szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

White Sands: Szikrázóan fehér sivatag Új-Mexikóban

Orbán Krisztina, 2014. okt. 13.


A White Sands Földünk legnagyobb, teljes egészében táblás gipszkristályok alkotta dűnemezeje. A felszínt borító áttetsző, csillogó gipszszemcséket a sivatagi szél folytonosan táncoltatja, pörgeti, kavarja, újra és újra megismételhetetlen, hófehér dűnéket rajzolva e kietlen tájra.

White Sands: Szikrázóan fehér sivatag Új-Mexikóban

A szél által összehordott és állandó mozgásban tartott fehér dűnék, a White Sands titka az otthonául szolgáló Tularosa-medence földtörténeti múltjában és éghajlati sajátosságaiban rejlik. A területet 250 millió évvel ezelőtt egy ásványi anyagokban igen gazdag tenger borította, amelynek kiszáradását követően a gipsz vastag rétegekben maradt vissza. A tengerfenékből a későbbi kéregmozgások hatására üledékes hegyek emelkedtek ki, a magasba tolva ezáltal a felszínükön megülő gipszet, amelyet a csapadék felold, és visszaszállít a hegyláncok között kialakult medencébe. Miután lefolyástalan területről van szó, a magas gipsztartalmú esővíz a máskor száraz tómedreket feltöltve megreked a medence völgyeiben. Az egyébként rendkívül ritka esőzéseket követő forróságban a víz hamar elpárolog, a gipsz pedig újrakristályosodik a föld felszínén.

Az ily módon folyamatosan újraképződő gipszkristályok a különböző természeti erők melegítő, hűtő és szárító hatására egyre kisebb részecskékké kopnak, amelyeket a szél már könnyedén felkap, így a gipsz a kristályokat megkötő újabb esőzésekig futóhomokszerűen viselkedik. A felszínen ülő nagyobb szemcsékhez a szélben táncoló kisebb gipszszemecskék hozzá-hozzákoccannak, minduntalan előregörgetve azokat, ily módon a White Sands dűnéi folytonos vándorlásban vannak: az északkelet felé haladó sivatag egyes homokdombjai egy év leforgása alatt akár 9 métert is megtehetnek. A gipszsivatag azonban nemcsak formáját, de színét is a szélnek köszönheti: a szél által hirtelen felkapott szemcsék ütközéskor kölcsönösen megkarcolják egymást, az így megváltozott fényvisszaverésük pedig fehérre festi a felszínt.

A területen élő állat- és növényfajták számára az extrém hőmérsékletingadozásnál és a vízhiánynál is nagyobb kihívást jelent az, hogy az erős délnyugati szél által szállított gipsz mindent elborít, ami az útjába kerül. A szárazságot, a tápanyagszegény, lúgos talajt, a felszín folyamatos mozgását, valamint a rájuk telepedő gipsz fojtását csupán néhány növényfajta képes elviselni, amelyek gyökerük és száruk rendkívül gyors növesztésével igyekeznek biztosítani a túlélést. A White Sands szélei felé már dúsabb a vegetáció: itt tamariskával, szömörcével, sünkaktusszal, kötélkaktusszal, illetve pálmaliliommal is találkozhatunk.

Mivel a területen friss vizet csak igen ritkán találhatnak, az itt élő állatoknak vízszükségletüket szinte teljes egészében az élelemből kell fedezniük: a kengurupatkány például oly mértékben képes hasznosítani az általa fogyasztott magvakban található kevés folyadékot, hogy ivóvízre egyáltalán nincs szüksége. De a gipszsivatagban élő állatok alkalmazkodóképességét mutatja fehér rejtőszínük is, amivel meleg éghajlaton igen ritkán találkozhatunk. A terület egyedülálló növény- és állatvilága tehát újabb bámulatos elemekkel gazdagítja a vízoldékonyságára való tekintettel homok alkotóelemeként eleve csak elvétve előforduló ásványi gipsz által borított páratlan környezetet, a White Sands-et ezért méltán tartjuk számon Földünk természeti csodái között.

A terület előbb kirándulóhelyként volt népszerű úti cél, majd nemzeti emlékhellyé alakult. Ma már egy múzeum is várja az érdeklődőket, akik a White Sands területén többek között a jégkorszak után a Bering-szoroson át Amerikába vándorló ázsiai vadászok által idehajtott mamutok lábnyomait is megtekinthetik. A gyermekek a helyszínen megvásárolható műanyag csúszkákon kedvükre szánkázhatnak a homokbuckákon, illetve az emlékhely által kidolgozott ötletes program segítségével játékos keretek között ismerhetik meg az itt élő állatok életmódját és túlélési praktikáit. Egy kirándulás tehát a hűvös tapintású fehér sivatagban a különleges tájak meghódítására vágyó kalandorok és a természet csodáinak felfedezésére törekvő lelkes utazók mellett a kisgyermekes családok nyaralását is feledhetetlen élményekkel gazdagíthatja.

Kapcsolódó cikk: Bora-Bora: fényűzés és romantika a békés déltengeri paradicsomban




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2019.július 18., csütörtök / 06:42

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 17., szerda / 22:16

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 15., hétfő / 14:12

Mit tegyek a Habanero leveleinek torzulásával?

2019.július 15., hétfő / 14:05

A fokföldi ibolyám levelét rágcsálja valami

2019.július 15., hétfő / 13:56

Akác-csemete (valószínű selyemakác) betegség

2019.július 14., vasárnap / 17:32

Kertészkedj japán módra!

2019.július 09., kedd / 23:27

A csodálatos teafa olaj

2019.július 09., kedd / 22:27

Selyem akác betegség

2019.június 27., csütörtök / 01:20

Mi rágja le a kikelt babnak a levelét a földtől 1 cm magasságban


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia