Intim viszony tetten érve! Méhek és a növények
Sulyok Józsefné, 2014. ápr. 21.
A méh és a növényvilág között a fejlődés folyamán nagyon szoros kapcsolat alakult ki. A növényvilág otthont és táplálékot kínál a méhnek. De mit nyújtanak egymásnak még?
A méh a növények szaporodásában tölt be pótolhatatlan szerepet. A méh természetes otthonául főként a fák odvai szolgáltak. Az odú nem csak az időjárástól, hanem sok ellenségtől védte meg a családot. Amióta az ember a méhet lakásához vitte, az erdő otthont adó szerepe nem szűnt meg, csak csökkent. Az erdőben élő méhcsaládok nem csak a méhbetegségek elleni védekezés terén, hanem méhállomány nemesítése szempontjából is károsak lehetnek.
A méh megporzó munkája
A virágos növények magot, gyümölcsöt csak akkor nevelhetnek, ha a szaporodás alapjául szolgáló ivarsejtjeik egyesülnek. Ezeket a sejteket a virágok termelik. A virágpor ivaréretté válása után a portok felnyílik, a virágpor kihull belőle, szabaddá válik. Mivel a virágpor mozgásképtelen, a két sejt találkozásához közvetítőre van szüksége. Ezt a szerepet a szél és a méh tölti be. A rovarok közül a legfontosabb a mézelő méh. A szél porozta növényekről csak annyit, hogy sokkal több virágport termelnek, mint a másik csoportba tartozók. A szél porozta növények általában nem termelnek nektárt, de kivételesen a szél porozta növények között is akadnak nektártermelők.
A rovarporozta növények sokkal kevesebb virágport termelnek, virágporuk súlyosabb, nagyobb. Több olyan tulajdonsága is van, amelyek a rovarok közvetítő szerepét eredményesebbé teszi. A méh testére, akár virágport, akár nektárt gyűjt, minden meglátogatott virágból tapad virágpor. Ezt a virágpor-szemecskék felületének ragacsossága, érdessége és a méh kitinpáncélját borító szőrszálak nagyban elősegítik.
Nagyon sok virág „elzárkózik” a saját virágporától, csak egy másik virágét fogadja el. A mézelő méhek szőrös testükön sok növény virágpor-szemcséje juthat születési helyétől távoli virágok bibéjére, bővítve ezzel a választékot.
A virágos növények túlnyomó részét rovarok porozzák be, melyben nagyon sok rovarfaj működik közre. Vannak közöttük magányos és társas életet élők. Ez utóbbiak közül legjelentősebbek a poszméh és a mézelő méh.
A rovarok túlnyomó része magányos életet él. Olyan sok egyed azonban egyik családjában sem él együtt, mint a mézelő méhében. Igaz, hogy a méhek távoli rokonai, a poszméhek, bizonyos szempontból megelőzik őket. Egy óra alatt több virágot látogatnak meg, megporzó tevékenységük eredményesebb.
A méhcsalád munkásegyedei nem pusztulnak el ősszel, mint egyéb családos rovaroké. Számuk ősz közeledtével csökken, de így is több ezer munkásméh tölti együtt a telet. A méh ragaszkodik ahhoz a növényhez, melynek virágait látogatni kezdte. Ezt a szabályt a méhek mintegy 70 %-a megtartja. A méhek a rovartestvéreiktől ellentétben nem csak akkor gyűjtenek, amikor saját maguknak, illetve ivadékuknak táplálékra van szükségük. Mivel tartalékolnak is, a viráglátogatásuk szüntelenül folyamatos. Ezért sokkal több virágot látogatnak meg, mint a többi rovar.
A méhek vándoroltatása a méztermelés fokozása céljából hazánkban már régen elterjedt. Az utóbbi évtizedekben egyre több méhészetet vándoroltatnak növények megporzása céljából is. A vadon élő rovarok a virágok megporzását, minden emberi ráhatás nélkül, gyűjtőmunkájuk közben, mellékesen végzik el. Ez az ösztön hajtja a mézelő méheket is. Ők azonban a növényeket minősítik. A több és jobb táplálékot adókat szívesebben, többen látogatják. A rovarok nélkül kultúrnövényeink nagy része nem hoz elegendő és jó minőségű termést.
A méheknek a mag és a gyümölcstermesztésben való tervszerű hasznosítása sok országban a mezőgazdasági termelés szerves részévé vált. A méhészek megfelelő szolgáltatás fejében vállalják, hogy a termelő által kívánt időre a szükséges méhállományt a megporzandó növényhez biztosítják. Hazánkban a méhek megporzó tevékenységének hasznosságát nehéz volt elismertetni, de mára megtört a jég. Ennek hatására egyre több gazdaság köt szerződést méhészekkel, megfelelő juttatás mellett. A jó termés egyik előfeltétele, hogy egy-egy virágot elegendő rovar látogassa meg. A méhek számára nem kedves virágokból kevés termés lesz. Fontos, hogy ezeket több méh látogassa. Ennek az a lényege, hogy a méhek által ritkábban látogatott növények virágait cukorszirupban áztatják, a folyadék átveszi a virágok illatát. A felderítő méhek kirepülése lőtt ebből az illatosított szirupból kapnak egy kis mennyiséget és az eleségből elsőként szívó méhek mozgósítják a társaikat. Ennek hatására tömegesen kezdik látogatni a megporzandó növény virágait.
A növényvédelemben használt vegyszerek nem csak a vadon élő megporzó rovarokban, hanem a méhekben is okozhatnak károkat. Ilyen sajnálatos esetek a kijáró méhekben okozzák a legtöbb vesztességet. Ezek a méhek repülése közben és a vegyszerezett növények virágain kerülnek érintkezésbe a méreggel. Gyakori, hogy a méreg a gyűjtő méhek testén vagy rakományán keresztül a kaptárba is bekerül, és a fiatal méhekben is kárt okoz. Az anyák általában csak súlyos esetekben hullanak el. A következő rovarölő szer biztonsággel használható, a méhekre nem jelent veszélyt: Gazelle Vital
A termelésben még a kisebb méhpusztulás is kiesést okoz, csökken a méhcsalád termelési lehetősége. Különösen nagy kár keletkezik ebből a szempontból az akác virágzását megelőző időben bekövetkező mérgezésekből. Ez az egész évi méztermelés elvesztésével is járhat.
Hasonló károkat a szúnyogirtáskor használt vegyszerek is előidézhetnek. A méhészetben okozott kárért a vegyszer felhasználója a felelős.
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter GoogleStartlap
2020.július 09., csütörtök / 16:35