Vörösfenyő - a legelterjedtebb lombhullató fenyő

Sulyok Józsefné, 2011. március 06., vasárnap


Videóval

A vörösfenyők legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy tűleveleiket a tél beállta lőtt lehullatják. Legjobban ebben különbözik a többi fenyőtől. A fiatal vörösfenyők azonban a tél folyamán is megtartják tűiket, ami valószínűleg arra bizonyíték, hogy az őseik örökzöldek voltak.

Vörösfenyő - a legelterjedtebb lombhullató fenyő

 A lomhullató fenyőfélék közül még megemlíthetjük Kínában őshonos páfrányfenyőt, a kínai vörösfenyőt, a kínai mamutfenyőt, és az USA-ban őshonos Taxodium nemzetséget. A felsorolt csoportok közül azonban egy sem terjedt el olyan nagymértékben a Földön, mint a vörösfenyők.

 

A vörösfenyők -  Larix - egyenes törzsű, 45-50 méter magas fák, vöröses kérgük vastag, pikkelyes. Porzós virágaik sötétpirosak, érett tobozaik barnák, aprók és felfelé állnak. A puha, világoszöld tűk a rövid hajtásokból nőnek ki, ahol egy csomóban 25-60 tűlevél van. A napenergiát igen intenzíven nyelik el, és így nagy mennyiségű szerves anyagot termelnek. Ez biztosítja, hogy a fiatalabb egyedek évente másfél métert is nőnek, később a növekedésük lelassul. Kedvező feltételek mellett a száz éves egyedek elérhetik a 35 méter magasságot.

 

Az Észak-Amerika, Ázsia, Európa hideg és mérsékelt égövi területein élő vörösfenyők nemzetsége 10 fajt foglal magába, de csak 5 faj található meg nagy területen. A végeláthatatlan szibériai erdőknek csaknem a felét az ottani erdők királya, a szibériai vörösfenyő alkotja. Ezek a hatalmas fák akár 40 méter magasra is megnőnek, életkoruk pedig 300-400 év. A Bajkál-tótól nyugatra elterülő Szaján-hegységben találtak 900 éves egyedeket is.


A nemzetség legnagyobb faja az Észak-Amerika nyugati részén élő nyugati vörösfenyő. Átlagos magassága 40-50 méter, de vannak olyanok is, amelyek elérik 80 métert is.
Európában a legelterjedtebb faj a vörösfenyő, amely fénykedvelő, és alkalmazkodott a kontinentális klímához. A friss, de nem túlzottan nedves talajt kedveli, és bírja a kemény fagyokat is. Gyantajáratokkal átszőtt, vöröses fája nagyon szilárd és tartós. Régebben főleg vízi építkezéseknél, a tetőszerkezetek építésénél és a bányászatban használták. Ma főleg a bútor és az építőipar keresett alapanyaga.


A vörösfenyő ősidők óta szolgálja az embert. Találtak gerendákat és különböző tárgyakat, amelyek több mint 2500 évig feküdtek a földben. Az Altaj vidékéről származó sírmaradványok vörösfenyőből készített fája olyan kemény volt, hogy késsel nem lehetett vágni. Ma ez a sírmaradvány az Ermitázsban van elhelyezve.

 

Az ókori Rómában a vörösfenyőt például az amfiteátrumok építésénél használták. A Dunában egy olyan jó állapotban lévő híd maradványait találták meg, amit még Trajanus császár uralkodása alatt építettek, és csaknem 1700 évig használtak. Az oroszországi Pétervár és az olaszországi Velence is ilyen oszlopokra épült, s ebből készült Budapesten az Országház alapja is. Oroszországban a hajók építésére a vörösfenyő fáját tartották a legalkalmasabbnak. Vörösfenyőből készült a moszkvai Kreml templomának minden belső részlete. Vörösfenyő borítja a világ egyik legjobb kerékpárpályáját Krilatszkban. Nem hiába hívják a vörösfenyőt ÖRÖK FÁNAK...

 

Kapcsolódó cikk:
Vörösfenyő

 

Vörösfenyő nyírás:

 

Csodás Tavaszi Kert - Szépzöld Pályázat
Csodás Tavaszi Kert - Szépzöld Pályázat



Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Kertdoktor
Friss hozzászólások

2014.április 15., kedd / 10:56

Monília elleni védekezés

2014.április 14., hétfő / 21:00

Monília elleni védekezés

2014.április 14., hétfő / 20:53

Kajszibarackfa virágpusztulása

2014.április 10., csütörtök / 10:19

Az ünnep utáni sonka felhasználása

2014.április 10., csütörtök / 09:05

Mit tegyek a fiatal sárgabarackfámmal, mely egyik napról a másikra megbetegedett?

2014.április 09., szerda / 18:28

8 húsvétra időzített virág