szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Vízhatlan vályogház

Szépzöld, 2011. márc. 10.


Árvizek, illetve talajvizek, belvizek idején számtalan híradásból hallani, hogy sok lakóépület, családi ház összeomlott a víz terhelése alatt. Ezen házak többsége vályogból készült, mely köztudottan csak kevéssé áll ellen a nedvességnek. Mégis, ma már léteznek olyan technikai megoldások, melyekkel a meglévő vályogépületet stabilabbá és „vízhatlanná” tehetjük.

Vízhatlan vályogház

A vályog tulajdonképpen egyfajta természetes habarcs, melyben a homok és a kő az adalékanyag, a kötőanyag pedig az agyag. Számos előnye mellet nagy hátránya, hogy a víz tönkreteszi, szerkezetileg károsítja, hiszen a benne lévő agyag tartóerejét elveszíti a nedvesség hatására. A vályogépületeket tehát legegyszerűbben a kötőanyag szilárdabbá tételével tudjuk stabilizálni és vízhatlanná tenni, melyet eleinte cement, mész, gipsz, különféle gyanták vályogtéglába adagolásával oldottak meg. Ma már számos modern és utólagos módja ismert a vályogépületek vízszigetelésének. Az optimális technika kiválasztásához mindenképp forduljunk szakemberhez tanácsért, s a munkálatokat is bízzuk képesített szakemberre.

 

Az egyik léggazdaságosabb és leginkább korszerű módszer a ma ismert szigetelési eljárások között az, ha az épületben egy speciális készüléket helyeznek el, mely megszünteti a vályog hajszálerezetének felülete és a vízmolekulák közötti kapcsolódást. Ennek megfelelően a víz felfelé tartó áramlási iránya megváltozik, nem szivárog a felső falrétegek felé, hanem és saját visszajut a talajba. E technológia nagy előnye, hogy nem szükséges a falat átvágni, bontani. Vályogépületekre kifejezetten ajánlott.

 

Egy másik módszer már a falazat kisebb bontásával jár, de vályog épületeknél nem minden esetben lehet alkalmazni. A módszer lényege, hogy a szakember kisebb (1-2 mm átmérőjű) furatokat helyez el a falban, melyekbe egy speciális eszköz segítségével szigetelőanyagot injektálnak. Ez az anyag lehet gyanta, szilikon vagy más oldat, ez nagyban függ a nedvesedés mértékétől, a vályog összetételétől. E technika hátránya, hogy alkalmazása során a vakolatot részlegesen vagy teljesen meg kell bontani, a száradás is lassabban megy végbe.

 

Különösen a talajvíz esetén jelenthet megoldást, ha a vályogtéglák közé egy speciálisan kialakított, görbékkel egymáshoz rögzített, rozsdamentes acéllemezt helyeznek el, úgynevezett préselési eljárással. Ilyen esetben az épület alapját is megerősítik egy korrózióvédelemmel ellátott acélkerettel. Ezt követően - mivel a falba alulról nem érkezhet víz - megkezdődhet a falak kiszáradása, párolgás útján. Amennyiben a kivitelezés szakszerű, ilyen esetekben nem változik a vályogház szerkezete, illetve statikai állapota.

 

Az utólagos vízszigetelést tehát minden vályogháznál érdemes elvégezni, hiszen nem csak az épület stabilitását, illetve ezáltal a lakók biztonságát szolgálja, de szerepet játszik az energia-megtakarításban is. Ugyanis, a nedvesség-mentes, száraz vályogfalkiválóan szigetel, így alacsony mennyiségű energia távozhat csak a belső térből. Forrás: www.epitinfo.hu  

 

Kapcsolódó cikk:

Tanyasi élet

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.október 21., hétfő / 21:21

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 11:33

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 21., hétfő / 07:22

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 19., szombat / 15:01

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 17:02

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 18., péntek / 16:28

Majomkenyérfa betegsége

2019.október 02., szerda / 11:10

Krémalma: húsa a körtéé, íze az ananászé

2019.szeptember 23., hétfő / 09:18

Gömjuhar törzsén betegség

2019.szeptember 23., hétfő / 00:06

Rododendronom levelei sodródnak.


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia