Kertművelés földmunkák nélkül
Mező Viola, 2011. febr. 14.
A Dominique Soltner módszer
„A húsvéti szünetet ásással töltöttük, a Pünkösdit gyomlálással, nyáron pedig kaszáltunk.” – emlékezik vissza Dominique Soltner gyermekkorára. A 75 éves francia úrnak 40 évébe telt, mire ráeszmélt, hogyan szabadulhat fel az ásás, gyomlálás, kapálás, öntözés fárasztó munkálatai alól.
Oly egyszerű és mégis ismeretlen
Egészen egyszerű módszerről van szó: ősszel lefedjük a kertünk egy részét szénával vagy falevéllel. Tél végére a füvet és a levelet „megemészti” a talaj állatvilága. Majd mikor tavasszal szétnyitjuk a takarót a terület földje többé-kevésbé lazává válik (talajtípustól függően), ami megkönnyíti a palánták elültetését (pl. saláta). Ültetés után ismét befedjük ezzel a „mulccsal”. Egy hónappal később salátáink már beborulnak, vagyis ásás, gyomlálás, kapálás és öntözés nélkül termeltünk. A munkát pedig a földalatti fauna végezte el helyettünk. Ez a művelet megismételhető bármilyen palántázható növény esetében, mint például káposzta, articsóka, eper, paradicsom és bármilyen virág. A módszer egyszerűsége azonban nem jelent feltétlen evidenciát. Ha zöldségeink, gyümölcseink, virágaink változatosságára gondolunk, nem is olyan egyszerű eltalálni a legtökéletesebb takarónak valót. Talajtakaróink igen sokfélék lehetnek: fűnyesedék, széna, szalma, mulcs, stb. És hogy melyik növénynek mi a legmegfelelőbb takaró? Erre a kérdésre a választ csak az évek múlásával, saját tapasztalataink alapján fogjuk megkapni.
Más módszerek – Más kertek
Veteményes zöldkomposzton
A széna, amivel befedjük a talajt több ezer magot tartalmaz, ami elnyomhatja zöldségeink nemes magját. Ezért aztán a magvetéshez más módszert javasol Dominique Soltner, melynek neve zöldkomposzt. A zöldkomposzt tulajdonképpen zöldhulladékot jelent, ami bármelyik kertben termelődik, mint például fűnyesedék, falevelek, faágak. 6 hónapnyi 60° feletti érlelés minden magot és betegséget elpusztít a komposztból. Az eredmény pedig ideális veteményalap bármilyen vetőmagtípushoz. Az így elvetett magoknak akkora előnye van a földben egyébként is jelen lévő magokhoz képest, hogy egyetlen gyomlálás sem szükséges, feltéve, hogy a tapasztalatunk alapján megszerzett legjobb technikát alkalmazzuk a vetés során.
Kertészkedés faháncson
A faháncsot már régóta használják mulcsként a fák tövénél kiváló víz- és humuszmegtartó képessége miatt. A kertben termelődő apróbb ágakat aprítsuk fel. Minél vékonyabb darabokra zúzzuk, annál nagyobb felületen tudják az élőlények végezni helyettünk a talaj lazítását. 1-3 cm vastagságban terítsük szét a háncsot a kiszemelt területen. Zöldségeket, virágokat, fákat, sövényeket termelhetünk földmunka nélkül mulcson és zöldkomposzton, melyek természetes utódai a fekete műanyagfóliának vagy egyéb mesterséges talajtakarónak.
A módszer szülőatyjáról, Dominique Soltner-ről
1936-ban született, 1962 és 1972 között 2 mezőgazdasági gimnáziumban tanított. 1967-ben megalapította a Mezőgazdasági Technikák és Tudományok Gyűjteménye című folyóiratot, melynek első, kézzel készített számai a mezőgazdaság és az állattenyésztés főbb témáival foglalkoztak. Az 1970-es években divatossá vált nagyszabású talajegyengetési láz ellen jelentette meg A fa és a rézsű című kiadványát, mely ebben a témában az első kötetnek számított. Ebben az időben egy 3 hektárnyi területen tesztelni kezdte az új módszert beültetésekkel, lejtő elvezetéssel, szélfogókkal, erdősávokkal, ligetekkel.
1976-ban a Rennes-i „Ligetek” előadássorozat során, amely hivatalossá tette az ilyen vidékek iránti érdeklődést, összekötötte kutatásait az Erdőfejlesztési Intézet kutatásaival. Botanikusokkal együtt dolgozott a növényfajok kiválasztásán, a fóliás beültetés legeredményesebb technikáján, aztán később természetes, biológiailag lebomló szalmatakarós beültetés technikáján. 1985-től kezdve konyhakertekre alkalmazta a szalmatakaró és a zöldhulladék komposzt használatának jó eredményeit. Megfigyeléseit 15 kiadványban foglalta össze (Kertművelés földmunkák nélkül, Az új komposzt, stb), melyekben a fenntartható mezőgazdaság új szektorait hirdeti, úgy, mint a talaj konzerválása, a víz raktározása, a fa, a lejtő és az erdő szerepe.
Képek forrása: www.soltner.fr, http://www.agriculture-de-conservation.com/-Guide-Soltner-du-nouveau-jardinage-.html
Kapcsolódó cikk:
Miért jó a cékla? Recepttel és Videóval
Facebook Twitter GoogleStartlap
Hozzászólások (10)
Szeretnék egy könyvet a figyelmedbe ajánlani:Dettmer Grünefeld: Mulcsozás Talajtakarás a kertben.A mulcs és a zöldtrágyanövények egyidejű alkalmazása lehetővé teszi, hogy a mulcs állandóan nedveslegyen.Ehhez szükséges a mulcs locsolása a sorközökben. Illetve ha nedves, akkor bevethető zöldtrágya növényekkel, pl. spenót(Matador) vagy mustármaggal. Ezeket virágzáskor kell lesarabolni.Így a haszonnövényeket is védik a levélzetükkel, később pedig újabb rétegként használhatók fel.Sőt folyamatosan vethetők a mulcsba egész szezon alatt.Egy ötlet. Fűnyírás után gúlába (vagy prizmába) kell rakni a füvet. Kb 3 nap alatt, mivel a belső hőmérséklet 60 fokra felmelegszik, a magok csíraképességüket elvesztik, a fű elindul a komposztálódás útján. Ha ezt egyenletesen szétszórod a felületen, valamelyest segíthetsz az esztétikán.Vagy az átrostált komposzttal hasonlóan lehet kicsit javítani a látványon. Nem is beszélve arról, hogy fontos a felületi komposztálás során, hogy vegyes összetételű legyen a mulcs anyag.Az ágyásos módszert érdemes felcserélni csak a sorossal, ahol kb. 40-50cm sorközökkel számolva, könnyen mulcsozható, gondozható a felület. A következő évben fel kell cserélni a sorrendet. Ami most sor, jövőre azt mulcsozzuk, és jövőre az idei mulcs sorba veteményezünk.Mulcsozásra használható növények: minden természetben megtalálható gyógynövény:csalán, zsurló,fekete nadálytő, bodza növény minden része,a harasztok(páfrányok) stb. Ágdarálék, növényi részek. pl a szőlő fattyazása után keletkező rengeteg zöld hulladék összeaprítva.Remélem tudtam segíteni.A könyvet mindenképpen érdemes elolvasni.
Sok sikert kívánok!Mayerné Erzsi
Örömmel olvasom, hogy letakarta kertje egy részét. Mik a tapasztalatai, észrevételei? Milyen növénnyel próbálkozott és mivel takarta be az ágyást?
Nálam idén ünnepli a 2. szülinapját a kert zöldmulccsal letakart része. Ez idő alatt sokat tanultam. A frissen letakart ágyások látványa ugyan lelket melengető érzés, ez azonban a takaró kiszáradásával gyorsan elmúlik, s a kert elhanyagolt, rendezetlen képet mutat. Ezt tovább fokozza a barátok, szomszédok kritikája, amely tapasztalatlan kertészönbizalmamat alaposan próbára tette. Előfordult, hogy azon kaptam magam, hogy zsigerből legereblyézem a mulcstakarót. 2 év távlatából azonban már bátrabb lettem. Folyamatosan takarom a kertet mindennel, ami éppen adódik. A módszer vitathatatlan előnyei közé tartozik a gazosodási hajlam mérséklődése. Letakart részen magvetéssel egyenlőre még nem próbálkoztam, csak előnevelt palánták ültetésével. Üdv,Mező Viola
Elnézést kérek, hogy most válaszolok.Én is "belevetettem" magam ebbe a dologba, sőt a magokat is, és már a palántákat is. Sajnos nagyon nehézkesen indult a dolog, mivel az összes alapanyagot amit sikerült "előteremtenem" felhasználtam, de nem lett elég.Az idei magvetésem katasztrófa volt, újból kellett szinte mindent vetnem, mert nem kelt ki. Természetesen nem a "technológiával" volt gond, talán a magok minőségével és a hideg idővel.Én bevetettem a sorközöket mustárral és spenóttal.Ezeket már levágtam és szétterítettem, de kevés. Terveim szerint elmegyek és szedek csalánt, zsurlót,stb.amit szintén felhasználok. A locsolásról még nem mondtam le,tekintve, hogy vékony még a mulcsréteg.Egyébként tényleg nedvesen tartja a földet.Készítettem egy nagy hordó trágyalevet, ami konyhai zöldhulladékból, gyógynövényekből, stb. erjedéssel készült.Szerintem feltétlenül szükség van rá,(higítva)mert egyrészt eléggé kizsigerelt a veteményes, másrészt ebben a kezdeti időszakban a zöld mulcs még nem kész komposzt.A részletekről érdemes további információkat gyűjteni, én is ez alapján próbálok boldogulni.Ami számomra még további gondolatokat ébreszt, az mindenképpen a növényvédelem kérdése.Keresem azokat a szereket, amelyeket a biotermesztésben is használnak. Illetve kíváncsi leszek,mennyire lesznek hatásosak? Ha már a komposztgilisztákat igyekszem meghonosítani a veteményesben, márpedig nélkülük nem lesz komposzt, akkor erre is figyelni érdemes.Erről(is) hosszan lehetne még beszélgetni
Sikeres kertészkedést kívánok, és várom az Ön tapasztalatait is!Mayerné
A cikk olvasását követően az én fantáziámat is megmozgatta a lehetőség, és a témában megpróbáltam további információkat gyűjteni. A biokertészkedés, mulcsozás, zöldtrágyázás, komposzt készítés címszavak segítségével további érdekes oldalakat, sőt videókat találtam a neten. Sőt a könyves boltban is vásároltam néhány könyvet. Annyira megragadott a téma, hogy elhatároztam, magam is megpróbálkozom ezzel az régi-új dologgal. Amíg az említett könyv fordítása és egyéb szerzői jogokkal kapcsolatos procedúra lebonyolódik, mindenképpen érdemes kutakodni egyéb lehetőségek iránt.Éppen itt az ideje az idei veteményeskert, a vetésforgó megtervezésének, a vetőmagok megvásárlásának. Köszönjük Violának az érdekes téma felvetését, és várjuk a könyvet, illetve saját tapasztalatait...Üdvözlettel: Erzsi
A fenti talajtakarásos zöldségtermesztési módszer nagyon érdekelne. Kérem Önt adjon tanácsot hol találok a fenti témával kapcsolatosan könyvet vagy bár milyen szakirodalmat vagy a kivitelezés gyakorlati tapasztalatairól leírást cikket.
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel János
