A nem is olyan közönséges aranyvessző
Sulyok Józsefné, 2010. márc. 18.
Az közönséges aranyvesszőt régen istápfűnek is nevezték, ami arra utal, hogy a betegek gyógyítására, istápolására használták. Hazánkban is gyakori homoki réteken, tisztásokon, erdő szélein. A germánok sebgyógyító növénye volt.

Lándzsás levelű, fűrészes levélzetű, 1 méter magasra megnövő fészkes, évelő növény. Nyár végén jelennek meg fürtszerű aranysárga fészekvirágzatai. Az aranyvessző cser és festékanyagokat, olajat, citrom és oxálsavat, vitamint tartalmaz
Az aranyvessző - Solidago virgaurea - napos helyet kedveli, de félárnyékban is megél, homokos vízáteresztő talajt kedveli. Legszebb cserjék társaságában, szegélynövényeként mutat, de nedves talajú sziklakertekbe is ültethetjük. Ősszel vagy tavasszal tőosztással szaporíthatjuk. Ha nem akarjuk, hogy elszórja magjait, akkor elvirágzás előtt hajtásait vágjuk le. Jól átvészeli a telet, a lisztharmatra igen fogékony.
Hajtásai vizelethajtó anyagot tartalmaznak, július-szeptember között gyűjtsük. Szárítsuk meg és teának elkészíthetjük. Fokozza a veseműködést, jó hatást fejt ki hólyaghurut, vesegyulladás esetén. Emellett reumás panaszok, duzzanatok kezelésére is alkalmas. Torokgyulladás esetén kihűlt teával gargarizáljunk.
Fénylő sárga virágzatai már messziről virítanak, vágott virágként sokáig friss marad a vázában.
Tipp! Teakeverék
Köszvényes panaszok esetére készíthetünk teakeveréket. 10 g nyírfalevél, 20 g aranyvessző, 10 g pongyolapitypang-gyökér, 10 g borsmentalevél. Forrázzunk le ¼ liter vízzel 1 púpozott evőkanálnyi mennyiséget, majd fedő alatt hagyjuk állni 10-15 percig, aztán szűrjük le. Naponta fogyasszunk el belőle kúraszerűen 1-2 csészényit.
Kapcsolódó cikk:
Gyógyuljunk lestyánnal!
Kapcsolódó rovatok:
Kertészkedés
Hobbi
Szaktanács
Kapcsolódó könyv:
Madárbarát kert
Facebook Twitter GoogleStartlap
http://gyogynovenyek.info/gyujtesi-naptar/julius/aranyvesszo/
Az aranyvessző egy gyógynövény mely 10 betegséget gyógyít, az aranyeső pedig egy mérgező növény