szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Kikelet napsárgában és ibolyaszínben

Szépzöld, 2015. ápr. 03.


Tavaszi vadvirágainkat bemutató sorozatunkban ezúttal a meszes talajú vidékek két napfénykedvelő növénye kerül sorra: a Magyarországon is gyakran látható tavaszi hérics, illetve a nálunk sajnos immár csak egyetlen helyen fellelhető tátogó kökörcsin.

Kikelet napsárgában és ibolyaszínben

A füves puszták Adonisza: a tavaszi hérics

Már távolról is szemünkbe ötlő élénk színű bokrocskákkal tarkítja az egyelőre álmosan éledező tájat a tavaszi hérics, amelynek a rövidke szárat elborító picinke levelei felett hatalmasnak tűnő napsárga virágai boldogan sütkéreznek a kora tavaszi napfényben.

 tavaszi hérics

Magyarországon leginkább az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, illetve a Dunántúl más dimbes-dombos vidékein érzi otthon magát a tavaszi hérics, amely az Alföldön csak szórványosan fordul elő. A Közép-Európától egészen az Urál vonaláig terjedő hatalmas területen őshonos növénnyel általában szárazabb vidékek mészben gazdag, törmelékes talaján, sztyepplejtőkön, füves pusztákon, száraz tölgyesek tisztásain, irtásain, homoki és löszgyepeken, réteken, kaszálókon találkozhatunk, de lazább köves talajon is viszontláthatjuk. Néhol tömegesen bukkan fel, akár egy egész domboldalt sárgára pöttyözve.

A boglárkafélék családjába tartozó évelő latin neve (Adonis vernalis) szó szerinti fordításban annyit tesz: tavaszi Adonisz. Bár a görög mitológiai alakot ma leggyakrabban legendás szépsége révén említjük, a kétségtelenül szépséges tavaszi hérics esetében Adonisz valójában a természet őszi elpusztulását követő tavaszi újjászületés jelképeként kerül elő.

 tavaszi hérics

A virágait kedvező időjárás esetén akár már március közepén kibontó tavaszi hérics egyenes és vaskos, ritkán elágazó, hengeres, finoman szőrös, ilyenkor még legfeljebb 20 cm hosszú szárán magánosan ülnek az általában 4-6 cm átmérőjű, eleinte fényes, majd később mattá váló aranysárga szirmú virágok, amelyek jellegzetessége a sok – akár 20 – sziromlevél, illetve a szintén nagyszámú sárga porzó. Az öt tojásdad csészelevelet a szárhoz hasonlóan szintén finom szőröcskék borítják. A szárat a növény hosszú, keskeny sallangokra szeldelt, ülő levelei teljesen elborítják. Jellegzetes megjelenése után a tavaszi héricset kaporrózsának is nevezik.

Rövid, vaskos, fekete gyöktörzsét a népi gyógyászatban szívnyugtatóként és vizelethajtóként használták, kifejezetten erős érzéstelenítő és szívműködés-lassító vegyületei révén azonban erősen mérgező növénynek minősül. A tavaszi héricset azonban már csak törvényi védettsége miatt sem gyűjthetjük: derűs látványt nyújtó virágaiban kizárólag az élőhelyén gyönyörködhetünk, mégpedig egészen május végéig.

Tátogó kökörcsin: minden szála külön érték!

Szép, ám annál elszomorítóbb témát ad számunkra a gyönyörűséges tátogó kökörcsin. A kis vadnövény Magyarországon sajnálatos módon már csak egyetlen ismert populációval rendelkezik, így kékeslila harangjait határainkon belül már csak azoknak áll módjukban megcsodálni, akik pontosan tudják, hogy hol keressék őket.

A magyar, a fekete, a Zimmermann, illetve a leánykökörcsin mellett az ötödik Magyarországon is őshonos kökörcsinfaj a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), amelynek csodaszép virágait ma már kizárólag a természetvédelmi területté nyilvánított Bátorligeti-legelőn csodálhatjuk meg – korábbi magyarországi élőhelyeiről ugyanis a kis növény eltűnt.

A napsütötte, száraz sztyeppréteket, homoki tölgyeseket és ritkás cserjéseket kedvelő növény élőhelyének határai széles területet ölelnek át: a boglárkafélék családját erősítő tátogó kökörcsin esetében egy Európában, Kínában és Észak-Amerikában egyaránt ismeretes fajról beszélhetünk.

A hat szőrös, csúcsos tojásdad alakú lepel által alkotott, porzószerű mézfejtőket rejtő, harang alakú lila virágait márciusban szélesre nyitó – vagyis tátogó – évelő kökörcsinfaj 5-30 cm hosszú, gyapjas szárán hüvelyesen összenőtt gallérozó murvalevelek találhatók. A kis növény hármasan tenyeresen összetett tőlevelei csak a virágbontást követően kezdenek megjelenni.

A még mesterséges körülmények között is nehezen szaporítható, Magyarországon fokozottan védett tátogó kökörcsin virágaiban áprilisig gyönyörködhetünk, ám a Bátorligeti-legelőn kívül legközelebb csak Erdélyben láthatjuk viszont.

Cikket írta: Orbán Krisztina

Kapcsolódó cikk: Tavaszcsalogató vadvirágaink




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2020.június 26., péntek / 21:34

Muskátli bimbóban kukac?

2020.június 26., péntek / 21:32

Tiszafa ,50 éves tűlevelei sárgulnak

2020.június 26., péntek / 21:31

Ismeretlen fekete sàrga rovar a viràgodkertben

2020.június 25., csütörtök / 15:26

Profil módosítás - Visszajelzés

2020.június 23., kedd / 07:45

Nyárfa hajtás írtás

2020.június 20., szombat / 13:14

Nem nőnek a birsalma fáim

2020.június 16., kedd / 21:15

Van-e remény, hogy növényem újra kihajtson?


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia