Bor, mámor, Magyarország 1.

Scheftsik Tamás, 2011. nov. 03.

Kis hazánkban nagy büszkeséggel gondolunk a borokra. Ez nem véletlen, mivel a magyar nedűk némelyike világhírű, zamatuk egyedülálló.

Ahhoz, hogy minőségi borokat tudjunk készíteni, fontos a tőkék elhelyezése, és a fajták kiválasztása. 22 olyan bortermelő vidék van Magyarországon, ahol minőségi italokat készítenek, és itt találhatóak a legjelentősebb pincészetek is.

Észak-Dunántúli borrégió:

Ászár-Neszmélyi borvidék

A területen már a római korban is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. A török hódoltság idején, mivel a népesség erősen lecsökkent, a termelés is megszűnt. Újraindulása a 18. századra tehető, ám innentől sem volt megszakításmentes a borászat, mivel a 19. századi szőlőgyökértetű járvány erősen rányomta bélyegét a területre.

Fontosabb szőlőfajtái:

Fehér szőlők:

Chardonnay: karakteres, finom, jellegzetes zamatú, kitűnő pezsgő és minőségi bor készíthető belőle. A chardonnay szőlő úgynevezett világszőlő, vagyis a földön szinte mindenhol ismerik és termesztik.

Irsai Olivér: egy igazi magyar! A fajtát Kocsis Pál nemesítette, nevét az első felvásárlóról kapta. Elterjedt és kedvelt szőlő, bora erősen muskotályos, lágy zamatú. Egy hibája azonban van: gyorsan vénül, ennek ellenére Magyarország egyik legkedveltebb itala.

Cserszegi fűszeres: szintén magyar nemesítésű fajta, Bakonyi Károlynak köszönhető. Félszáraz, fűszeres, harmonikus ízű bora önmagában, vagy házasított formában is élvezhető.

Kék szőlők:

Kékfrankos: ennek a szőlőfajtának a termesztéséhez hazánk területe ideális, különleges minőségű bor alapanyaga. Gyümölcsös, fűszeres, száraz ital, melynek értéke napjainkban is emelkedik.

Merlot: szintén világfajta, francia területről származó szőlő. Bora sötétvörös, lágy, gyümölcsös, száraz ital.

Pinot Noir: francia szőlőtípus, a világon mindenhol kedvelt és termesztett. Bora rubinpiros, kellemes zamatú, keresett nedű.

Bár a területen termesztenek kék szőlőt, nem jellemzőek a vörösborok. A gyümölcsöket inkább rozék készítéséhez használják. Jelentős pincészetei többek között a Hilltop, vagy a Szöllősi Pincészet.

Soproni Borvidék:

Történelmi borvidék, a szőlőtermesztés hagyománya a római korig vezethető vissza. Jellemzően vörösborokat készítenek, azok közül is kiemelt szerepet kap a kékfrankos. Közepes alkoholtartalmú, friss italok szülőhelye.

Fehérszőlő:

Zöld veltelini: a borvidék fő fehérszőlő fajtája, valószínűleg osztrák eredetű. Bora illatos, zamatos és üde.
Emellett termesztenek még chardonnay-t, Irsai Olivért, zenitet és sauvignon blanc-t is.

Kékszőlő:

Zweigelt: Ausztriából származó szőlőfajta, hazánkban a 60-as években terjedt el. Rubinvörös, gyümölcsös, meggyes aromájú, száraz bor készül belőle.

Cabernet sauvignon: az egyik legismertebb és a legnagyobb tömegben termesztett kékszőlőfajta a világon. Feketeribizlis aromájú, testes, közepes alkoholtartalmú, magas antioxidáns tartalmú ital készül belőle.

Fontosabb pincészetei a Weininger, a Jandl, és a Töltl.

Móri Borvidék:

Történelmi borterület, hazánkban az egyik legkisebb, de nagyon is híres. Jellemzően fehérborokra specializálódott, hungarikumokat is termesztő vidék.

Fehérszőlő:

Ezerjó: hungarikum fehérbor szőlő. Nevét a budai ültetvényekről kapta. Bora magas alkoholtartalmú, fanyarkás, savas, száraz ital. Ideális viszonyok mellett aszúbor készíthető belőle, mely ízben és minőségben vetekszik a tokaji fajtával.

Leányka: magyar származású, Közép- és Kelet-Európára jellemző. Nektárillatú, testes, lágy bora nagy népszerűségnek örvend.

Ezerfürtű: szintén hazai nemesítés, Kurucz András és Kwaysser István keze nyomán. Bora alkoholban gazdag, harmonikus, semleges ízű.

Folytatása: Bor, mámor, Magyarország 2.