A nagyik kedvenc virágai

Sulyok Józsefné, 2015. szept. 18.

Illatos ibolya és rézvirág - a vidéki udvarok nélkülözhetetlen virágai.

Illatos ibolya

Nálunk is honos és kedvelt tavaszi virág, amely a Földközi-tenger térségében és Nyugat-Európában is elterjedt. A természetben az illatos ibolya árnyékos helyeken és bokrok alatt telepszik meg. A kicsi virágok március, áprilisban nyílnak, fajtától függően fehérben, rózsaszínben és ibolyakék színben. Nagyon erős illatot áraszt a ’Donau’ fajta hosszú szárú, nagy, ibolyakék virága.

Az 5-15 cm magas növésű, többéves ibolya talajtakaróként terjed. A levele tojásdad vagy vese alakú. A tavaszi virág a hűvös helyet részesíti előnybe, a bokrok világos árnyékában, a hőséget egyáltalán nem tűri. Tűző napon csak abban az esetben marad meg, ha a földje mindig nedves.
A szárazság és a hőség kedvez a takácsatkáknak. Jól tűri a gyökérkonkurenciát, a bokrok és más évelők közelében.
Tőosztással vagy magvetéssel szaporítható. Nem minden fajta képez magot, némelyik csak dugványról szaporítható.

Már az ismert évelő nemesítő, Karl Foerster is előszeretettel ültetett ibolyát a bazsarózsa alá. A hosszúszárú fajták alkalmasak virágcsokornak. A 19. és a 20. században az illatos ibolya divatos növénynek számított, aromáját sokféle parfümhöz felhasználták.
A ház közelében vagy ösvények mellé ültetve kiélvezhetjük az ibolyaillatot.

Rézvirág

Az egyéves rézvirág az egyik legkedveltebb nyári virág a parasztkertekben. Eredetileg Észak- Amerikában őshonos, számos fajtája létezik. Június és október között virágzanak a sárga, élénk narancssárga, piros és fehér margarétaszerű virágai. Fajtától függően 20-100 cm magasra nő, a szára felálló, erős, a levelek felülete érdes. Napos, meleg-árnyékban érzi jól magát, a hőséget is nagyon jól tűri. Tápanyagban gazdag, áteresztő és nem túl nedves talajt kedvel. Igénytelen nyári virág, a magas fajtákat szükség esetén meg lehet nyírni. Ha az első virágrügyeket kicsípjük, dúsabban elágazik és gazdagabban virágzik. Az elhervadt virágokat rendszeresen vágjuk le. A szezon végén, a megbarnult virágokból könnyen gyűjthetünk vetőmagot.

Magvetéssel március-áprilisban tálcán előhajtatva, vagy májusban, helyben elvetve a szabadban szaporítható. A rézvirág kiváló réskitöltő az évelős szegélyágban. Jó szomszédok együtt a pillangóvirág, bojtocska és a kleopátra tűje. Szép kiegészítője a nyári csokroknak, vágott virágként sokáig eláll a vázában.

Kapcsolódó cikk: 8 bosszantó mini alien