A meglepetés virága
Mayerné Borics Erzsébet, 2011. júl. 18.
Különlegességgel ajándékozott meg az idei nyár. Pontosabban egy virágom. A sansevieria azok közé tartozik, melyek nem kényeztetik az embert virágokkal.

Nagyon ritkán, hosszú idő elteltével, egy bizonyos kor elérése után hoznak csak virágot. Valóban, több mint 15 éves már az én növényem is.
Májusban elfoglalta helyét az udvar egy védett kis zugában. A nyarakat az utóbbi években kint töltötte, így igazi szépségét a természet formálta. Lassan megszabadítom minden felnyúlt sötét színű levelétől, és helyüket életerős új hajtások veszik át, melyeken a tarka hullámos mintázat dominál.
Sötét színű, nyúlánk levelek a helytelen tartási körülmények miatt növekedtek. Télen is igényli a fényt, annak ellenére, hogy a pihenési időszakban, a fűtött lakásban alig kell locsolni.
Közismert igénytelensége ellenére kevesen szeretik. Pedig különlegessége, éppen egyszerűségében rejlik. Virágzata nagyon visszafogott, nem mutat semmi feltűnően érdekeset.
Ami nem érdektelen, a tény, hogy egy szobanövény szeret nálunk élni, és ilyen hosszú idő után, bódító illatú virággal hálája meg az együtt töltött éveket.
Facebook Twitter GoogleStartlap
Hozzászólások
2021.február 12., péntek / 12:08