szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

A méhcsalád komfortos lakása

Sulyok Józsefné, 2013. máj. 30.


A méhek a fák odvában rendezték be otthonaikat mindaddig, amíg az ember gondozásába nem került. Ezen kívül a föld üregeiben, a sziklák repedéseiben kerestek még megfelelő helyet maguknak. Nem csak üres kaptárakat foglalnak el, hanem berendezkednek padláson, kéményben, templom tornyában, ócska olajoshordókban stb., mivel alkalmazkodó képességűek.

A méhcsalád komfortos lakása

A méhek háziasítása felé az ember az első lépést akkor tette meg, amikor odújával együtt otthonába vitte. A méhek által lakott odú, a tönk kivételesen egy-egy méhészetben néhol ma is megtalálható, de inkább múzeumokban a helye. Idővel a méhészkedő ember a tönkben lakó méhcsaládok szaporulatát saját készítésű lakásba telepítette. Ezt vesszőből, sásból, szalmából, gyékényből fonta. Ennek a neve kas. Azokat a kasokat, amelyeket az ember nem tartott elég melegnek, sárral bemázolta. Később deszkából készültek a köpük, de ma már mindkettő nagyon ritka.


Az ember a méhlakás anyagát, méreteit és formáját sokszor megváltoztatta. Berendezése azonban még hosszú ideig a méhek feladata volt, ezt a munkát az ember nem irányította. Az első beavatkozás a méhek életébe akkor következett be, amikor a méhész a méhlakáson vízszintesen vastagabb vesszőt szúrt át. Erre a lépek gyakori leszakadása adta az ötletet, és ezáltal csökkentette ezt a veszélyt. Az ősi méhlakásokban a lépek közvetlenül a mennyezethez és az oldalfalhoz épültek. Onnan csak nehezen lehetett leszedni őket. A méhek otthoni életének megismerése nehéz volt.

 

A fejlődést a mozgatható lépek feltalálása gyorsította meg. A múlt század közepén egymástól függetlenül több helyen is megjelentek az olyan méhlakások, amelyekben a lépeket lécekből készített keretekbe építették a méhek. A kereteket a méhlakás falára függesztették. A fejlődés e nagyon fontos állomására elsőként eljutó nemzetközi élcsapatnak magyar tagja is volt. Kövesdi Szarka Sándor kétféle keretes méhlakást is szerkesztett. A keret feltalálásával a méhlakás berendezése mozgatható volt. A keretekkel felszerelt méhlakás, a kaptár sok formájában, csaknem az egész világon elterjedt. A korszerű méhészkedés legfontosabb eszközévé vált.


A kaptár elterjedése sem ment egyik napról a másikra. A felszabadulás után hazánk méhállományának a 10 %-a még volt kasban. A méhlakásokat (kaptárakat, kasokat) régen erre a célra készült épületben, a méhesben tartották. Ma a kaptárak szabadban való elhelyezése az általános. Terjed a gépkocsira emelő méhlakás, vagyis a konténer, és a kerekekre szerelt mozgóméhes használata. Ezek megkönnyítik a méhek szállítását.


A korszerű méhlakás berendezése lécekbe foglalt lépekből áll. A lépeket a méhek viaszból építik. A lépet közös viaszlap mindkét oldalán hézagmentesen egymáshoz simuló hasábok, sejtek alkotják. A sejtek nem azonos nagyságúak. Legkisebbek a munkássejtek, ezekben fejlődnek a munkásméhek. Sok munkássejt munkáslépet alkot. A herék számára épülő bölcsők jóval nagyobbak. Ezek a heresejtek, ilyenekből álló lép a herelép. A méhcsalád zömében munkáslépekkel rendezi be a lakást, here-lépet kevesebbet épít. A méhek főként a fejlődés időszakában, jóval nagyobb gyűszűhöz hasonlítható sejteket is építenek, de építenek szabálytalan sejteket is. A lép a méhcsalád életében fontos szerepet tölt be. Sejtjeiben fejlődnek a méhek, és azokban raktározza a méhcsalád tartalék élelmét.


Az új lép fehér, vagy világossárga, használat közben sötétedik, bebarnul, majd megfeketedik. Ezek a változások nem csak a méhnemzedék fejlődésére, hanem a méhcsaládok egészségére is károsak. Ezért a lépeket időnként frissíteni kell. A leselejtezett lépek viasztartalmát olvasztással, préseléssel választjuk külön a szennyező anyagoktól. A viasz visszakerül a méhcsaládokhoz műlép formájában, vagy értékesíti a méhész. Az első műlépet a kaptárak feltalálása után mintegy két évtizeddel készítették. A műlép előnye, hogy gyorsítja az építkezést, megszabja lépek irányát, mérsékli a herelépek építését, erősíti a lépeket. Az utóbbiban a keretbe fűzött és műlépbe olvasztott fémhuzal is segít.

 

Kapcsolódó cikk:

Ezt látod a kaptárban! Az első tavaszi nagyvizit

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2020.június 26., péntek / 21:34

Muskátli bimbóban kukac?

2020.június 26., péntek / 21:32

Tiszafa ,50 éves tűlevelei sárgulnak

2020.június 26., péntek / 21:31

Ismeretlen fekete sàrga rovar a viràgodkertben

2020.június 25., csütörtök / 15:26

Profil módosítás - Visszajelzés

2020.június 23., kedd / 07:45

Nyárfa hajtás írtás

2020.június 20., szombat / 13:14

Nem nőnek a birsalma fáim


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia