szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Bor, mámor, Magyarország 4.

Scheftsik Tamás, 2011. nov. 16.


Előzménye: Bor, mámor, Magyarország 3.
A cikksorozat negyedik részében betekintést nyerhetünk az Alföld borrégió világába, ahol többek között találkozhatunk a csongrádi, bajai és kunsági borvidék kiváló boraival, és az itt készült fantasztikus borokkal. Az itt készült nedűk , méltán egyre ismertebbek.
 

Bor, mámor, Magyarország 4.

Alföld (Duna) borrégió

 

Csongrádi borvidék:


Először 1075-ben a Garamszentbenedeki apátság alapító levelében találkozhatunk a szőlőtermesztésre való utalással. A 15. századra önálló termelési ág lett, melyet a török hódoltság tovább erősített, mivel a gabona mellett a bor volt a legkelendőbb árucikk és a legfőbb adóbevételi forrás.

 

Fehérszőlő:

Kövidinka: hazánkban a legelterjedtebb tömegborszőlő fajta, az Alföldi termesztés meghatározó gyümölcse. Könnyű, kellemes zamatú asztali bor készül belőle.

 

Kékszőlő:

Zweigelt, Kékfrankos.

 

Jelentős pincészetei között megtalálhatjuk a Polgár Mihály, a Gulyás, és az Ungerbauer pincét is.

 

Hajós-Bajai borvidék:


Az 1900-as években kialakult Hajós-Vaskúti borvidékből jött létre, mivel a vaskúti termelés erősen visszaesett. A múlt században innen származtak hazánk legfűszeresebb borai.

 

Fehérszőlő:

Rajnai rizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres.

 

Kékszőlő:

Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka.

 

Pincészetei között kiemelkedő szerepet játszottak a kiemelkedő minőségű jégbor feltámasztásában a Sümegi és Fia Pincészet, valamint a Koch borászat.


Kunsági borvidék:


A mohácsi csata előtti időkből nincsen bizonyíték arra, hogy foglalkoztak volna a területen szőlőtermesztéssel. E terület szülötte Mathiász János, a híres magyar szőlőnemesítő, akinek többek között a Cegléd szépét, a Szőlőskertek királynőjét vagy a Kecskemét virágát is köszönhetjük.

 

Fehérszőlő:

 

Arany sárfehér: magyar fehérszőlőfajta, bár származása bizonytalan, de csak hazánkban foglalkoznak a termesztésével. Változó alkoholtartalmú, durva savakkal bíró bor készül belőle.

 

Zala gyöngye: magyar nemesítésű fajta, Csizmazia József és Bereznai László keze munkája, 1970-ben államilag is elismerték. Asztali minőségű, enyhén muskotályos ital készül belőle.

 

Kunleány: szintén magyar nemesítésű fajta, 1960-ban hozta létre Tamássy István és Koleda István. Karakteres, zamatos bor alapanyaga.

 

Pincészetei között megtalálhatjuk a Rojalsekt Zrt-t, az István borházat, a Birkás pincészetet, vagy a Gál Szőlőbirtok és Pincészetet is.

 

Folytatása: Bor, mámor, Magyarország 5.

Kapcsolódó cikk:

Hogyan gondozzuk a szőlőnket?

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2020.június 26., péntek / 21:34

Muskátli bimbóban kukac?

2020.június 26., péntek / 21:32

Tiszafa ,50 éves tűlevelei sárgulnak

2020.június 26., péntek / 21:31

Ismeretlen fekete sàrga rovar a viràgodkertben

2020.június 25., csütörtök / 15:26

Profil módosítás - Visszajelzés

2020.június 23., kedd / 07:45

Nyárfa hajtás írtás

2020.június 20., szombat / 13:14

Nem nőnek a birsalma fáim


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia