volt a hagyományos babonás féregűzés és rituális fürdés, mosdás: ilyenkor ember és állat egyaránt megfürdött a közeli folyóban, patakban vagy a friss kútvízben mosták meg az arcukat, hogy egészségesek maradjanak az ében.

Húsvétvasárnap a katolikus templomba vitték a sonkát, kalácsot, tojást megszentelésre, a megszentelt ételből együtt evett az egész család, hogy az esztendő során együtt maradjanak. (Ezt a szokást ma is több helyen tartják.) Szokás volt a nagyhét valamelyik napján megrázni a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.

Középkori eredetű szokás volt, hogy húsvétkor az asszonyok felújították ruhájukat, s legalább egy új kendőt, szoknyát kaptak ajándékba ilyenkor. (Ezek a szokások napjainkban már alig ismertek, hiszen a magyar falu nagy része már városi ruhát hord, nem népviseletet.) Fennmaradt azonban a hagyományos ételek szokása: a sonka, a kalács, a tojás, sárgatúró, stb. a húsvétvasárnapi étkezésének szinte elmaradhatatlan kellékei.

Kapcsolódó cikk: Az ünnep utáni sonka felhasználása

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2018.október 08., hétfő / 14:14

3 Hónapja vetem egy bambuszt-sárgulnak a levelei-mi a teendő ?

2018.október 02., kedd / 21:04

Orchidea virágon fekete pöttyök jelentek meg vajon mi lehet a gond?

2018.október 02., kedd / 20:58

trópusi tüskéstök

2018.október 02., kedd / 20:30

Leander teleltetése teraszon, betakarva

2018.szeptember 29., szombat / 16:23

Diétázz trópusi tüskéstökkel!


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia