Bor, mámor, Magyarország 1.
Scheftsik Tamás, 2011. nov. 03.
Kis hazánkban nagy büszkeséggel gondolunk a borokra. Ez nem véletlen, mivel a magyar nedűk némelyike világhírű, zamatuk egyedülálló.
Ahhoz, hogy minőségi borokat tudjunk készíteni, fontos a tőkék elhelyezése, és a fajták kiválasztása. 22 olyan bortermelő vidék van Magyarországon, ahol minőségi italokat készítenek, és itt találhatóak a legjelentősebb pincészetek is.
Észak-Dunántúli borrégió:
Ászár-Neszmélyi borvidék
A területen már a római korban is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. A török hódoltság idején, mivel a népesség erősen lecsökkent, a termelés is megszűnt. Újraindulása a 18. századra tehető, ám innentől sem volt megszakításmentes a borászat, mivel a 19. századi szőlőgyökértetű járvány erősen rányomta bélyegét a területre.
Fontosabb szőlőfajtái:
Fehér szőlők:
Chardonnay: karakteres, finom, jellegzetes zamatú, kitűnő pezsgő és minőségi bor készíthető belőle. A chardonnay szőlő úgynevezett világszőlő, vagyis a földön szinte mindenhol ismerik és termesztik.
Irsai Olivér: egy igazi magyar! A fajtát Kocsis Pál nemesítette, nevét az első felvásárlóról kapta. Elterjedt és kedvelt szőlő, bora erősen muskotályos, lágy zamatú. Egy hibája azonban van: gyorsan vénül, ennek ellenére Magyarország egyik legkedveltebb itala.
Cserszegi fűszeres: szintén magyar nemesítésű fajta, Bakonyi Károlynak köszönhető. Félszáraz, fűszeres, harmonikus ízű bora önmagában, vagy házasított formában is élvezhető.
Kék szőlők:
Kékfrankos: ennek a szőlőfajtának a termesztéséhez hazánk területe ideális, különleges minőségű bor alapanyaga. Gyümölcsös, fűszeres, száraz ital, melynek értéke napjainkban is emelkedik.
Merlot: szintén világfajta, francia területről származó szőlő. Bora sötétvörös, lágy, gyümölcsös, száraz ital.
Pinot Noir: francia szőlőtípus, a világon mindenhol kedvelt és termesztett. Bora rubinpiros, kellemes zamatú, keresett nedű.
Bár a területen termesztenek kék szőlőt, nem jellemzőek a vörösborok. A gyümölcsöket inkább rozék készítéséhez használják. Jelentős pincészetei többek között a Hilltop, vagy a Szöllősi Pincészet.
Soproni Borvidék:
Történelmi borvidék, a szőlőtermesztés hagyománya a római korig vezethető vissza. Jellemzően vörösborokat készítenek, azok közül is kiemelt szerepet kap a kékfrankos. Közepes alkoholtartalmú, friss italok szülőhelye.
Fehérszőlő:
Zöld veltelini: a borvidék fő fehérszőlő fajtája, valószínűleg osztrák eredetű. Bora illatos, zamatos és üde.
Emellett termesztenek még chardonnay-t, Irsai Olivért, zenitet és sauvignon blanc-t is.
Kékszőlő:
Zweigelt: Ausztriából származó szőlőfajta, hazánkban a 60-as években terjedt el. Rubinvörös, gyümölcsös, meggyes aromájú, száraz bor készül belőle.
Cabernet sauvignon: az egyik legismertebb és a legnagyobb tömegben termesztett kékszőlőfajta a világon. Feketeribizlis aromájú, testes, közepes alkoholtartalmú, magas antioxidáns tartalmú ital készül belőle.
Fontosabb pincészetei a Weininger, a Jandl, és a Töltl.
Móri Borvidék:
Történelmi borterület, hazánkban az egyik legkisebb, de nagyon is híres. Jellemzően fehérborokra specializálódott, hungarikumokat is termesztő vidék.
Fehérszőlő:
Ezerjó: hungarikum fehérbor szőlő. Nevét a budai ültetvényekről kapta. Bora magas alkoholtartalmú, fanyarkás, savas, száraz ital. Ideális viszonyok mellett aszúbor készíthető belőle, mely ízben és minőségben vetekszik a tokaji fajtával.
Leányka: magyar származású, Közép- és Kelet-Európára jellemző. Nektárillatú, testes, lágy bora nagy népszerűségnek örvend.
Ezerfürtű: szintén hazai nemesítés, Kurucz András és Kwaysser István keze nyomán. Bora alkoholban gazdag, harmonikus, semleges ízű.
Folytatása: Bor, mámor, Magyarország 2.
Facebook Twitter GoogleStartlap
2020.október 11., vasárnap / 20:41