szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Vissza a hagyományokhoz: nádtető, zsúptető, kukoricaszár-tető

Szépzöld, 2011. nov. 21.


Forrás: www.epitinfo.hu  A különböző növényi részeket felhasználva - több száz éves hagyományok alapján – kiváló építőipari tulajdonságokkal rendelkező, természetes tetőket kaphatunk.

Vissza a hagyományokhoz: nádtető, zsúptető, kukoricaszár-tető

Nemcsak hangulatos és esztétikai élményt nyújt, hanem szigetelési szempontból is jó tulajdonságokkal bír a náddal fedett tetőszerkezet. Egy 10 centiméter vastag nádpalló 7,5 centiméter vastagságú kőzetgyapot paplan hőszigetelő hatásával egyenértékű. Mivel ennél jóval vastagabb rétegben teszik fel a nádat a tetőre, így hőszigetelő képessége kitűnő. Sokan tűzveszélyessége miatt félnek a nádtetőtől. Ennek a veszélyforrásnak a csökkentésére érdemes villámhárítót felszerelni a tetőre, illetve a tetőre égéskésleltető impregnálószereket lehet alkalmazni. A megfelelően elkészített nádtető 35-40 évet is kibír, ám 6-8 évente fel kell újítani. Ennek oka, hogy a nádtető felső 10 centiméteres rétege - mely az időjárás viszontagságainak leginkább ki van téve - folyamatosan tönkremegy, így ezt cserélni kell.

 

A nádtető legfontosabb része a gerinc, amelynek nem csak tetszetősnek kell lennie, hanem beázás-mentesnek is. Nádtetőknél a kéményt mindig a gerincen vezessük át.

 

A nádtető készítését ketten végzik. A tetőn lerakott nádcsomókat régebben gúzzsal, napjainkban dróttal rögzítik. A tetőn kívül álló munkás fekteti le a nádkévét, és egy hosszú fémtűbe főzött drótot ad át a belül álló társának, aki átveszi, megszorítja, majd kívülre visszatűzi a drótot. Nádlemezt födém készítésére is használhatunk, ebben az esetben 10-20 centiméterenként a kévékbe gömbfákat, vagy erősítő léceket kell bedolgozni. Ezek a nádlemez teherbíró képességét növelik, így az meghajlás nélkül négyzetméterenként akár 150 kilogramm terhet is elbír.

 

A tetőszerkezetet nem csak náddal lehet fedni: az építés évében aratott szalmát, lehetőleg rozsszalmát is érdemes tetőfedésre felhasználni. A szalmából készült, úgynevezett zsúptető készítésekor a növényi részeket gondosan kévébe kell kötni, és erre a célra csak a kaszával vágott hosszú szálú szalma megfelelő. A kéve kb. 30 centiméter átmérőjű lesz, aminek a tetőszerkezetre történő rögzítése a nádéval megegyezik. A rákazlazott szalmafedés legjobb alapanyaga szintén a rozsszalma, ám e módszerrel már a gépi betakarítású gabona, apróbb darabokra vágott szalmája is megfelelő. A zsúptetővel szemben ennek hátránya, hogy nagyobb vastagságban rakva is fennáll a beázás veszélye. Olyan épületfajtákon alkalmazható, ahol ez nem okoz gondot. A rákazlazott szalma olcsóbb a zsúpnál, hiszen itt alapanyagul a gépi betakarítás hulladékának számító szalma is felhasználható.

 

Inkább csak ideiglenes takarásra gyakran alkalmazzák a kukoricaszárat, mivel a mezőgazdaságban - melléktermékként - nagy mennyiségben áll rendelkezésre Emellett kisebb mezőgazdasági épületek fedésére is kiváló. Építőlemezek is készülnek belőle sajtolással, csakúgy, mint nádból, szalmából, cirokból. A sajtolással készíthető 5-20 centiméteres kukoricaszár-palló előnye, hogy megfelelő minőségben elkészítve akár járható födém is készíthető belőle.




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.július 31., szerda / 07:39

Rhododendron levél száradás

2019.július 20., szombat / 17:26

Cukkini termése elrohad

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia