A nagy Szentjánosbogár, a kerti segéderő
Sulyok Józsefné, 2016. ápr. 20.
Kevésbé ismert tény, hogy kifejezetten hasznos állatról van szó, lárvái csigákkal táplálkoznak.
Az erdei ösvényeken, a természetszerű kertekben vagy a nedves mezőkön sokan megfigyelték már éjszaka parázsló fényt, de csak kevesen tudják, hogy a jelenség mögött a Szentjánosbogár áll.
Ismertetőjegyek: a kb. 1 cm nagyságú hím hosszúkás bogárszerű testfelépítéssel, és csak gyengén világít. A nőstény kb. 2 cm-es, nincs szárnya, ellenben a potroh csúcsán, a has-oldalon található világítószerve erős fényt bocsájt ki. A lárvák a nőstényre hasonlítanak. A repülő kis Szentjánosbogár rokona a nagynak.
A Szentjánosbogár alkonyatkor és éjszaka aktív. A kifejlett bogár csak néhány hétig él, június és augusztus között, ekkor a repülni nem tudó nőstény fényével hívja a hímet. Párzás után a nőstény 60-90 petét rak le, ezekből kb. 1 hónap múlva bújnak ki a lárvák. A kifejlett állapot eléréséhez 2-3 évre van szükség. Ez idő alatt a lárva főként csigákkal táplálkozik. A nyálkanyomot követve megközelíti és mérges harapásával megöli.
A Szentjánosbogár a nedves, háborítatlan, dús vegetációjú helyeket szereti. Ne szórjunk ki csigaölő-szert.
Tipp!
Ha Szentjánosbogarat szeretnénk látni, június végi langyos éjszakákon kell őket keresni. Parázsló fényük sötét helyeken tűnik fel inkább.
Kapcsolódó cikk: Levendulából ezért nem elég!
Facebook Twitter GoogleStartlap
2020.július 09., csütörtök / 16:35