Fészkelődés
Sulyok József, 2010. márc. 25.
Gyermekversek...
Mondja kedves Tengelice,
mire e sok gezemice,
miért gyűjti, szorgoskodik,
talán csaknem építkezik?
Gondolnom kell a családra,
fészket raknék egy nagy fára.
Nemsokára itt a tavasz,
ne érjen kritika, panasz.
Nőmmel néztük a környéket,
hová rakhatnánk egy fészket?
Több fát kínált Sas házaló,
de egyik sem volt nekünk való.
Ahogy búsan keseregtünk,
Akác levelére leltünk.
Kiadó egy vastag ága,
olcsón adja, nem lesz drága.
Korán reggel rárepültem,
jelzett ágra települtem.
Alaposan térképeztem,
jó helyen lenne a fészkem?
Erős lesz-e masszív, stabil?
Négy fiókát, s minket kibír?
Jól tájolható majd a lakás?
Milyen innen a kilátás?
Szép, tetszetős panoráma,
nyílik majd a bérelt ágra?
Azt is néztem, hogy két ágas,
között a hely, milyen tágas?
A táj úgy látom barátságos,
a fa törzse biztonságos.
Az ág vége tüskés gallya,
ellenséget távol tartja.
A levegő friss, nem párás,
jó irányú a széljárás.
Fény érheti, mégis árnyas.
Nem vágyhat jobb helyre szárnyas!
Le is szóltam a fatörzsnek:
Jelentkezem főbérlőnek.
Akác úr susogva kérdi:
Melyik ágat bérelné ki?
Második színt, hármas ágast,
kettős nyílást, azt a tágast,
bérbe venném idén nyárra,
ha megegyeznénk: - Mi az ára?
Nem pénz kérek, szívességet,
szedjen rólam tetvet, férget,
levelet rágó kukacot,
bogarat, pajort, kullancsot.
Mondtam neki: - Megegyeztünk.
Tavasszal munkához kezdünk,
s mikor a fa lombosodik,
Tengelice szorgoskodik.
Kapcsolódó vers:
Kapcsolódó rovatok:
Kapcsolódó könyv:
Facebook Twitter GoogleStartlap
