Állatvédők

Sulyok József, 2012. szept. 16.

---

Elég gyakran, reggelente,
apukámmal ketten,
elmegyünk a kenyérgyárba,
vásárolni helyben.
Van ott egy kis eladó bolt,
tele finomsággal,
kenyér, kifli, zsömle, süti,
vár nagy barátsággal.
Épp egy ilyen alkalomkor,
sétálgatva mentünk,
fűbe esett a papucsom,
gyorsan megkerestük.
Mit látunk a járda szélén?
Rengeteg kis békát,
amint éppen készülődnek
átmászni a járdát.
Mondta apa: hasznos állat,
védeni kell, óvni,
nem szabad sem eltaposni,
sem kővel megdobálni.
Tudom, mondta óvónéni,
jegyezze meg agyunk,
a csoportunk Cinege,
állatvédők vagyunk.
Hazafelé sétálgatva,
apa észrevette,
halott béka van az úton,
vajon ezt ki tette?
Nem néztem én semmi mást,
csak a járdaszegélyt,
ott feküdt az árok szélén,
eltaposták szegényt.
Kicsit komor hangulatban
mentünk egymás mellett,
sajnáltuk a pici békát,
a süti már nem kellett.

 

A képillusztrációt készítette:

Zajácz Lili (óvodai munka)

Kapcsolódó vers:

Süni sors

 

 

 

 

 

 

---

Facebook Twitter GoogleStartlap

Hozzászólások