A vörösfenyő
Bényei Zoltánné, 2008. márc. 09.
Tűlevelű, de nem örökzöld! Tavasztól őszig fenyőként viselkedő fánk tűleveleit ősszel lehullatja. Nem beteg, csupán lombhullató a nagyon dekoratív vörösfenyő.
Vörösfenyő - Larix decidua
Szép kúpos formájú, kihajtáskor világoszöld tűlevelei 30-40-es csomókban állnak. Virágzata a levelekkel együtt jelenik meg, fénylő piros, majd barnára érő tobozokká alakul. Az ősszel aranysárgára színeződő lomb igen mutatós, aztán lehull, helyette a vesszőkön az új rügyek, mint egy sötétbarna gyöngysor ülnek a fán tavaszig.
Az európai vörösfenyő az Alpokban, Kárpátokban őshonos, 30-40 méteresre növő lombhullató fenyőféle a megjelenésével könnyen meghódítja a növények kedvelőit. A kellemesen puha, szinte selymes levélcsomóit érdemes megsimogatni kihajtáskor, különlegesen kedves élmény.
Hegyvidéki növény lévén páraigényes, fényigényes és jó vízgazdálkodású, tápdús talajra vágyó faj. Fagytűrő képessége jó, formája indokolttá teszi, hogy szoliterként ültessük gyűjteményes kertekbe, nagyobb parkokba. Sajnos a kártevők közül a gyapjastetű könnyen megtámadja, ellene rovarirtó szerrel védekezni kell, a növénybetegségek közül a rozsda lehet veszélyes rá.
Szaporítani magvetéssel lehet, a különlegesebb fajtákat olthatjuk.
Itt további megoldásokat talál Webáruházunkban.
Kapcsolódó rovatok:
Kapcsolódó cikk: A páfrányfenyő
Facebook Twitter GoogleStartlap
2020.december 09., szerda / 19:14